Ilyen is csak nálunk van: az AUR dákjai nem találták a bejáratot, csúnyán elkéstek az elnöki randiról (VIDEÓ)

Zajlanak a kormányalakítási tárgyalások, hol megakadnak, hol egyetértenek, osztják a miniszteri székeket, az RMDSZ-nek is kinéz kettő, de lehet három is – mikor lesz kormányunk, és kikből fog állni? A Nethuszár folyamatosan frissülő cikkét kövessétek, és megtudjátok. Vagy nem…

Ma, 2020. decmeber14-én a parlamenti pártok Klaus elé járulnak, hogy elmondják neki mi van, vagy nincs, kinek ki a kormányfőjelöltje stb. Azt nem tudjuk, hogy az államfő végül ma kijelöl-e valakit miniszterelnöknek, ha igen, ki lesz az, sajnos az ízlésében nem bízhatunk, amióta Raluca Turcan bombanő helyett a védelmi minisztert tette oda átmeneti kormányfőnek. (Ezt soha nem fogom neki megbocsájtani!)

Lyó napot chivánok, udéméré – az RMDSZ Iohannisnál

Klaus Iohannis és az RMDSZ viszonya nem volt igazán felhőtlen az utóbbi időkben, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az államfő, a magyar nyelvet is gúnyolva, Erdély ellopásával vádolta meg a PSD-t, ehhez pedig a magyarokat használta fel. Hunorék azonban jól tudják, hogy az érzelmeknek nincs helye a politikában, ezért ma pókerarccal mentek Iohannishoz konzultálni, bár ebben sok szerep már nem jutott a Szövetségnek. Hunorék ugyanis leszögezték: jobbközép koalíciós kormányban érdekeltek, ami nem is csoda, a másik oldalon ugyanis az AUR várja őket. Miniszterelnök-jelöltet nem javasoltak, így fogalmunk sincs miről szólhatott a húszperces gyónásuk Klaus előtt, de minden bizonnyal nem volt túl izgalmas, mert még egy román újság sem hozta címlapon, hogy Klaus eladta Erdélyt az RMDSZ-nek.  Hiába, a régi jó dolgokból alig maradt valami…

Klausnál az AUR – beszarok, mennyire bunkók és balfaszok ezek

A pártok erősorendje szerint fogadja ma a küldöttségeket az államfő, így aztán a PSD, a PNL, az USR-PLUS után a parlamenti választásokon meglepetést okozó AUR delegációján volt a sor, hogy a Cotrocenibe látogassanak. Kis kitérő: a protokoll szerint az álamfőnél nem szabad késni. Ez, ebben az országban szinte teljesíthetetlen, mindenki késik mindenhonnan, de, valamilyen rejtélyes oknál fogva, az elmúlt 30 évben még soha senki nem késett el az államfővel folyatott konzultációk időpontjáról.

Az AUR sikeresen törte meg ezt a Románia ellenségei által ránk erőltetett hagyományt, amely szembemegy a trák örökséggel: negyedórát késtek a dákok aranytökű leszármazottai, de ez még nem minden, meg is magyarázták, hogy miért: nem találták a bejáratot.

Nem vicceltem, tényleg ez a hivatalos magyarázat… Le is írom még egyszer, mert alig bírom röhögés nélkül: nem találták a bejáratot… Vajon a Moldovai Köztásasággal történő egyesüléskor mit kúrnának el? Ide csatolják Bulgáriát, hoppá, nem ismertük a térképet?

A bunkóságuknak itt még nem volt vége, Sosoaca, az AUR delegációjának tagja, és hivatásos hisztigép nem viselt maszkot, egy igazolást lobogatott, miszerint neki olyan betegsége van, hogy ő nem teheti fel a maszkot. Végül csak felhúzta a szája elé, gondolom szóltak neki, hogy Iohannis baszik kijönni hozzájuk, ha sokat okoskodik.

Az AUR, ha már ott volt, javasolt egy miniszterelnököt is, Călin Georgescu személyében, aki régebb valami fejlesztésekért felelős igazgató volt, az általa elért sikereket mindannyian látjuk, érezzük. A fickó amúgy kőkemény oroszpárti, mi több, HotNews 2016-ban úgy mutatta be, mint az örök kormányfőjelöltet, akit ketten támogatnak: Dan Puric és az oroszok.

