Igaz vagy hamis? Tévhitek és bizonytalanságok a SARS-CoV-2 koronavírussal kapcsolatban

Dr. Papp Judit adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai és Ökológiai Intézet magyar karának adjunktusa állította össze az alábbi listát a koronavírussal kapcsolatos tévhitekről és bizonytalanságokról. 

1. A vírus egy kínai laboratóriumból származik

Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ez megfelelne a valóságnak. A kutatók szerint a SARSCoV-2 denevértől vagy tobzoskáktól származhat, egyesek szerint akár mindkettőtől, ugyanis
azt is elképzelhetőnek tartják, hogy rekombináció eredménye lehet. Az új típusú koronavírus mindenképpen evolúció eredménye lehet, ezt támasztja alá az a tény is, hogy az S-protein
receptorkötő doménje (RBD) nagyon specifikusan kapcsolódik az ACE2 receptorhoz, ami természetes szelekcióra utal és nem génmanipulációra.

2. Az új koronavírus mutálódott náthavírus

A koronavírusok a Coronaviridae családba tartoznak, a náthát okozó vírusok a Picornaviridae családba. A fertőzés következtében kialakult tünetek hasonlók lehetnek. Egyes koronavírusok
obligát humánpatogének, mások állatokat fertőznek. A SARS és a MERS gazdaszervezetei kezdetben állatok voltak, ezekről kerültek át az emberi szervezetbe.

3. A COVID-19 az influenza egyik típusa

Az influenzavírus az Orthomyxoviridae család tagja, vírusgenomjának típusa, habár RNS képviseli, nagymértékben különbözik a koronavírusok genomjától. A SARS-CoV-2 vírussal való
fertőzés valóban influenzaszerű tünetekkel járhat (fejfájás, köhögés, hőemelkedés) és enyhe, közepes vagy súlyos lefolyású, akár végzetes kimenetelű lehet. Mindkét fertőzés
tüdőgyulladáshoz vezethet, de a koronavírussal való fertőzés gyakrabban idézhet elő súlyosabb tüneteket, halálozási rátája változó, általában 1-3% közötti.

4. Az új koronavírust csak az idős emberek kaphatják el, a gyerekek nem

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, viszont az idősek, illetve a már egyéb betegségekben (pl. asztma, cukorbetegség, szív és érrendszeri vagy daganatos betegségek)
szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve és a fertőzés súlyosabb lefolyású . A gyerekek sem immunisak a fertőzésre, de náluk a fertőzést követően sokkal enyhébb tünetek
jelentkezhetnek.

5. Legalább 10 perces kontaktus szükséges a fertőzés átadásához

Habár a fertőzött személlyel való hosszabb érintkezés növeli a fertőzés átadásának kockázatát, 10 percnél rövidebb idő is elegendő egy fogékony szervezet fertőzéséhez.

6. A tünetmentes vírushordozók terjesztik a vírust

Nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy azok a személyek, akiknél egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, átadhatják a fertőzést. Ugyanakkor egyes fertőzött személyeknél csak
nagyon enyhe, nem specifikus, ezért nehezen felismerhető tünetek jelentkeznek. A vírusok terjesztésének kockázata a betegség kezdeti szakaszában, az ún. prodromális szakaszban a
legnagyobb, amelyre még csak enyhe tünetek jellemzőek.

7. A szúnyogok terjesztik a vírust

Jelenleg nincs tudományosan alátámasztott bizonyíték arra, hogy a COVID-19 kórokozóját állati vektorok is terjeszthetik. Az új koronavírus, a koronavírusok zöméhez hasonlóan, légúti
fertőzést okoz, ami főként cseppfertőzéssel terjed.

8. A kutyák és macskák terjesztik a koronavírust

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy a háziállatok terjesztik a kórokozót. A vírus fő fertőzési forrását a fertőzött emberek képezik, akik köhögéssel, tüsszentéssel, nyállal, orrváladékkal juttatják a kórokozót a külső környezetbe.

