Iohannis törölné a tagállami vétó lehetőségét

Az Európai Uniónak hatékonyabbá kell tennie döntéshozatalát, és Románia teljes mértékben elkötelezett e feladat mellett – jelentette ki Klaus Iohannis államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében. Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban hozzátette, hogy a repülőtéri és kikötői határellenőrzések márciusi megszüntetését természetesen a szárazföldi határellenőrzések mielőbbi megszüntetésének kell követnie.

„Az Unió rendelkezik a céljai eléréséhez szükséges jogi és intézményi eszközökkel, és a világjárványra és az azt követő válságra adott válaszlépések e tekintetben tanulságosak. De az is nyilvánvaló, hogy hatékonyabbá kell tennünk döntéshozatalunkat” – mondta Iohannis.

A román államfő emlékeztetett, hogy egyes tagállamok az EU alapszerződéseinek újratárgyalásával növelnék a döntéshozatali mechanizmusok hatékonyságát, míg mások határozottan elzárkóznak ettől. Iohannis úgy vélekedett, hogy a szerződések felülvizsgálata nélkül is hozhatók hatékonyságnövelő intézkedések, mint például egyes külpolitikai és biztonságpolitikai kérdések minősített többséggel történő eldöntése.

„Anélkül, hogy kizárnánk a szerződések valamikori módosításának lehetőségét, ki kell használnunk a szerződések által biztosított összes lehetőséget a könnyebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében. Románia teljes mértékben elkötelezett e feladat mellett” – jelentette ki. Iohannis felidézte, hogy a világjárvány hatásai, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Közel–Keleten zajló konfliktus próbára tették a tagállamok reakciókészségét, de az Európai Unió és a közös értékek iránti őszinte elkötelezettségüket is.

Az államfő szerint az Európai Unió előnyeit kiválóan példázza Románia esete: csatlakozása óta az ország létfontosságú infrastrukturális beruházásokat valósít meg az uniós alapokból, több mint 600.000 romániai fiatal vett részt az Erasmus–programban, elsajátítva ezáltal az európai életformát. „Az Unió a biztonság, a védelem, a jólét és a sokféleség közössége” – fogalmazott.

Románia schengeni csatlakozásáról Iohannis kifejtette, hogy a repülőtéri és kikötői határellenőrzés márciusi feloldását mielőbb a szárazföldi határellenőrzés megszüntetésének kell követnie. Csak ez a lépés tükrözné szerinte korrekt és kézzelfogható módon mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia tesz az EU biztonságának megerősítéséért. Kifejtette, hogy Románia határozottan támogatja az uniós cselekvés összehangolását azoknak az európai értékeknek a szellemében, amelyeket tovább kell adnia az EU szomszédságában élő, a demokrácia és a fejlődés európai modelljét követő országoknak is.

Iohannis kiemelte a júniusban esedékes európai parlamenti választások, illetve az utána következő időszak döntéseinek jelentőségét. Szerinte a választások után kijelölt prioritásoknak a jelen kihívásaira kell pragmatikus választ adniuk és a jövőre való felkészülést kell szolgálniuk. Az államfő emlékeztette az EP–képviselőket, hogy az Európai Unió minden eddiginél komolyan geostratégiai kihívásokkal néz szembe: az Ukrajna ellen indított orosz háború, a közel–keleti konfliktus, a Vörös–tenger térségének feszültségei és a Száhel–övezet válsága az EU biztonságát is veszélyeztetik. Az éghajlatváltozás, a gazdaság problémái, az illegális migráció tovább nehezíti a helyzetet, és mindezeket tetézi az értékek válsága, ami táplálja az EU hanyatlásáról vagy legalábbis globális vezető szerepének megszűnéséről szóló narratívákat. „Ezért többet kell tennünk annak a bizonyosságnak a megerősítésére, hogy ugyanazon az értékközösségen osztozunk, és ezt mindannyiunknak védelmeznünk is kell” – szögezte le az államfő.

Iohannis kijelentette, a tagállamoknak közösen, egységes egészként kell cselekedniük, és az Uniónak meg kell erősítenie belső ellenálló képességét a hibrid fenyegetésekkel szemben. Ehhez ágazati politikák kidolgozására van szükség a technológia (beleértve a mesterséges intelligenciát), a klímaváltozás visszaszorítása, az ipari termelés általi versenyképesség növelése és a fenntartható beszerzési láncok terén – hangsúlyozta.

Az Ukrajnában dúló háború kapcsán kifejtette, az Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és az ukrán nép mellett, amikor a demokrácia, egy ország területi sérthetetlensége és szuverenitása, illetve a szabályokon nyugvó világrend forog kockán, és „nincs helye a fáradtságnak”. Ezért Románia jelentős részt vállal az Ukrajna, illetve a háború hatásai által súlyosan érintett Moldovai Köztársaság támogatásában – hangsúlyozta az elnök, aki az Európai Unió megerősítése, a geopolitikai helyzettel való szembenézés és a tartós béke érdekében ismét szorgalmazta az EU bővítését.

Úgy vélekedett, az Unió „egyesek véleménye ellenére” erősebb most, mint öt évvel ezelőtt, megerősítették az elmúlt évek megpróbáltatásai. „Mindezzel együtt még sok a tennivalónk. Közös európai építményünk még mindig egy kidolgozás alatt lévő projekt” – fogalmazott. Iohannis emlékeztette az EP–képviselőket, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el a nagyszebeni nyilatkozatot, és az ebben megfogalmazott tíz vállalás ma is érvényes.

„Egység, szolidaritás, kohézió, jogállamiság – ezek továbbra is közös európai döntéseink középpontjában állnak. A magam részéről a jövőben is szívem mélyéből hű maradok ezekhez az értékekhez és elvekhez, és meggyőződésem, hogy ezek képezik az önök által itt végzett munka alapját is. Hiszek abban is, hogy együtt sikerre tudjuk vinni az Uniót, miközben hűek maradunk az egységes és erősebb Európáról alkotott elképzelésünkhöz” – mondta Klaus Iohannis. A román államfő beszéde az Európai Parlament Ez Európa (This is Europe) című vitáján hangzott el.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)