Helyi választások ’24: az RMDSZ hátországa és az eltűnő EMSZ
2024. 05. 26. 19:29:03
Idén, 2024. június kilencedikén nemcsak európarlamenti, hanem helyhatósági választásokat is tartanak Romániában. Furcsa helyzet, mert a június megmérettetés nyertesei eleve csak szeptemberben foglalhatják majd el helyüket, ugyanis a helyi mandátum nem rövidíthető le, viszont a választások időpontját előrehozták. Az európarlamenti nagy kérdésével – eléri-e az RMDSZ az öt százalékot a várhatóan magas részvételi arány mellett? – már foglalkoztunk korábban (akit érdekel, KLIKK IDE), most nézzük meg picit közelebbről a helyhatósági választásokat, ugyanis ebben az esetben is találunk olyan kérdéseket, amelyekre a választás ad majd választ, és amelyek döntően, vagy kevésbé mélyen, de befolyásolják az erdélyi magyarság politikai képességeinek jövőjét.
A pártépítés, pártpolitikai matematika viszonylag egyszerű szabályai szerint, annyi hatalmat van, amennyit a megválasztható pozíciókból elfoglalsz. A nem matematikai, hanem politikai része ennek a kérdésnek azok az alkuk, amelyek különböző vezető pozíciókba repítik a résztvevőt, azonban az ilyen alkudozások sikeressége nagyban függ az előbb vázolt matematikai képlettől is.
A helyhatósági választások talán túlzottan alulértékeltek, talán nem tulajdonítanak akkora jelentőséget neki a szakértők, amekkorát kellene, különösen az olyan pártok esetében, mint az erdélyi magyarság képviseletét zászlajára tűző RMDSZ vagy EMSZ, újabban pedig az MPE esetében. Ezen pártok ugyanis országos választásokon nem tudnak elegendő szavazatot szerezni ahhoz, hogy kormányra kerüljenek, kettő közülük önállóan a parlamentbe sem jutna be, így az erdélyi magyar pártok esetében – ha a különböző megfontolások, és a megfontolások közötti eltérő prioritásokat is figyelembe vesszük – ez a tétel fokozottan igaz. Akkora hatalmuk lesz, amekkorát a helyi kormányzatokban szerezni tudnak.
A létra legalacsonyabb fokán persze a helyi tanácsosok állnak – személyre lebontva ők kapják a legkevesebb szavazatot, így legitimitásuk nem olyan erős, mint mondjuk egy megyei elnöké vagy Bukarest főpolgármesteréé, akikre százezrek, vagy épp milliós nagyságrendű polgár adja a voksát. Hierarchiáját tekintve a helyi tanácsos után következik a helyi polgármester – községek, városok polgármesterei, természetesen a legnagyobb fegyvertény egy-egy megyeszékhely, illetve megyei jogú város vezetői posztjának elnyerése. Egy fokkal efölött állnak a megyei tanácsosok. Lévén nagyobb területet fednek le, mint egy kis faluban, vagy akár városban induló helyi tanácsos, így legitimitásuk is erősebb, majd a hierarchia csúcsán állnak a megyei elnökök. Utóbbiak már nem is annyira párterősséget mutató faktorok, itt a személyes attitűd is erősebben számít, mint a helyi polgármesterek esetében. A megye lakosságának első embere lesz ugyanis a megválasztott, többszázezer szavazóval mögötte, ami a saját pártján belüli erejét is jelzi, gazdasági befolyás, döntési befolyásolás lehetőségének terén pedig ugyanezt a hierarchiát találjuk.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyi kormányzat eme négy rétegének mindegyikében való jelenlét szükséges ahhoz, hogy egy pártot komolyan vehessünk, illetve egy-egy párt képességeit felmérjük.
A jobb megértés és a még jobb megértetés kedvéért összehasonlítottam a négy évvel ezelőtti jelöltek számát az ideivel, így hát nézzük miként részesül(het)nek az erdélyi magyar pártok a helyi kormányzati pozíciókból, mennyire akarják ezt a hatalmat.
A kép egyértelmű: RMDSZ mindenütt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség közel ugyanannyi helyi tanácsosjelöltet indít útnak [2020-ban: 7.731, míg 2024-ben: 7.228], polgármester-jelöltek számát tekintve pedig szinte hajszálpontosan ugyanaz az az idei eredmény, mint négy évvel ezelőtt: 2020-ban 286, míg 2024-ben 283 jelölt versenyez RMDSZ színeiben településeik első emberének tisztségéért. A három hiányzó sem feltételénül tömbmagyar területről jön össze: eggyel kevesebb Fehér megyében, eggyel kevesebb Arad, Beszterece-Naszód megyékben, míg Brassó megyében kettő polgármester-jelölttel kevesebbet találunk, mint négy évvel ezelőtt, de Kovászna megyében is három hellyel kevesebb az RMDSZ-es jelölt. Míg négy évvel ezelőtt Krassó-Szörényben volt egy polgármester jelöltje a Szövetségnek, addig idén ez elmarad, Hargita megyében szintén kettővel kevesebb, Mehedintiben a négy évvel ezelőtti három jelölthöz képest idén nem indul senki RMDSZ színekben, Maros megyében hárommal kevesebb, ugyanez az eredmény Temes megye mérlege esetében is, míg Szilágyságban szintén eggyel kevesebb polgármester-jelölt indul a Szövetség színeiben, mint négy évvel ezelőtt.