Diana Iovanovici-Șoșoacă élő Facebook-videóban mutatta be, hogy kell elkúrni a bejáratot. A helyzet az, hogy lelkecském volt egyszer a Cotroceni-palota múzeumában, és meg volt róla győződve, hogy az elnökhöz is ott kell bemenni. Mindent megér, amikor a portás szól nekik: „visszafordultok…” – sírsz a röhögéstől. (A videón 3:28 körül):

Az USR plusz egy Klaus – Ciolos a miniszterelnök-jelöltjük

Klaus Iohannisnak sűrű napja van, ma fogadja, ha nem is szépen, de legalább sorban a pártok küldöttségeit, az államfő így tájékozódik a kormányalakítási tárgyalások állasáról, hiába na, a Cotroceniben levágták a Digi-t tartozás miatt, így nem tudja nézni a híreket az államfő.

Szóval az USR részéről eljött Dan Barna, Dacian Cioloș, Dragoș Tudorache, Claudiu Năsui és Cosette Chichirău – az államfő pedig „nagy figyelemmel hallgatom Önöket” megjegyzésessel tette nyilvánvalóvá, hogy szarik az USr-re, ők pedig kormányfőnek jelölték Dacian Ciolost – ezzel le is járt a húsz perc hírnév, amit Iohannis mára kiosztott nekik, mehettek haza.

Orban megcsókolta Iohannis gyűrűjét

Mint igazi keresztapához, úgy járult Orban Iohannis elé – ez sem lehetett túl hosszú megbeszélés – egyrészt mert mindent elterveztek korábban, másrészt nem tudom. Mindenesetre Ludovic Orban szerint csak annyi történt, hogy ők tájékoztatták az elnököt, miszerint kélt javaslatuk van: Florin Citu kormányfőnek, Ludovic Orban a Képviselőház elnökének. Iohannis pedig megnyugtatta őket, hogy akkor fogja megnevezni a kormányfőt, amikor az alkotmány szerint meg kell tennie – ez a megfelelő idő. Most ebből értsen mindenki azt, amit akar.

Ludovic O. még hozzátette: semmi esetre sem támogatják a PSD kormányzásban való részvételét. Megnyugtató!

PSD az államfőnél: húsz perc, pettinggel együtt

A gyónást a PSD kezdte ma reggel, Marcel Ciolacu, és a párt prominensei közül Grindeanu, Firea valamint Dincu mentek Klaushoz, beköszöntek, helló, szia, szevasz, és mentek is – legalábbis nem tudom mi egyéb történhetett volna abban a húsz percben, amíg tartott a megbeszélés, nekem van olyan haverom, akinél csak a köszönés félóra, és akkor még nem is ért be a konyháig.

Ciolacu szerint Iohannis gratulált nekik a győzelemhez, az államfő szerint a PSD javaslata, miszerint Rafila legyen a miniszterelnök „tiszteletteljes javaslat” (propunere onorabilă.). Ciolacuék felvették, hogy legyen nemzeti egységkormány, azaz a PSD a PNL-vel, volt már ilyen, annak Iohannis is támogatója volt, de az államfő azóta megváltozott, gondolom kapott Merkeltől egy sms-t. Mindenesetre a PSD nem lesz kormányon, ezt tisztázták, és jöhettek haza. Mindezeket Ciolacu tárta a nyilvánosság elé, a G4Media számolt be róla. Szerintünk pedig a valóságban ennél sokkal rövidebb volt a beszélgetés:

Ciolacu: buna ziua, dom Presedinte, vom ajunge si noi la guvernare?

Klaus: lyonapotchivanok – pészédé! Nem!

Ciolacu: atunci la revedere!

Klaus: auf wiedersehen!

