Jön a rezsicsökkentés, bankadó Romániában, vagy Dragnea porhintését láthatjuk?

Alig pár napja futott végig a médián a hír, hogy Dragneáék januárra tervezik az általános amnesztia és kegyelmi törvény kormányrendelet formájában történő elindítását, újabb, ezúttal valóban a húsunkba vágó intézkedéssel piszkálják a hamu alatt szunnyadó parazsat, hogy csak annyira legyek képzavaros, mint Dancila asszony szokott lenni, amikor a protestáló és protestáns közötti fogalmi különbségekről kell disszertációt írjon.

S lőn: a pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici ismertette tegnap este a sürgősségi kormányrendelet tartalmát, amely a banki- és energiaszektorokat és a telekommunikációs cégeket célozza, és új adókat vetne ki az ebben tevékenykedő cégekre, ami óvatos becslések szerint is eurómilliárdokban fájhat az említett cégeknek, viszont az állami bevételek ennyivel nőhetnek – ugyanakkor, figyelmeztetnek az elemzők, a bankok, telekommunikációs cégek és energiaszolgáltatók a lakossággal fizettetnék meg. Ugyanakkor emelkedik a cigarettára kivetett jövedéki adó, minden 1000 szál után 50 lejjel, 2022-ig pedig eléri a 100 lejt az adóemelés mértéke. Külön érdekesség, hogy a kormányrendelet indoklásában olyan fontos gazdasági intézkedések finanszírozása szerepel, mint a közszférában dolgozók fizetésének emelése, a nyugdíjak emelés, valamint a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó 100 millió eurós vissza nem térítendő kölcsön, igaz, egy átfogó bölcsőde- és óvodaépítési, felújításai hullám finanszírozása is szerepel az indokok között.

Bankok

A bankok esetében a kapzsiságadónak (taxa pe lacomie) keresztelt új adónemet a jogalkotó a ROBOR emelkedéséhez köti, ami akár jó is lehet a lakosság számára, ha nem Dragneáék intézkednének, így viszont minden alapunk megvan ahhoz, hogy aggódjunk. A képlet nagyjából a következőképp alakul: a ROBOR 1,5%-ig 0%-as adóval terhelődik, 1,5% felett viszont a következőképp alakul:

• 1,51% és 1,7% között 0,2%
• 1,71% és 2,5% között 0,4%
• 2,51% és 3% között 0,6%
• 3,01% és 3,5% között 0,9%

Egyezzünk meg, ez akár még jó is lehet, ha a bankokat arra kényszeríti, hogy alacsonyan tartsák azt a ROBOR-t, amelyik alapján a lakáskölcsön utáni havi részletet számolják ki nekünk – hogy csak egy példát mondjak – bár ez, bevallom, csak első látására tűnik így, a hétvégén alaposabb elemzéssel térünk vissza, akkor majd remélhetőleg tisztábban láthat az olvasó is.

Energiaszolgáltatók

A kormányrendelet szándéka 68 lej/Megawattóra lenne a gázár maximuma – korábban, még a nyáron ,már volt egy ilyen kormányzati szándék, akkor az energiaszabályozó hatóság (ANRE) 55 lejes plafont javasolt, az indoklásukban akkor tanulmányokkal igazolták, hogy plafon bevezetése gátat szabhat a gázárak kontrollálhatatlan növekedésének. Tekintve, hogy Románia két legnagyobb szolgáltatója a piac 95%-át lefedi (A Romgaz, illetve az OMW Petrom), így a módosítás elsősorban őket érintheti. Teodorovich szerint a plafon bevezetése olcsóbb gázat eredményezne a lakosság számára, ugyanakkor a 68 lejes plafon 2022-ig lenne érvényben, így a gazdasági szereplők számára is előnyös lehet a kiszámíthatósága révén.

Megtámogatott építőipar

Az építőipari szereplők eddig bevételük 41,5 százalékát fizették be az államkasszába, ez január elsejétől lecsökken 21,5-re, ami – elvileg – óriási lendületet adhat az építőiparnak.

Az ügyre még visszatérünk, maradjon a Nethuszár közelében!

Felhasznált anyagok: Transindex, Ziarul Financiar, Economica

(Nethuszár)