Akkor hogyan sikerült mégis közel ugyanannyi polgijelöltet állítaniuk?
Egyrészt: a fenti számok a Biroul Electroal Central HIVATALOS adatai szerint készültek, ami azt jelenti, hogy ezekben a listákban nem a Szövetség jelöltjeiként szerepelnek azok az indulók, akik esetleg függetlenként indulnak, de RMDSZ-es támogatással – a legismertebb ilyen példa Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere 2020-ban és 2024-ben is függetlenként indul, így a BEC adatai szerint ő nem számít RMDSZ-es indulónak.
Másrészről az RMDSZ bepótolta a kieső jelöltek számát más helyszíneken. A négy évvel ezelőttihez képest például HAT polgármesterjelölttel többet indít Bákó megyében [2020:3;2024: 9], Gorj megyében négy évvel ezelőtt nem volt jelöltjük, idén van egy, Máramarosban a négy évvel ezelőtti kettőről hétre nőtt az indulók száma, Szatmár megyében pedig 29-ről 34-re.
A helyi tanácsosok számát tekintve az RMDSZ hozza a négy évvel ezelőtti formáját: 2020-ban 7.731 helyi tanácsos indult a Szövetség színeiben, míg idén 7.727 ez a szám. A mindössze négy helyi tanácsosjelölttel kevesebb szám azért is figyelemreméltó, mert a korábbi választáshoz képest az RMDSZ idén nem állított jelölteket Bukarest főváros általános közgyűlésébe, ami négy évvel ezelőtt 69 tanácsosjelölti helyet jelentett. A szórványban csökkentek a tanácsosjelölti számok, de jelentősen nőttek például Bihar [2020: 761; 2026:947], Bákó [2020: 71;2024: 412] megyékben. Megyei elnöki tisztséget tekintve pedig az RMDSZ a korábbinál [2020: 10 jelölt] kettővel több jelöltet indít útnak az idén [2024: 12 jelölt]. Az új helyszínek: Bákó, Hunyad és Máramaros megye elnöki tisztsége, miközben Temes megyében idén nem lesz önállóan induló RMDSZ-es megyei elnöki jelölt (itt egy helyi koalíció alakult, amelynek része az RMDSZ is!). A megyei tanácsos-jelöltek számát tekintve is erősödött a Szövetség: a korábbi 525-ről 622-re emelkedett az indulók száma.
Az anti-RMDSZ: siralomvölgyben
Sokkal egyszerűbb dolgunk van, ha az RMDSZ-en kívüli pártokat nézzük, mire is mentek a megváltást ígérő pártjaink idén, viszonyítva a négy évvel korábbi jelöltszámaikhoz.
A 2020-as helyhatósági választások idejére az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt már elhatározta, hogy összeolvadnak, és Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) néven új politikai formációt alapítanak, de a helyhatósági választások idejére ezt még nem sikerült bejegyeztetniük a bukaresti bíróságon, így voltak helyszínek, ahol az EMNP indult külön, máshol az MPP, míg akadt olyan helyszín is, ahol választási szövetség formájában már EMSZ néven mérkőztek meg.
Az EMNP 389 helyi tanácsosjelölttel, 15 polgármester-jelölttel, 1 megyei elnökjelölttel és 43 megyei tanácsosjelölttel vágott neki a kampánynak, az MPP-nél pedig 290 helyi tanácsost, 14 polgármester-jelöltet, 0 megyei elnökjelöltet és 40 megyei tanácsosjelöltet találunk a listákon, míg az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben 1.149 helyi tanácsos-jelölt, 51 polgármester-jelölt, 2 megyei elnökjelölt és 140 megyei tanácsosjelölt vágott neki a választásoknak.
A három alakulat – vagyis tulajdonképp kettő, mert az EMSZ akkor még csak választási szövetségként volt jelen a politikában – összesen tehát 1.828 helyi tanácsosjelöltet, 80 polgármester-jelöltet, 3 megyei elnökjelöltet és 223 megyei tanácsosjelöltet tudott felmutatni az erdélyi magyar választópolgárnak. Az idei helyhatósági választásokra viszont már állandósult az Erdélyi Magyar Szövetség, mint párt létezése, ennélfogva EMNP-s és MPP-s színekben már nem indultak jelöltek, azonban megjelent a színen a Magyar Polgári Erő. Utóbbi pártot az a Kulcsár Therza József gründolta magának, aki korábban az MPP színeiben politizált, és ennek köszönhetően került fel az RMDSZ parlamenti listájára, így lett belőle parlamenti képviselő.
