Hájfájv: 5 találmány, ami megváltoztatta a világot

A jelenkor világában naponta dobnak piacra olyan eszközöket, amelyek megkönnyítik mindennapjainkat, pragmatikusabbá teszik életünket. Az emberiség kezdetétől, egészen napjainkig minden kor arra törekedett, hogy valami újdonsággal ajándékozza meg a világot. Minden kornak megvolt a kiemelkedő személyisége, aki találmányaival az emberiség javát szolgálta Prométeusztól, Leonardo da Vincin keresztül, egészen Elon Muskig. Nézzük hát azt a híres 5 találmányt, ami korszakalkotó volt az emberiség történetében. 

5. A kerék

Történészek a kerék megjelenését gyakorlatilag egyidősre teszik a vadászó-nomád életmód felhagyásával. Az ember, amikor letelepedett és elkezdett növényeket termeszteni, szüksége volt egy olyan szállítóeszközre, amely segít neki leküzdeni a távolságokat, akár úgy is, hogy nagyobb terhet kel cipelni. A kerekes szekér elődjének a szánt tekintik, ugyanakkor ez csak télen volt alkalmas szállításra. A tömörkerekek megjelenésével forradalom indult be nem csak a kereskedelemben, hanem a harcászatban is. A régészeti leletek a legelső kerekekkel felszerelt szánt Kr.e. 4. évezredből datálják. A kerék lehetőséget biztosított a későbbi fejlesztésekhez, amelyet más találmányokkal ötvözve odáig fejlesztettek, hogy mára már autókkal is közlekedhetünk.

valahogy így kezdődhetett…

4. Monoteizmus

Mióta világ a világ, az ember politeista felfogású, politeista világnézetekkel rendelkezik. Már az előember is isteneket rendelt a vadászat, a tűzhely, a fegyverei, egy szóval minden mellé, ami hatással volt az életére. Az ókori Babilon,  az egyiptomi, görög vagy római kultúra is ezeket a hagyományokat vette át, és ezen alapul a hiedelemvilága.

Bár nyomokban máshol is felfedezhető volt a látens-egyistenhit, Kr.e. második évezredben élt egy fáraó, név szerint Ehnaton, aki fejébe vette, hogy egyetlen istenségbe tömörítve egyesíti az egyiptomi politeista gondolkodást. Ennek érdekében templomokat, szobrokat és városokat épített a napkultusz köré, ennek egyetlen szerepe volt: a napkoronggal fémjelzett Aton hit megszilárdítása és terjesztése. Bár életében nagy változások mentek véghez, halála után a politeista gondolkodás újra szárba szökkent. Lerombolták a templomokat és szobrokat, majd visszatértek a régi istenekhez.

Talán ez a korszak ihlette meg a fiatal zsidót, egy bizonyos Mózest. Tény az, hogy a monoteizmus legtisztább formája az ókori hébereknél jelent meg. Mózes nemcsak bevezette az egyistenhitet, hanem megfordította a gondolkodásmódot. Nem mi választottuk ki az Istent, hanem ő választott ki minket. Ez a lényegtelennek tűnő részlet megváltoztatta a monoteista törekvéseket, vagyis elzárta a lehetőséget attól, hogy az ember kénye-kedve szerint válogathasson az Istenek közül. Ennek köszönhetően terjedt el a judaizmus Közel-Keleten, majd innen szökkent szárba a kereszténység és az iszlám. Mára már a monoteista vallásfelfogás a legelterjedtebb a világon.

Mózes

3. A pénz

A kezdeti önállátó közösségek szűkebb-tágabb értelemben vér szerint rendeződtek. Családok, nemzetségek éltek együtt, és mindenüket megosztották egymással. Ezt követte az árucsere, cserekereskedelem. Ezt a módszert hosszabb ideig alkalmazták, viszont a hátulütője az volt, hogy inkább a szükség irányította, mintsem a valós értékkel történő cserebere. Ezen felül az időtállóság sem volt erénye egy bizonyos terménynek vagy terméknek.

Bár több helyen próbálkoztak nemesfémből készült érmék bevezetésével, az eltérő súlyú és méretű érmék nem voltak pragmatikusak és nem tudtak elterjedni. Az első egységesített érmék kr.e a 7. századból származnak Lüdia területéről.

A pénz nagyon fontos szempontokat alkotott meg a kereskedelem világában. Mindenki (regionálisan) által elfogadott, saját értékkel bírt, időtálló volt, és megvolt az oszthatósága is. Kezdetben monometalizmus, majd a bimetalizmus terjedt el. Az utóbbi az arany és ezüst érmék elterjedésével lett népszerű. (az ezüst volt az arany váltópénze). Manapság már el sem tudnánk képzelni az életünket pénz nélkül, annyira köréje fonódott a gazdasági és mindennapi élet, hogy katasztrófával érne fel a cserekereskedelemhez való visszatérés.

kézzel vert római pénzérme a 3. századból

4. Atombomba

Mivel mindig is nagyon kíváncsi fajta volt az ember, a 20. században kezdetét vette a nukleáris anyagokkal való játszadozás. Nagyon sok tudós dolgozott azon, hogy megszelídítsék, és irányítani tudják ezt a fajta energiát. A maghasadás és a magfúzió olyan mértékű energiával járt, amelynek a hatásait csak felbecsülni tudták. Kapva az alkalmon, a második világháború végén atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira. Valószínűleg ez az áldozat vezetett ahhoz, hogy ne változtassuk a világot pár évtized alatt nukleáris sivataggá. Az ereje és pusztítása, valamint hosszú távon fennmaradó sugárszennyezés eléggé nyomos érv volt, hogy ne használják többet a harcászatban. Innen kezdetét vette kezelhető energiaként való felhasználás és fejlesztés. Atomhajtású tengeralattjárók, hajók és atomerőművek épültek azért, hogy energiával elégítsék ki a szükségleteket. Bár napjainkban egyre nagyobb teret kap az alternatív energiaforrások kiaknázása (szél/víz/Nap), mégis a legtisztább energia, amely az igényeket is ki tudja elégíteni: az atomenergia, bár az atomhulladék tárolása világszerte nagy vitákat gerjeszt.

Atombomba használat közben (színezett)

1. Számítástechnika

Az első ismert mechanikus számológép (abakusz) kb. ötezer éves. Az emberiség folyamatosan törekedett arra, hogy automatizálja, egyszerűsítse az adatfeldolgozást. Később építettek olyan gépeket, amelyek képesek voltak mechanikusan elvégezni az egyszerűbb műveleteket. A legismertebb Blaise Pascal féle összeadó-kivonó gép, amelyet fogaskerekek működtettek.

Az egyre komplexebb gépek és az elektromosság megjelenése egyenes utat biztosított az elektromos számítógépek, és a teljes automatizálás világához. Ennél a pontnál óriási szerepe volt Neumann Jánosnak, aki matematikai szemszögből közelítette meg a dolgot, és lefektetett olyan elveket (Neumann-elvek), amelyek alapjául szolgáltak az első digitális számítógépeknek is. Manapság elképzelni sem tudjuk az életünket számítógépek és automatizálás nélkül, holott pár évtizede még senki nem tulajdonított hatalmas jelentőséget ezeknek.

Neumann és egy kezdetleges számítógép

Dantés

Nethuszár