9. A SARS-CoV-2 vírus vizelettel és széklettel egyaránt terjedhet

Habár egyes kutatások arra utalnak, hogy más koronavírusokhoz hasonlóan, a SARS-CoV-2 is kimutatható a székletmintákban, egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy
fekális úton is terjed.

10. A Kínából érkező termékek terjesztik a koronavírust

Külső környezetben, különböző tárgyak felületén a vírus változó ideig őrzi meg fertőzőképességét. Az aeroszolokban a vírusok 3 óra után is kimutathatók, rézfelületeken
több mint 4 óra után. Kartonpapíron 24 órán keresztül fertőzőképesek maradnak, míg leghosszabb ideig (2-3 napig) a műanyag felületeken és a rozsdamentes acélon őrzik meg
stabilitásukat. A magyar Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tájékoztatása szerint a koronavírus miatt semmilyen külön eljárást nem indokolt elrendelni a Kínából érkező
küldeményekkel kapcsolatosan.

11. A kínai ételek terjesztik a vírust

Habár a koronavírusok megőrzik stabilitásukat alacsony hőmérsékleten és fagyasztás során, megfelelő élelmiszer-higiéniával elkerülhető az élelmiszerek szennyezése és a vírus
terjesztése. A WHO ajánlása szerint a fertőzött vagy fertőzés-gyanús személyek kerüljék az ételek készítését más személyek számára, ugyanis a vírusok rákerülhetnek az élelmiszerekre.
A vírusok elvesztik fertőzőképességüket 60 oC feletti hőmérsékleten, így a főtt ételek semmiképpen nem jelentenek veszélyt a vírus terjedése szempontjából.

12. A hideg vagy meleg időjárás elpusztítja a vírust és fékezi terjedését

Annak ellenére, hogy bizonyos számítógépes modellezések szerint a meleg időjárás fékezheti a vírus terjedését, az eddigi felmérések azt igazolták, hogy a vírus az időjárási és éghajlati
viszonyoktól függetlenül megőrzi fertőzőképességét.

13. Az egészségügyi maszkok védenek a fertőzés ellen

A kórházi személyzet által használt professzionális maszkok szorosan rögzülnek az archoz, bizonyos fokú védelmet biztosítva a fertőzések ellen. A kereskedelemben kapható maszkok,
amik csak lazán rögzülnek, nem szűrik ki olyan hatékonyan a kórokozókat. A maszk viselése légúti betegségekben szenvedőknek ajánlott, valamint azoknak a személyeknek, akik
fertőzött embereket ápolnak. Fontos a maszk megfelelő módon történő felhelyezése és eltávolítása. A maszk viselése mellett ajánlott a gyakori szappanos kézmosás vagy a kéz
fertőtlenítése alkoholos kézfertőtlenítőkkel. De akkor mégis miért jó maszkot viselni? A maszk, vagy maszkot helyettesítő anyagok viselése elsődlegesen más, egészséges
személyeket óv meg a fertőzés veszélyétől, amennyiben a maszkot viselő személy fertőzött.

14. Az egész test alkohollal vagy klórtartalmú szerekkel való permetezése, lemosása elpusztítja a vírust

Habár az alkohol- és klóralapú fertőtlenítőszerek hatásosak a különböző felületekre, tárgyakra jutott vírusok ellen, nem ajánlatos ezeket az egész test felületén alkalmazni, mert sérüléseket
okoznak, a szervezetbe már bejutott kórokozókat pedig nem pusztítják el.

15. Az antibiotikumok hatásosak az új koronavírus ellen

Az antibiotikumok baktériumok vagy gombák ellen hatnak. Tekintettel arra, hogy az új koronavírus, mint a neve is mutatja, vírus, és semmi köze a baktériumokhoz vagy gombákhoz,
nincs értelme a fertőzés megelőzésére antibiotikumot szedni, mert a vírusos fertőzés ezáltal nem kerülhető el, viszont megzavarja a bélmikrobiota tevékenységét. Előfordulhatnak
azonban olyan esetek, hogy a koronavírusos betegek kórházi ápolása során antibiotikumos kezelést alkalmaznak az esetleges bakteriális szövődmények elhárítására.