2020. december 13., vasárnap:

Vasárnap még a politikusoknak sincs sok kedve dolgozni, és egyezzünk meg, amilyen borús, szomorkás, felhős, takony időjárás volt, ezen nem is csodálkozunk. Fejet hajtunk bölcsességük előtt, hogy depresszív időjárás idején nem hoznak döntéseket, biztos emiatt álltak fel két óra múltán a tárgyalóasztaltól a PNL, USR-Plus és az RMDSZ küldöttségei. Még ilyen felelős politikusokat, nahát…

A helyzet az, hogy nem kapkodnak, mert minek…

Vasárnapra időzítették a kormányalakítási tárgyalások második fordulóját, amelyek két órán belül véget is értek. Mondjuk, normális országban két óra elég, hogy megállapodjanak arról, ki és mit kapjon az új kormányban, de mi nem vagyunk normális ország, ezért nem is állapodtak meg.

A szombati első forduló után is azon akadtak fent, hogy az ország három legfontosabb pozícióját, azaz a kormányfői, képviselőházi elnöki és szenátusi elnöki posztot nem tudták elosztani egymás között. A PNL ugye adja a kormányfőt, de magáénak szeretné a Képviselőház elnöki székét is, legalábbis a lemondott Orbannak állítólag ezt ígérte be Iohannis. Mondjuk, ha Iohannis ígér neked valamit, akkor azért várjál még egy kicsit…

Na, szóval, az uszérések pedig aztat mondották, hogy ez így nem jó, nekik kell egy házelnöki szék, Barnának gerincferdülése van, csak az gyógyítja, bár lehet mással érveltek, de szerintem az sem komolyabb. Az RMDSZ-nek pedig megjött az étvágya, ahogy látta, hogy ezek falatoznak, rájöttek, hogy az uszéré nem is beszél hülyeségeket, így gyorsan bejelentkeztek egy házelnöki székért: három kormánypárt, a három poszt háromfelé osztva – zsír.

Csakhogy a PNL ragaszkodik ahhoz,

hogy a képviselőház elnöki széke őket, illetve Orbant illeti meg, így hát fel is álltak az asztaltól, de nem azelőtt, hogy az RMDSZ javaslatát végül ne iktassák bele a megállapodásba. És itt jön a csülök a bablevesbe: Hunorék azzal álltak elő, hogy az egymással szerződő pártok kössék ki, hogy nem támogatják a pártok közötti népvándorlást, azaz a trasszéizmust (új erdélyi kifejezés, nem összetévesztendő semmilyen rasszéizmussal, vagy hasonlók…). Mindezt azért, állítólag, hogy a PNL majd ne szívja el más pártok tagjait, így erősítve a koalíción belüli pozícióit.

A javaslat nem feltétlenül hülyeség, de az elég érdekes, hogy az RMDSZ-től érkezett. Úgy értem, wattafuck – attól fél a Szövetség, hogy képviselői tömegesen ülnek majd át a PNL frakciójába, vagy ellenkezőleg, attól tart, hogy a PNL-sek kopognak majd az RMDSZ ajtaján – soha ilyenre nem volt példa az elmúlt harminc évben, úgyhogy kissé túlzónak érzem az RMDSZ aggódását, de itt eisze az van elásva a kutyák mellé, hogy az USR megkérte Hunort, nyújtsátok már be ti, nekünk ez ciki…

A román sajtó szurszákra hivatkozva azt állítja, hogy az RMDSZ három minisztériumot szeretne, eddig kettő megvan neki. A szurszák (csak tudnám, hogy kik ők, hol lehet venni ilyeneket…) szerint Tánczos Barna kapja majd az agrármisztériumot, míg Cseke Attila a telekommunikációs szék várományosa. Itt tartunk most, hétfőn mennek gyónni Klaushoz a pártelnökök, lássuk mi lesz…

2020. december 12., szombat:

Megfeneklettek ma délre a kormányalakítási tárgyalások, amelyeket a PNL, az USR-Plus és az RMDSZ folytat egymással. Bár a kormányprogram és a jövőbeni intézkedések kapcsán körvonalazódik az egyetértés, nem sikerült úgy osztani a posztokat, hogy mindenkinek jó legyen.

Ma sikerült odáig eljutni a Vila Lac-ban zajló tárgyalásokon, hogy megállapodtak a kormányprogram kialakításának megállapításáról, vagy valami hasonló, erről egyébként egy részlet derült ki eddig, az viszont örvendetes: mindenki egyetért a digitalizációval. A többi, mármint, hogy mi lesz az egészségüggyel, az oktatással, az infrastruktúra-fejlesztésekkel, a gazdasággal, és úgy általában velünk, egyszerű földi halandókkal, nos ezek még váratnak magukra, mert időközben összekaptak a pártok a pozíciókon.

