Hunor: a magyar szavazatok 90 százalékára van szükségünk

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az erdélyi magyarok leadott szavazatai 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024–es romániai választási év nyertese legyen – jelentette ki Kelemen Hunor pénteken a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Kolozsváron.

Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában elmondta: kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni. „Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk, (…) nekünk a leadott szavazatok 90 százalékára van szükségünk” – húzta alá. Közölte: két feltételnek kell teljesülnie, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy romániai választás – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.

Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni, ezért az RMDSZ február végéig befejezi az együttműködési tárgyalásokat a két kisebb erdélyi magyar párttal, a Magyar Polgári Erővel (MPE) és az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ).
„Nekünk győznünk kell, az erdélyi magyaroknak győznie kell” – mondta Kelemen Hunor, aláhúzva, hogy ehhez meg kell érteni, mik a kihívások. Emlékeztetett a világban dúló háborúkra, és ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az átalakuló világban a polgárok biztonságra vágynak, és a politikumnak válaszként tervezhető jövőképet kell felmutatnia.

„A döntésünk, a sorsunk nem eleve elrendeltetett, hanem rajtunk múlik” – húzta alá az RMDSZ elnöke, aki szerint a 2024–es sorsdöntő esztendő hosszú évekre meghatározza a közösség sorsát. Hangsúlyozta: a szövetség számára a magyar érdek az első, amely nem ellentétes Románia érdekeivel, ennek érvényesítéséhez pedig mindenkire szükség van. „Ez a mi közös történetünk” – mondta.

Rámutatott: az elmúlt több mint száz évben sokan és sokszor „eltemették” az erdélyi magyarságot, de az 1989–es változás lehetővé tette, hogy ismét talpra álljon, eredményeket érjen el. „Nemcsak őriztük, és őrizzük a múltat, mert az kevés lenne, hanem a jövő formálását is kezünkbe vettük” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyarság „történetének” ne legyen vége, mindenkire szükség van.

A június 9–i európai parlamenti választásokról szólva emlékeztetett: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösségben is sokan EU–szkeptikussá váltak, azonban nem EU–ellenesek. Mint mondta, „egy globális versenyben kell lokálisan helyt állni”, és az uniót egy házhoz hasonlította, melyet lehet javítani, bővíteni, átfesteni, de „nem szabad lebontani”. Kifejtette: az erdélyi magyarságnak olyan Európai Parlamentre van szüksége, ahol meg fogják hallani a hangját, amely az általa vallott értékrendet képviseli és megvédi polgárait.

A jövőben tovább kell harcolni az uniós kisebbségvédelem szabályozásáért – mondta –, mivel az ukrajnai háború árnyékában az EU megfeledkezni látszik a kisebbségi jogokról. A további támogatásokra is szükség van a gazdaságok fennmaradásához, a régiós felzárkózáshoz, a családtámogatási rendszer kidolgozásához – tette hozzá. A parlamenti választások fő tétjének nevezte, hogy az RMDSZ–nek vissza kell kerülnie a román kormányba, hiszen már bebizonyította, hogy jól tud kormányozni, megvan hozzá a tapasztalata, bátorsága és „józan esze”. „Vissza kell kerülnünk a kormányba, az olyan eszköz, amellyel a magyarokért és az ország minden polgáráért dolgozni tudunk” – húzta alá. Arra is kitért, hogy a kormányzati részvétel a szélsőséges román pártok miatt is fontos. „Ha mi kormányon vagyunk, akkor nincsenek kormányon a magyarellenes, szélsőséges erők” – mondta elsősorban a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) utalva. Az államelnöki választás célja, hogy Romániának jobb elnöke legyen, aki tiszteli a magyarokat, és felismeri, hogy az itt élő népek érdekei nem ellentétesek – közölte Kelemen Hunor.

Az SZKT–n felszólalók az egységes magyar fellépés fontosságát hangsúlyozták, és a szélsőséges román pártok jelentette veszélyre tértek ki. Hangsúlyozták, hogy fel kell készülni a támadásokra, és bölcsen, higgadtan kell reagálni. A testület tagjai a szuperválasztási évre való felkészüléshez szükséges technikai döntéseket is meghozták: bemutatták és elfogadták a 2024–es európai parlamenti–, önkormányzati– és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát. Ezek a többi között a 35 év alatti fiatal, a női, illetve – ahol számottevő az arányuk a magyar roma közösségekből jövő jelölteknek is mandátumra esélyes helyet biztosítanak.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)