Jó tudni: az egyesülésben váltunk európaivá

Igen, dőljünk hátra és élvezzük ezt a nyomorultságában is oly nagyszerűen európai ünnepet, és nem is csak rólunk, magyarokról, erdélyi magyarokról beszélek, hanem a több millió kivándorolt románról, akik a modern, és „Minden, ami román, egyben európai” vezetési stílus és ésszerűség miatt kellett elhagynia hazáját.

Egyben európai tehát a művészeti és állami szintre emelt korrupció, ahogy az is, hogy Románia a legnagyobb emigránskibocsájtó ország Szíria után, holott még csak háború sem volt nálunk. Európai az oktatás alacsony színvonala, az emberi kibontakozás lehetőségeinek alacsony mivolta, a szétcseszett egészségügy, ahova meghalni mész és nem meggyógyulni, a hiányzó autópályák, amelyek papíron ugyan szerepelnek, mint olyan projektek, amelyek húsz-huszonöt évvel ezelőtt megkapták a kivitelezésre szánt pénzt, de mani nuku, autópálya in your dreams – üzeni az Európára magasról szaró Bechtel, az általa megvesztegetett román politikusok vigyorgásától kísérve.

Európai a melegek ellen szított népszavazási közhangulat, a magyar kisebbség elleni folyamatos támadások, az anyanyelv egyre erőteljesebb korlátozása, az egyszer visszaszolgáltatott, majd’ pü-pü nem járja alapon az állam által visszavett Bánffy-erdők, a Batthyaneum sorsa, a kivizsgálatlan emberiségellenes bűncselekmények (bányászjárás, forradalom, fekete március), a földre köpött szotyihéj, a blokktetőn vágott disznó és a köztéri parkban sütött miccs illata. Jó tudni, hogy európaiak vagyunk, itt Románia közepén, 100 éve – hirtelen nem is tudom, kinek köszönjem meg.

A magyarországi ellenzéki politikai aktorok újabban azért sírnak, hogy Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez. Románia már tagja, van nálunk Dénéá*, aki csuklódra bassza a bilincset, ha koncertjegyet kapsz ajándékba. Jó tudni, hogy az európaiságból fakadóan a Dénéá éléről nemrég távozott Laura Codruta Kövesi mellett kiálltak az európérek, aggódva egy sort a román jogállamiság miatt – mert, ami román, az egyben európai is.

Ahogy azt jó tudni, hogy az 1989-es forradalom idején Marosvásárhelyen sortüzet parancsoló, és ezáltal hat ember életét kioltó Alexandru Mascan ellen szóló nyomozati anyagokat „kifehérítő” Tiberiu Nitu katonai ügyész lett később Codruta helyettese – Dan Voinea szerint maga Laura asszony fehéríttette ki Tiberiu Nitu zűrös múltját -, apró fűszerkén említeném még meg az európaiságot nem zavarva, hogy ugyanez a Tiberiu Nitu december 21-ről 22-re virradó éjjel a forradalmárok közé lőtt, ennek dacára forradalom-igazolvánnyal rendelkezik, amelynek segítségével csinos kis telekhez jutott Prahova megyében, hogy zavartalanul védhesse az európai Romániát a korrupciótól.

Oly európai mindez, nem?

Felcser V. Örs
(Nethuszár)