A PNL ugye adja a miniszterelnököt,

de azt szeretné, ha a Képviselőház elnökét is ők adnák, elvileg erre a posztra van kiszemelve a nemrég lemondott kormányfő, Ludovic Orban. Mi több, Klaus Iohannis – szintén állítólag – megígérte neki ezt a pozíciót, ami azért érdekes, mert mióta osztogat az államfő pártok jelöltjeinek fontos székeket, de na, ne menjünk bele, mert leesik a Kalergi-díj a vállról.

Az USR pedig azt szeretné, ha a három legfontosabb pozíció, a miniszterelnöki, Képviselőház elnöke és a Szenátus elnöke nem egy párt kezében lenne, persze ahhoz sem ragaszkodnak feltétlenül, hogy a három párt egyenlően ossza el ezeket egymás között, amennyiben mindkét házat ők elnökölnék, az sem csapná el a hasukat.

Az RMDSZ-nek pedig evés közben jött meg az étvágya – korábban azt nyilatkozták, hogy nem feltétlenül akarnak ők kormányra kerülni, de aztán úgy hozta az élet, hogy most Hunorék nélkül nincs kormánytöbbség, kellenek ők ide, mint eső a sivatagnak – Cora Muntean marosvásárhelyi újságíró ezer éve elköpött vicce soha nem volt aktuálisabb: Romániában azért tartanak választásokat, hogy eldöntsék, kivel kormányozzon az RMDSZ.

Hunorék szintén zsebre vágnának egy házelnöki széket,

pedzegetik, hogy a Szövetség elnöke vezetné majd a Szenátust, ám azt is láthatjuk, hogy a fiúknak igencsak megjött az étvágyuk – ahogy a G4Media beszámolójából megtudjuk, (Frissítés 20.44: olvasónk hívta fel a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy úgy a G4Media, mint mi is elnéztünk egy fontos tényt: Kelemen Hunor NEM szenátor, így nem is vezethetné a Szenátust! Olvasónknak köszönjük!) az RMDSZ vezetői úgy fogalmaztak, nem lesznek többet pótkerék a kormány szekerén, komolyabb minisztériumokat akarnak maguknak, nem olyan gyenge tárcákat, mint a kulturális meg hasonlók. Az RMDSZ el tudná magát képzelni a mezőgazdasági, szállításügyi, de – és ez a legütősebb – az európai alapok minisztériumának élén is. Ez utóbbi mindent vinne, Románia jövőbeni vagyona, mind a nyolcvan milliárd euró a magyarok kezén lenne – úgy elverik rajtunk a port a meg nem épülő autósztrádákért, mint a pinty, miközben Hargita megyében kaviárt osztanak az úrvacsorán.

Ez azért elég kemény előrelépés ahhoz, hogy az Adevarul korábbi, még a kampányban megjelent cikke kapcsán, amelyben azt fejtegette román napilap, hogy az RMDSZ minisztériumokat kér majd magánk a a kormány támogatásért cserébe, Hegedűs Csilla a Maszolnak úgy nyilatkozott, hogy mindez „csak spekuláció”.

Igaz, a képet még aznap árnyalta Kelemen Hunor, aki az Infó Rádiónak nyilatkozva nem tagadta, hogy az RMDSZ kész vállalni a kormányzással járó nehézségeket is.  Minden bizonnyal ez is a csárdás része, egyet jobbra, egyet balra, aztán pörgünk, vagy valami hasonló…

Nyilván, elhumorizáltam kicsit a dolgokat, de csak nagyon kicsit. A helyzet az, hogy megy az alkudozás, és beszédes, hogy miközben azokról a témákról, amelyek minket érintenek, sikerült megegyezni, legalábbis nem különösebben összeveszni, addig a pozíciók elosztásakor annyira összement a tej, hogy fel is álltak az asztaltól, holnap majd folytatják.

Csak ki ne fusson az a tej…

(Nethuszár)

Nethuszár