Kata és rezsicsökkentés-korlátozás Magyarországon: mi ez és miért? Elmondjuk!

Bár a Nethuszár igazán ritkán nyilvánít véleményt magyarországi belpolitikai ügyekben, most úgy vagyunk vele, hogy csak állunk és nézzük azt a sok idióta locsogást, amit a legutóbbi két kormányintézkedés hozott ki sok politikusnak nevezett valakikből, sok zsurnalisztából, de még több kommentpartizánból. Ennyi hülyeséget egy helyen ritkán olvasni, de ez még hagyján, az viszont, hogy a jelek szerint a magyar lakosság ennyire párhuzamos világban él, hogy nem érti, mi zajlik körülötte és ennek milyen hatásai vannak hazájára, mi több, egy centit sem hajlandó engedni abból a jólétből, amit eddig is a közösből finanszírozott kormánya, nos, ez egyenesen borzasztó. Persze, magunkra vesszük annak ódiumát, hogy mindenki elküld majd minket a picsába (szívetek joga, nyugodtan meg lehet tenni, amíg Putyin nem foglal el minket is), de ettől függetlenül, vagy épp ezért nem ártana elolvasni, majd ÉRTELMEZNI az alábbiakat.

 

Tisztában vagyunk azzal is, hogy lesz ebből vihar, az írásunk kapcsán egyformán fogjuk megkapni a kormánypárti, fideszes, csicska, náci jelzőt, ahogy a másik oldalról is érkezni fog a sorosista, Nyugat-bérenc, zöldgenya stb. áldás, mert a magyar közbeszéd ilyen, és nem úgy tűnik, hogy tömegeknek okozna ez csalódást.

No, de térjünk a lényegre, és kezdjük az elején:

KATA:

Oké, értem én, hogy szaksz, ha hirtelen kétszer annyit kell majd adóznod, mint eddig, de hadd tegyem fel a kérdést: szerinted jogos és igazságos az, hogy Kasszás Erzsi a minimálbéréből több adót csengetett be, mint te, a KATÁDDAL együtt, miközben legalább ugyanannyit, de inkább még többet tettél zsebre nettóban?

Jó, értelek, szinte hallom, hogy ezért cserébe neked nem járt semmi, de egyrészt Kasszás Erzsinek sem jár sok, másrészt te, aki még fiatalként és szinte kötelező módon nihilistaként tolod a lájfot szartál a majdani nyugdíjadra.

Azoknak, akik nem értenék: évi 12 millió, azaz havi egy millió forint bevételig elég volt, ha 50 ezer forintot befizettél az adóhatóságnak, és kész, szevasz.  Ma, Magyarországon a minimálbér 200.000 forint körül van, BRUTTÓBAN, ami azt jelenti, hogy ebből lejön közel 70 ezer forint adó. Ez minden, csak nem igazságos!

Nem igazságos azzal szemben sem, aki minimálbéren dolgozik, de azzal szemben sem, aki munkaadóként bejelenti alkalmazottait, fizeti utánuk a TB-t, nyugdíjjárulékot, személyi jövedelemadót stb., plusz még köti őt a Munka Törvénykönyve.

És érdekes, de pont ez a baja a KATA módosítása ellen lázadóknak: hogy az új törvény kivette a lehetőségek közül azt, hogy a magánszemély cégeknek számlázzon. Mit is jelent ez? Eddig ez úgy működött, hogy a munkaadód nem alkalmazott téged, te pedig leadtad neki HAVONTA a katás számládat, bevasaltad a lovét, kicsengettél 50 ezer forintot az állam bácsinak, és szevasz. Mind a munkaadó, mind a munkavállaló spórolt ezen, nem is keveset, és a spórlás az államkassza zsebére ment. Kasszás Erzsi pedig ekkor is betolta az 50ezer közel másfélszeresét a NAV-nak – azaz, míg neked, katásként legalább volt hét-nyolc-kilenc jó éved, hogy spórolj a közös kassza terhére, addig Kasszás Erzsi erről álmodni sem tudott.

Mindeközben: a munkaadód nem volt köteles biztosítani számodra a munkaeszközöket, nem volt köteles éves szabadságot adni neked stb. Igaz, te sem voltál köteles bejárni dolgozni, így akkor mentél szabadságra, amikor akartál. A digitális nomádoknak ez egy megfelelő adózási forma, de azért nem ők teszik ki a társadalom többségét.

Amikor a KATÁT bevezette a kormány, akkor épp, hogy túl voltunk az államcsőd fenyegető rémképén, mellesleg az akkori ellenzék, amely furamód ugyanazokból áll, mint a mai, erősen ellenezte a bevezetését, ma pedig erősen ellenzi a kivezetését, de igazodjon el rajtuk az, akinek ehhez van idegrendszere, lényeg, ami lényeg, hogy a KATA megtette, amit meg kellett tennie, egy gazdaságilag nehéz helyzetben „kitermelte” a fiatal középosztályt, miközben jelentősen hozzájárult a fekete gazdaság felszámolásához, még akkor is, ha ez esetleg csak azt jelenti, hogy a szürke zónába vonultak át a szereplők. A KATA ideje viszont lejárt – ez van!

