Felvidéki magyar ügyek a szlovák kormánynál – ígéretek, előrelépések és hiányzó kezdeményezések

A Szuverén Nemzetek Európája frakció június 9–11. között tartotta kihelyezett ülését Pozsonyban, ahol két szlovák képviselő közvetítésével lehetőség nyílt a kulturális és a környezetvédelmi miniszterrel is egyeztetni. A magyar képviselők hét kérdést fogalmaztak meg a felvidéki magyar közösséget érintő problémákról, amelyekre a nyár folyamán Martina Šimkovičová kulturális miniszter adott írásos választ, az eredményekről pedig Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő számolt be saját blogján.

A miniszteri reakciót a magyar fél fontos gesztusnak értékeli, hiszen nem söpörték az ügyet a szőnyeg alá. Ugyanakkor több ponton mellébeszélést, kitérő válaszokat, illetve a problémák valódi megoldásának elodázását tapasztalják.

Múzeumok és kulturális intézmények

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát érintő esetleges átszervezéseket a miniszter cáfolta, hangsúlyozva, hogy nem sérül a kisebbségi múzeumok autonómiája. A magyar fél szerint azonban valós veszély volt a függetlenség elvesztése, s bár a kérdés jelenleg lekerült a napirendről, a fenyegetettség teljes megszűnését nem látják garantáltnak.

Nyelvhasználati jogok és nyelvtörvény

A korábban nagy vitát kiváltó nyelvtörvény ügyében a szlovák fél kitérő válaszokat adott. A kétnyelvűséget a kulturális minisztérium egyértelműen elutasítja, az államnyelv alkotmányos védelmére hivatkozva. Sőt, azzal is érveltek, hogy a magyarlakta régiókban bevezetendő kétnyelvű ügyintézés más kisebbségeket diszkriminálna. A magyar fél szerint ez cinikus és jogilag megalapozatlan érvelés, amely ellentmond az európai precedenseknek, ahol a kétnyelvűség nem jelentett veszélyt a többségi nyelvre.

Kisebbségi törvény

Szlovákiában több mint három évtizede várnak a kisebbségi törvényre. A kulturális minisztérium szerint a munkálatok elindultak, 2026 végéig tervezik az előterjesztést. Bár ez előrelépésnek tekinthető, a magyar fél szerint a határidő kitolása továbbra is a halogatás benyomását kelti.

Kulturális tanács és autonómia

A magyar képviselők javasolták egy önálló kulturális tanács létrehozását, amely az etnikai kisebbségek ügyeit képviselhetné. A minisztérium válasza megdöbbentőnek hatott: szerintük a magyar fél soha nem terjesztett elő hivatalos kérelmet, ezért nincs okuk a tanács létrehozására. Ez a kijelentés új helyzetet teremtett: a magyar fél szerint a magyar kormánynak hivatalosan kell kérnie egy ilyen testület felállítását Szlovákiában, különben a kezdeményezés nem fog előrelépni.

Beneš-dekrétumok

A kulturális minisztérium csak az egyházi vagyon ügyében reagált, elismerve, hogy a dekrétumok alkalmazása itt nem volt jogszerű. Ugyanakkor a kollektív bűnösség elvét fenntartó rendelkezések ügyében nem kínált valódi megoldást. A magyar fél szerint hivatalos, nyomatékos jelzésre lenne szükség Budapest részéről, hogy Szlovákia hajlandó legyen a kérdés rendezésére.

Állampolgárság

A kettős állampolgárság ügyében a kulturális tárca nem illetékesnek minősítette magát, a kérdést a belügyhöz utalta. A probléma ugyanakkor több ezer szlovákiai magyart érint, akik a magyar állampolgárság felvételével elveszíthetik szlovák útlevelüket.

Átfogó értékelés

A szlovák kulturális minisztérium válaszai gesztust jelentenek, de nem hoznak áttörést a felvidéki magyarok ügyeiben. Több kérdésben (például a kulturális tanács vagy a Beneš-dekrétumok esetében) a szlovák fél nyitottságot csak hivatalos magyar kormányzati kezdeményezésre mutatna. A magyar képviselők értékelése szerint a problémák valódi megoldása egyelőre távoli, a szlovák álláspont pedig sokszor a status quo fenntartására épül.

A szlovák illetékesek válaszaiért, a részletesebb cikkért KLIKK IDE!

(Nethuszár)