Hájfájv 14.: öt félelmetes betegség a múltból

Új év, új én – hangzik az agyonjáratott mantra. Mi viszont nem változtunk és újra itt vagyunk, hogy elhozzuk az olvasóknak a legaktuálisabb híreket. A Hájfájv idei első adásában egy olyan témát dolgozunk fel, amelynek aktualitása több mint életközeli. A koronavírus járvány az elmúlt évben súlyos emberi és gazdasági károkat okozott szerte a világon. A mai listán megvizsgálunk néhány járványt a múltból, amely szintén hatalmas veszteségeket okozott, viszont az emberiségnek sikerült legyőznie/visszaszorítania.

5. Lepra

Egy olyan betegségről beszélünk, amely több ezer éve kísérti az emberiséget, még a Szentírásban is több alkalommal említést tesznek róla. A magyar nyelvkörnyezetben bélpoklosságként ismert kórságot a Mycobacterium leprae nevű baktérium idézi elő, amely befészkeli magát a szervezetbe és daganatszerű sejtszaporulatot idéz elő. Emellett károsítja a perifériás idegrendszert. Olyannyira elhatalmasodhat a szervezeten, hogy az alany elvesztheti látását, ujjperceit és súlyos arcelváltozásokat is okozhat. A lefolyása 2 és 40 év közé tehető, ezért is nem tudták egy ,,mezei” betegséghez hasonlítani, és hagyományos úton védekezni sem tudtak ellene. A javarészt megfigyeléseken alapuló orvostudomány rájött, hogy a kórság emberről-emberre terjed, ezért a fertőzötteknek úgynevezett lepratelepeket hoztak létre, ahol kirekesztettként élhették tovább az életüket, elkülönítve az egészséges populációtól. A betegségtől való félelem elvezetett a társadalmi megbélyegzéshez is. Leprások nem léphettek be a szakrális-vallási helyekre, nem szabadott olyan vízből igyanak, amely tovább folyik, nem használhatták a nyilvános illemhelyeket és az emberek között is megkülönböztető jelzéssel közlekedhettek, innen ered a lepracsengő kifejezés. A betegnek fátyollal és rongyokkal kellett eltakarnia egész testét, valamint csengetnie kellett közlekedés közben, hogy az emberek időben felfigyeljenek rá és jó nagy ívben kikerülhessék. (innen ered a: ,,kerülik, mint leprást” szólás is). Az antibiotikumok felfedezésével és fejlődésével a betegség mára már gyógyítható. A kombinált kezelés nem egyik napról a másikra, de segíthet. A világon az egyik utolsó lepratelep Romániában működik, erről a TV2 riportot is készített, de a népszerű riporter, Vujity Tvrtko is ellátogatott a helyszínre a Pokoli Történetek műsora keretében.

a betegség következtében deformálódott végtagok

4. Tuberkulózis

Nem hiába nevezik a nyomor betegségének, hiszen terjedése összefüggésben van a legyengült immunrendszerrel, a helytelen táplálkozással vagy táplálkozás hiányával és a személyes higiénia elhanyagolásával. Annyira népbetegség volt, hogy Magyarországon, a 20. század elején a halálesetek 25%-ért felelt. A betegség legtöbb esetben a tüdőt károsítja, de gyakorlatilag érinthet minden szervet és szervrendszert. A betegség mára gyógyítható és védőoltás is létezik. Ennek ellenére még napjainkban is 10 milliós nagyságrendben szedi áldozatait évente. A tuberkulózis annyira együtt élt az emberiséggel, hogy a művészetekben és az irodalomban is megjelent. Legismertebb mű ezek közül Thomas Mann – Varázshegy c. nagyregénye.

3. Kolera

Egy trópusi betegségről beszélünk, amely a tápcsatornát érinti. Tünetei a hányás és a hasmenés, amely nagyon gyorsan legyengíti a betegségben szenvedő alanyt. A kiszáradás következtében halálhoz vezethet. Terjedése ivóvízzel, élelmiszerekkel valósul meg a leggyakrabban. A betegség Indiából származik, ahol a nyomor sújtotta részeken szedte áldozatait, valamint a Gangesz mentén terjedt leginkább, de a kereskedelmi és hajóutak révén elterjedt az egész világon. Az írásos emlékei egészen Kr.e a 4. századig nyúlnak vissza. Az orvostudomány fejletlensége miatt nem nagyon tudtak mit kezdeni a betegséggel, ezért szigorú karanténnal próbálták lassítani, megfékezni. A kórokozója kevésbé ellenálló, ezért megfelelő táplálkozás mellett egy eléggé savas gyomorkörnyezet elpusztíthatja. A lefolyása gyors, akár pár napon belül is halált okozhat, gyógyulási ideje több hétig is eltarthat. Megfelelő folyadékpótlással és kiadós táplálkozással ki lehet lábalni belőle. Az Egészségügyi Világszervezet 2030-at tűzte ki célul, hogy felszámolja a betegséget. Irodalomban a legismertebb megjelenése Gabriel Garcia Marquez – Szerelem a kolera idején klasszikusában található.