Az EMSZ (vagyis a korábbi EMNP+MPP) idén 1.252 helyi tanácsosjelöltet, 46 polgármestert, 3 megyei elnököt és 119 megyei tanácsosjelöltet indít – ezek a számok viszont azt mutatják, hogy a két párt egyesülése minimum sikertelennek nevezhető – nemcsak nem sikerült emelniük jelenlétüket a választási versenyen, hanem egyenesen csökkentették azt. A képlet akkor sem válik sokkal kedvezőbbé, ha a Magyar Polgári Erő versenyzőit is ideszámoljuk: helyi tanácsosjelöltek: 262, polgármester-jelöltek: 8, megyei elnökjelöltek: 1, és megyei tanácsosjelöltek 15 fő.
Az EMSZ és az MPE együttes eredményei sem biztatóak: összesen 1.514 helyi tanácsos-jelölt, 54 polgármester-jelölt, 4 megyei elnökjelölt, és 134 megyei tanácsosjelölt.
| 2020 | 2024 | |||||||
| EMSZ | EMNP | MPP | ÖSSZES | EMSZ | MPE | ÖSSZES | KÜLÖNBÖZET | |
| H.T. |
1149 |
389 |
290 |
1828 |
1252 |
262 |
1514 |
314 |
| P.M. |
51 |
15 |
14 |
80 |
46 |
8 |
54 |
26 |
| M.E. |
1 |
1 |
0 |
2 |
3 |
1 |
4 |
– 2 |
| M.T. |
43 |
43 |
40 |
126 |
119 |
15 |
134 |
– 8 |
Vagyis a két nem RMDSZ-es erő kettővel több megyei elnököt indított a négy évvel ezelőttihez képest, illetve nyolc megyei tanácsossal többet, mindezt úgy, hogy megyei elnöki pozíciókra semmi esélyük sincs, és megyei tanácsosi helyre is csak mérsékelten. Ugyanakkor helyi tanácsosjelöltnek, azaz a legegyszerűbben indítható (és a legegyszerűbben nyerhető) jelölt kategóriában több mint 300-al kevesebbet, polgármesterjelöltek számát tekintve pedig még ennél is drámaibb a visszaesés, meghaladja a 30%-ot.
Mire kapunk választ június kilencedikén?
Az RMDSZ esetében a helyhatósági választások eredményei azt mutatják majd meg, hogy mekkora hátországra számíthat a Szövetség, ha az idén ősszel sorra kerülő parlamenti választásokon nem olyan eredmény születik, ami számukra kedvező lehet. Itt csak az érem egyik felét jelenti az öt százalék megugrása, a másik felén pedig ott állnak majd a román pártok eredményei. Mivel tudjuk, hogy a PSD és a PNL továbbra is együtt tervezi a kormányzást, így az ő eredményüktől függ majd az is, hogy szükségük lesz-e az RMDSZ-re a kormányban vagy nem. Nagy valószínűséggel nem, és mintha az RMDSZ stratégiái is számolnának ezzel, ezért aztán az RMDSZ alaposan megdolgozta a helyi közösségeit, szervezeteit, így a jelöltek számát tekintve mintha nem is lett volna itt demográfiai hanyatlás, mintha nem is gyengült volna az RMDSZ. Másrészről az RMDSZ számára nemcsak az a kérdés, hogy HÁNY helyszínen sikerül részesülnie a helyi hatalomból, hanem az is, hogy HOL.
Szatmár megyében például hozniuk kellene a megyei tanácselnöki és a megyeszékhely polgármesteri székét is, akárcsak Maros megyében, miközben Szilágy megyében minimum megtartani, ha épp nem erősíteni a jelenlétet és egy Bákó megyei siker már csak a ráadást jelentené. De mindezekre szüksége van az RMDSZ-nek ahhoz, hogy Székelyföldön kívüli politikai tényezőként továbbra is megmaradjon.
Székelyföldön belül pedig a totális győzelemre tör a Szövetség. Új megyei elnökjelölt Hargita megye élén, és új, immár a győzelem esélyével kecsegtető polgármester-jelölt Székelyudvarhelyen. A székely anyaváros bevétele több mint szimbolikus eredmény lenne a Szövetség számára: az utóbbi 34 évben mindössze nyolc évet állt RMDSZ-es polgármester a város élén, amennyiben pedig nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson is nyer a Szövetség – amire azért van esélyük! – akkor a négy Hargita megyei municípiumból három az RMDSZ vezetése alá kerül.(Az egy kivétel a román többségű Maroshévíz/Toplita.)
Kell-e nekünk EMSZ?
Ez a másik kérdés, amire idén június kilencedikén este a választ is megkapjuk. Az már a jelölállítások számának meredek csökkenéséből is kiolvasható, hogy nem egy fejlődő pártról beszélünk, sokkal inkább egy, az eltűnés felé haladó politikai alakulatról. Bár az EMSZ jó eséllyel Szentegyházán és a Székelykeresztúron megtartja polgármesteri székeit, ez nem annyira a pártnak, mint maguknak a polgármestereknek köszönhető. Az egyre kevesebb helyi tanácsos, a helyi közéletben való ritka szereplés, az elmúlt évtizedek szédületes politikai kacskaringói, az önálló karakter hiánya ugyanis megbosszulják magukat – kérdés csak az, eljött-e ennek az ideje.
Felcser V. Örs
(Nethuszár)