Az ugyanis messze nem fair, hogy valaki havonta kiadja katás számlákat ugyanannak a cégnek, majd fele, esetleg negyedannyit csönget be az államkasszába, mint a hivatalos munkavállaló, miközben gyakorlatilag – de facto – őmaga is munkavállaló. És ez pont a munkavállalók érdekeit sérti, a mostani módosítás pedig pont a munkavállalók érdekeit védi, vagy védené, ha a munkaadók hajlandóak lesznek rendesen bejelenteni azokat, akiket eddig katás-csellel alkalmaztak.

MI több, ha ez a 450 ezer katás adózó, akikről most szól a fáma, szóval, ha jelentős részük megjelenik a munkaerőpiacon, mint hivatalos bejelentett munkaerő, akkor az jelentősen megdobja az államkasszát, aminek akár az is lehet az eredménye, hogy lehetne kérni a munkavállalói adóterhek csökkentését – egyébként ez a jövő útja, és szinte biztos vagyok benne, hogy a kormány is majd ebbe az irányba mozdul el.

Akárhogy is: azt nem tudom innen megítélni, hogy a KATA 2013-as bevezetése jó dolog volt-e vagy sem, de azt mindenképp vallom, látom, hogy egy komplex világválság küszöbén ennyire igazságtalan adórendszert fenntartani több mint hiba, ez már veszélyes!

Akkor nincs igazuk a tiltakozóknak?

Ezt nem állítanám. Igaz, az ellenzéki politikusok nyilatkozatait el sem olvastam, elég csak a cím, és tudom, hogy védenem kell idegrendszerem, így általában kihagyom a Dobrev Klárák, Karácsony Gergelyek okos szavait, de a tiltakozók jónéhány érvelését elolvastam, és azt kell mondanom, hogy vannak benne részigazságok. Az tény, hogy túl gyorsan jött ez a kata-módosítás, ahogy az is tény, hogy nagyon kevés idő maradt az átállásra, de gyanítom, hogy lesznek még módosítások ezügyben, az ugyanis senkinek sem érdeke, hogy ezek az emberek egyszerűen a senki földjén maradjanak adózás szempontjából. Ugyanakkor arra is felhívnám a tisztelt tiltakozók figyelmét, hogy amit most annyira siratnak az NEM a normális ügymenet része, és sosem volt az!

Az elmúlt esztendő katás adózásai a megengedő fiskális politikának, a középosztályteremtő kormányzati szándék jó hatásain felüli extráknak a része – ez a valóság, akár tetszik, akár nem!

Bizonyos szempontból az, ami eddig volt, az volt a nem normális része az adópolitikának, az volt az arányos és igazságos közteherviselés fekete foltja – értem én, hogy lehetne emelni a limitet, vagy akár több és magasabb befizetésekre kötelezni a katásokat, de egyrészt minek, hiszen a cél pont az, hogy a bujtatott alkalmazásokat kiszűrjék, másrészt, ha ezt elkezdik emelni az előbb említett igazságos és arányos közteherviselés irányába, akkor gyakorlatilag a lényege szűnik meg, és ugyanannyit jelent majd katásnak lenni, mint bt-snek, kft-snek, munkavállalónak stb.

A másik téma: rezsicsökkentés

Na, ez az, ahol aztán teljesen elborult az agyam – olyan kommenteket olvasok néha, hogy az az érzésem, Magyarországon tízmillió elkényeztetett kisgyerek lakik, nincsenek is racionális, hosszú távban gondolkodó felnőttek, de kezdjük itt is az elején, az ellenzéki politikusok nyilatkozataival, mert ezt elég röviden össze tudom foglalni: minden rossz, amit a kormány csinál, és mindig is rossz volt, amit a kormány csinált, különben is, és nahát aztán. (Azt csendben megjegyzem: rettegnek az ellenzékiek attól a gondolattól, hogy kormányra kerüljenek, mert ezzel a helyzettel ők nem tudnának megbirkózni, és ezt tudják is magukról!)

Ennyi volt, ezekkel többet nincs értelme foglalkozni, inkább magyarázzuk el, hogy miért is van ez a rezsicsökkentés, de kezdjük rögtön az első és legfontosabb megállapítással: ahogy a katánál is mondtam, úgy itt még inkább igaz az az állítás, hogy ami eddig volt, az volt a nem normális. Az egyszeri magyar polgár már hosszú ideje alacsonyabb árat fizet a gázért és az áramért, mint amennyi a piaci ár – a különbözetet pedig az állam pótolta ki a közösből, a gyarapodó gazdaságból, az egyre több áfabevételből stb.

Az viszont nem volt normális,

hogy ugyanannyit fizetett a gázért, áramért az is, aki medencéjét fűtötte vele, mint az is, aki csak a kétszobás panellakását. Amíg tartott a hét bő esztendő, addig ezek a diszkrepanciák nem voltak szembeszökőek, illetve érkezett az orosz gáz Magyarországra, nem voltak fennakadások, úgy látszott, hogy eljött az örök jólét korszaka.

Itt, a Nethuszáron már idejében szóltunk: spórolnia kéne a magyar lakosságnak, különösen azoknak, akik kormánypártiak, mert ezzel tudnak a legtöbbet tenni a magyar kormányért, ezzel tudnának a legtöbbet segíteni az ország vezetésének egy olyan időszakban, amikor már lassan nem az a kérdés, hogy honnan lesz gáz, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán – egyúttal ezzel tudnának a legtöbbet segíteni önmagukon, vagy, ami még fontosabb, saját unokáikon, de ez most messzire vezetne, érti, aki érti.

Naivitás volt részünkről azt hinni, hogy szavunk áttöri a falakat…

Szögezzünk le valamit:
azért van energiaválság, mert Putyin megtámadta Ukrajnát!

Az összes többi slég duma csak önfelmentés, a kényelemhez való ragaszkodás, illetve a jövőbe látó felelős gondolkodás teljes mellőzése, ugyanis a rezsicsökkentés, azáltal, hogy ösztönözte az egyre magasabb energiafogyasztást, jelentősen hozzájárul a klímacélok kitolásához, elvérzéséhez. A magyar közbeszédben amúgy is erősen divattá vált tagadni a klímaváltozás jelentőségét, gúnyolódni Greta Thunbergen, röhögni a spórolást meghirdető németeken, hogy aztán Solymáron elfogyjon az ívóvíz, és hirtelen mindenki rádöbbenjen, hogy ez nem a jó irány, legalábbis remélni véltem, hogy a lakosság rádöbben majd erre, de talán ismét naiv voltam.

A kormány egyébként nem szüntette meg

a rezsicsökkentést, ahogy azt sokan állítják, sőt, még csak nem is szűkítette azok körét, akikre ez érvényes marad: egyszerűen az energiafogyasztás mérséklésének irányába mozdult el, ami több mint helyes, igazán üdvözlendő lépés. Természetesen, a tegnap bejelentett módosításokkal is az a helyzet, mint a katánál, hogy hoz magával kérdéseket, ilyen például a havi fogyasztási limit életszerűsége – amit egyébként majd egy egyszeri módosítással lehet emelni a téli hónapokra, majd ismét csökkenteni a nyári hónapokra, ráadásul ezt igazítani lehet és kell a gáztárolók töltöttségi szintjéhez is, így érzésem szerint a jelenlegi limit fog azért még növekedni.

Azért is vagyok ebben ennyire biztos, mert ilyen intézkedést nem lehet úgy meghozni, hogy az startból lefedjen minden igényt és minden energiafelhasználási szokást. Románia kétszer nagyobb ország, mint Magyarország, de itt sem sikerült, pedig az állami támogatás a gáz- és villamosenergiaárakra nagyjából hasonló ahhoz, amit most jelentett be a magyar kormány, de még nálunk is voltak súlyos zűrzavarok a rendszerben, viszont ezeken túl lehet jutni.

Az első és legfontosabb viszont az,

hogy mindenki jól a fejébe kellene vésse: ami eddig volt, az volt az extra!

Ismét mondom: ami eddig volt, az volt a nem normális, a jó túlburjánzása, amit ugyan hamar megszokik az ember, és nehezen enged belőle, de most, tekintve, hogy súlyos energiaválság elé nézünk az a minimumnak a minimuma, hogy elfogadjuk a kormány rezsicsökkentést módsító intézkedéseit, mi több, mi magunk is elkezdünk spórolni, elkezdjük okosan használni az energiaforrásokat, becsípődött példám a budapesti tömegközlekedésen, plázákban stb., használt légkondi-berendezések, egyszerűen nem értem, hogy minek kell állandóan pörgetni őket, miközben kifejezetten egészségtelen a használatuk.

Összegzés:

Lehet sipákolni, nyivákolni, rinyálni, indulhat a visításka, de az a helyzet, hogy a kormány minap meghozott mindkét intézkedése jónak nevezhető, legalábbis afelé tendál, hogy a közjót erősítse! Lehet ezzel ellenkezni, lehet majd a különböző populista, válságtagadó, oltástagadó és egyéb politikai erők szirénhangjainak bedőlni, de a rideg valóság az, hogy

ebben a helyzetben MÁST tenni aligha lehet!

Ghonzó

(Nethuszár)