2. Spanyolnátha

Az egyik legnagyobb modernkori világjárványként vonult be a történelembe. Óvatos becslések 40 millióra, erősebbek 70 millióra teszik az áldozatok számát. Az influenzaszerű vírus heves lázzal, fejfájással és végtag fájdalommal kezdődött. Az esetek egy részében pár napon belül állapotjavulás volt észlelhető, másoknál szövődmények léptek fel és legtöbbszőr tüdőgyulladás következtében életüket vesztették. A zsúfolt katonai kiképzőtáborok voltak leginkább érintettek, de a fertőzés gyorsasága, valamint a betegség ismeretlensége miatt átterjedt a civil lakosságra is. Bár sok összeesküvés-elmélet született, a kutatások azt támasztották alá, hogy az Egyesült Államokban kezdődött 1918-ban, és a katonák hurcolták át az európai kontinensre. Elsőként a spanyol lapok írtak róla, ezért kapta a ,,spanyolnátha nevet”. Először ennél a betegségnél figyelték meg a heves immunreakció káros hatásait a szervezetre. A 20. század második felében, tömegsírokból vett mintákból sikerült elkülöníteni a vírus örökítőanyagának töredékeit, majd rekonstruálták és újjáélesztették. Az egérkísérletek rámutattak, hogy minden eddig ismert influenzánál pusztítóbb és halálosabb vírusról volt szó.

járványkórház a spanyolnátha idején

1. Pestis

Mára már tudjuk, hogy a Yersinia pestis nevű baktérium volt az okozója annak a betegségnek, amely egészen 1894-ig gyógyíthatatlannak tűnt. Bár három formája ismert, a szeptimiás pestis és a tüdőpestis mellett, a bubópestis volt a legelterjedtebb, és ez okozta a legtöbb elhalálozást. Az antibiotikum megjelenésével, időben felismerve, szinte 100%-ban gyógyítható, viszont voltak idők, amikor egyet jelentett a halálos ítélettel. A pestisjárvány több hullámokban tört rá az emberiségre, áldozatainak száma több százmillióra tehető.

A fekete halál – 1347 októberét írjuk, amikoris Messinában genovai kereskedőhajók kötöttek ki, akik az Aranyhorda által ostromlott Kaffa városából érkeztek.( A kutatások azt támasztották alá, hogy a járvány a mongolok között tört ki, akik felismerve a lehetőséget, a halottakat biológiai fegyverként katapultálták be Kaffába.) A genovai kereskedőhajókon volt egy utas, amely kitörölhetetlenül beírta magát az emberiség történelmébe. A behurcolt bubópestis járvány több hullámokban tört ki, és elpusztította a kontinenst 1/3-át. Az elhunytak bőrén feketés elváltozások jelentek meg, ezért kapta a fekete halál elnevezést. Az orvostudomány fejletlensége és tehetetlensége miatt, valamint az egyház erős befolyása következtében sokan Isten büntetésének tulajdonították a csapást, ezért körmeneteket tartottak – ez még inkább fokozta a betegség terjedését. A pestis kísérőjeként megjelentek a flagellánsok, akik önmagukat ostorozva próbáltak vezekelni az elkövetett bűnökért. Néhány régió (pl. Velencei köztársaság) karanténnal, csomópontokkal próbált védekezni a járvány ellen, némely esetben sikeresen. A baktérium-patkány-bolha-ember láncot csak évszázadokkal később kutatták, viszont korabeli leírások is tanúsítják, hogy egy-egy kutató kezdett gyanakodni a bolhára, viszont a patkányokig csak kevesen jutottak el. Az ilyen megállapításoknak a házimacskák és kutyák itták meg a levét, de ezzel csak rosszabb lett a helyzet, mivel ezek az állatok természetes ellenségei voltak a vándorpatkánynak. A pestis kihatott a képzőművészetekre is. Számtalan festmény, köztéri szobor állított emléket a járványnak vagy ihletődött belőle. Mindmáig legismertebb megjelenítése az irodalomban Boccaccio Dekameronja, amelynek cselekménye a firenzei pestisjárvány idején játszódik.

korabeli pestisdoktor védőfelszerelésben. A csőrszerű álarcba gyógyfüveket tettek, amely elfedte a bűzt.

Edmond Dantés

(Nethuszár)

Nethuszár