16. A vírus ellen UV-lámpákkal is védekezhetünk

Bár a baktériumok és vírusok érzékenyek az UV-sugarakra, az UV-lámpákat nem szabad bőrfelületeken levő kórokozók elpusztítására használni, mert a kibocsátott UV-C sugarak az
emberi szervezetre is káros hatásúak.

17. A kézszárító gépek hatékonyan pusztítják a vírust

A meleg levegőt fújó kézszárítók nem védenek az új koronavírus ellen. A kézszárító, az alapos szappanos kézmosás után, egyszerűen a kéz szárítására alkalmas.

18. A gyakori forró fürdő elpusztítja a kórokozót

Az egészséges emberi szervezet hőmérséklete, függetlenül a külső körülményektől, 37 °C körüli és ez a hőmérséklet kedvez a humánpatogéneknek. A forró fürdő nem véd a
vírusfertőzéstől, csak esetleges égési sérüléseket okoz.

19. A gyakori vízivás és az orr sóoldatos ecsetelése meggátolja a fertőződést

Nincs bizonyíték arra, hogy a közönséges náthás fertőzéseknél, orrduguláskor alkalmazott sóoldat megakadályozná a vírusfertőzés kialakulását. A gyakori vízivás sem véd a fertőzéstől,
ugyanis a kórokozó elsősorban a légutakon keresztül jut a szervezetbe.

20. A fokhagyma fogyasztása véd a koronavírus-fertőzéstől

A fokhagyma bizonyítottan antimikrobiális hatású, számos baktérium fejlődését gátolja. Nincs viszont bizonyíték arra, hogy védene az új koronavírus ellen, hacsak azáltal nem, hogy segít
betartani a 2 m távolságot.

21. A különböző házi praktikák védenek a COVID-19 ellen

Nincs bizonyíték arra, hogy a forró teák fogyasztása, valamint különböző illóolajok, fűszernövények alkalmazása véd az új típusú vírusfertőzés ellen, legfeljebb kellemes
hangulatot teremt az otthonmaradáshoz. A leghatékonyabb védelmet a gyakori, legkevesebb 20 másodpercig tartó szappanos kézmosás és a beteg emberekkel való érintkezés kerülése
biztosítja.

22. A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások védenek az új koronavírus ellen

A jelenleg alkalmazott, tüdőgyulladások elleni védőoltások baktériumok (Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenza) egyes gyakoribb szerotípusai ellen vannak kifejlesztve
és nem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Az influenzavírus elleni védőoltások szintén csak az éppen aktuálisan forgalomban levő altípusok ellen hatékonyak és
nem védenek más vírussal szemben. A SARS-CoV-2 egy új humánpatogén vírus, amely ellen egyelőre nincs védőoltás. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új
koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén.

23. Lélegzet-visszatartással, lázméréssel meg lehet állapítani a fertőzöttséget

Azt már mindenki tapasztalta, hogy a légúti fertőzések esetén, a légutak irritáltsága miatt, nehezebben vesszük a levegőt, viszont az, hogy valaki hosszabb ideig vissza tudja tartani a
lélegzetét, még nem utal arra, hogy nem fertőzött a SARS-CoV-2 vírussal. A vírusfertőzést követően a tünetek 2-14 napos lappangási idő után jelentkeznek. A láz más fertőzés tünete is
lehet, nem csak a COVID-19-é, de mindenképpen oda kell figyelni, ha valaki belázasodik. A hőszkennerek segítségével ki lehet szűrni a normálisnál magasabb testthőmérsékletű
személyeket, akik esetleg a koronavírus-fertőzést követően lázasodtak be. A fertőzés lappangási szakaszában, amikor még nem jelentek meg a tünetek, a hőszkennerek nem alkalmasak a fertőzött személyek kiszűrésére.

Összeállította:
dr. Papp Judit adjunktus
BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Forrás: Bioge.ubbcluj.ro

(Nethuszár)