hirdetés
hirdetés
RIPOSZT

Kormánybuktató matematika: így kell sakkoznia Dancilának, hogy túlélje az őszt a kormánya

A képlet viszonylag egyszerű, de mégsem az: a parlamenti képviselők 465 helyéből a kormányzó PSD 205-öt birtokol, tehát az ALDE kilépése után a Dancila-kormánynak el kellett volna hagynia a Victoria-palotát, azonban ő most 28 mandátumra vadászik, akikre támaszkodva megőrizheti kormányát.

hirdetés
hirdetés

Megpróbálta a kisebbségeket, mert Romániában ők ilyenkor mindig fontosak. Az RMDSZ már kijelentette, hogy nem támogatja a Dancila-kormányt, sőt, Teodor Melescanut sem a Szenátus élére – így aztán nem kell nagy ész hozzá, elég a Romániában leélt életünk eddigi tapasztalata, hogy levonjuk a bátor következetest: lesznek itt magyarellenes kilengések, hajjaj!

A Cambridge Analytica jelöli ki a román szenátus következő elnökét? Visszatérhet Teodor Melescanu

Dancila ment tovább: megkérdezte a kisebbségek képviselőit (a magyaron kívül a romániai kisebbségek egy-egy képviselőt delegálnak a román parlamentbe), akik 17-en vannak. Vezetőjük, Varujan Pambuccian arról tájékoztatta a miniszterelnök-asszonyt, hogy a kisebbségek frakciója fele-fele arányban áll a kérdéshez, vagyis Dancila innen mintegy 8-9 szavazatra számíthat.

A PSD és a román kormány feje aztán átsétált az egykori koalíciós társhoz, az ALDE-hez. Itt Ramona Manescura próbál támaszkodni, aki – ha támogatja Dancilát – akkor egyrészt kizárja a pártja, másrészt megőrizheti külügyminiszteri bársonyszékét. Viorica meglátogatta Teodor Melescanu egykori külügyért, akit alig egy-két hónapja menesztett kormányából, és felajánlotta neki a Szenátus elnöki székét. Ezt a széket eddig Calin Popescu Tariceanu, az ALDE vezetője foglalta el, aki, miután faképnél hagyta a kormányt, le is mondott a Szenátus elnökségéről. Viorica ajánlata kisebb vihart kavart az ALDE-n belül, ahol amúgy sem ért mindenki egyet Tariceanu azon lépésével, hogy felmondta a koalíciós szerződést és kilépett a kormányból. Tegyük hozzá: a tavaszi EP-választás eredményei alapján a parlamentbe be sem kerülő ALDE igazán örülhet, hisz adhat pár minisztert, egy Szenátusi elnököt, ami szép teljesítmény egy eltűnőfélben levő párttól – ezt tudják a Tarcieanu pártvezérrel elégedetlen ALDE-s képviselők is, így nem kizárt, hogy a bizalmatlansági indítvány szavazásakor Viorica Dancila számíthat 19-20 képviselő támogatására az ALDE-ból, amelynek összesen 33 választottja üldögél a parlamentben. Ha ez összejön neki, akkor Dancila kormányon marad.

Van még egy apróság: a Szenátusban a PSD az úr, 136 helyből 69 az övé, így azt ültetnek az elnöki székbe, akit akarnak. Melescanu támogatása – ebben reménykedhet Dancila – egy olyan eszköz lehet, amely több ALDE-s képviselőt is rábírhat a kormány támogatására, tehát a cél nem az, hogy a PSD így alakítson ki magának többséget a Szenátusban. Azonban az sem zárható ki, hogy Danciláék segítségével Melescanu a Szenátus elnöki székébe kerül, majd a kormány mégis elveszti a támogatását a két ház (képviselőház és szenátus) közös ülésén.

A kormány megbuktatásának feltétele – ahogy azt a PNL-vezére, Ludovic Orban is elmondta már –, hogy a bizalmatlansági indítványhoz összegyűljön 233 aláírás. Az USR, a PMP, az RMDSZ, és a Pro Romania már bejelentette, hogy támogatják a kezdeményezést. Amennyiben az említett pártok aláírják a bizalmatlansági indítványt, akkor a küzdelem kimenetele már csak azon múlik, hogy az ALDE-tól, a kisebbségek frakciójától és az öt független képviselőből melyik tábor csábít át többet a maga oldalára.

Összegezve: a Dancila-kormány megbuktatása most azon múlik, hogy a mennyit ér az ellenzéki pártok adott szava, Calin Popescu Tariceanu képességétől, hogy mennyire tudja egységbe szervezni az ALDE frakcióját és a kormány elleni szavazásra rávenni a képviselőit, miközben egy hete még a kormányt támogatták, és attól, hogy a kisebbségiek mikrocsoportja, valamint az öt független miként dönt.

Mindezekhez tegyük hozzá: senki sem tudja, hogy mi jön a kormány megbuktatása után. Előre hozott választásokat az államfő MÁR nem tud kiírni, a novemberben zajló államfőválasztás után, amennyiben Iohannis nyer, még hátravan a lepapírozás, a régi-új államfő ismét elfoglalja hivatalát stb., miután jönnek a téli ünnepek, így talán január tájékán lehetne kiírni az előrehozott választásokat, mindezt úgy, hogy tavasszal önkormányzati választások is lesznek, és a törvények értelmében az önkormányzati választásokkal egyidőben nem szervezhető parlamenti választás. A normális menetrend szerint a soron következő parlamenti választás 2020 őszén, telének az elején lenne.

Mi lesz még itt?

hirdetés
hirdetés

(Nethuszár)

hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés