Kötelezettségszegési eljárás elé néz Románia, ha továbbra sem adja vissza a magyaroknak, ami jár nekik

Kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Romániával szemben az Európai Bizottság (EB), amennyiben a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek (KJI) sikerül alátámasztani, hogy az 1989-es romániai visszaállamosításkor a magyar kisebbség viszonyában rendszerszintű jogsértés történt – mondta az intézet munkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán.

Köröm Ágoston hozzátette: a rendszerszintűség megállapítása kapcsán az EB arra kérte a jogvédő intézetet, hogy elemezze a romániai kárpótlásokkal és a visszaállamosítással kapcsolatos jogsértéseket. Emlékeztetett: az Európai Parlament petíciós bizottsága nemrég befogadta a KJI januárban benyújtott petícióját, amely a romániai visszaállamosítással és a magyar kisebbséget hátrányosan érintő szlovákiai földkárpótlással foglalkozik.

Az intézet azt kérte a petíciós bizottságtól, küldjenek tényfeltáró bizottságot Romániába, amelynek munkája nyomán felkérhetnék az uniós szerveket, hogy tegyenek a jogsértések orvosolásáért. Az ügyvéd szerint a szlovák kárpótlási törvény az állampolgárságon és lakhelyen alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg több ezer magyarral szemben. Az EB minden kétséget kizáróan kijelentette, hogy a szlovák kárpótlási törvény uniós jogot sért, de politikai okok miatt egyelőre nem kívánja hivatalból az Európai Bíróság elő vinni a kérdést – fűzte hozzá Köröm Ágoston.

Hazai tájainkról elég két hírt felidézni olvasóink kedvéért: a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciójának iratanyaga mind a mai napig a bíróságokon hánykolódik, dacára annak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben, azaz hét éve már megbüntette Romániát, amiért 14 év alatt sem volt képes döntést hozni. Az ügy azóta sem sokat haladt előre, a legutóbbi információk szerint a Legfelsőbb Bíróság 2021 májusára tűzte ki a következő tárgyalást.

Ennél is vérlázítóbb gróf Bánffy Dániel leszármazottainak előbb visszajuttatott, majd ismét elvett erdők története. A Ratosnya, Gödemesterháza, Palotailva környékén található 9300 hektárnyi erdőről 2007-ben mondta ki a bíróság, hogy az Bánffy Dániel jogos örököseit illeti. A bíróság ítéletét azonban a valóságban soha nem is sikerült mindennapi valósággá váltani, hiszen a helyi hatóságok tíz éven keresztül folyamatosan megtagadták a határozat végrehajtását, és nem adták ki a birtoklevelet – a csel abban állt, hogy több perújrafelvételi kérelmet is benyújtottak ezek a helyi hatóságok, így húzták az időt, mígnem az ügy átkerült a Giurgiu megyei bíróságra, mert hol máshol kéne dönteni a Maros-menti fenyveserdő sorsáról, mint ebben a déli laposságban, és ők meg is hozták a döntést: az erdő a román államé, mert Bánffy Dánielt 1952-ben elítélték háborús bűnök miatt, a román törvények értelmében így neki nem jár vissza semmi, slussz-passz.

Kíváncsian várjuk, hogy tényleg indul-e kötelezettségszegési eljárás Románia ellen az ilyen ügyek miatt, illetve Sargentini kisasszony belefoglalja-e a Romániáról szóló jelentésébe, amit minden bizonnyal már gőzerővel körmöl, hisz nem bírja idegileg a román demokrácia hanyatlását, az emberi jogok sárba tiprását.

(MTI, Nethuszár)