Közép-Kelet Európa mostantól nagyobb képviselettel lesz az Európai Bizottságban, mint eddig

Nyolc alelnöke és 18 biztosa lehet a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságnak (EB). Ursula von der Leyen az EB elnöke kedden mutatta be a testület tervezett összetételét.

Az MTVA tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, hogy Ursula von der Leyen a következő szavakkal mutatta be a leendő bizottság tagjait: „erősek és tehetségesek, férfiak és nők, tapasztaltak és fiatalok, keletről, nyugatról, délről és északról és a csapat minden tekintetben kiegyensúlyozott.”

Von der Leyen korábban kijelentette, hogy a nemek közötti egyenlőség kiemelten hangsúlyos a bizottság összeállításánál, így a következő testületnek 13 női és 14 férfi tagja lesz. A tárcák elosztásánál a földrajzi egyensúly sem volt mellékes. Az elnök ezt azért tartotta fontosnak, mert nyáron az uniós csúcstisztségek közül Közép-Kelet Európának egy sem jutott. „Az Európai Tanács 5 személyi döntést hozott úgy, hogy közben a közép-kelet európai régió érdekeit nem vette figyelembe, ezért volt nagyon fontos számomra, hogy megtaláljam az egyensúlyt, és az alelnöki helyeknél Európa minden térsége képviseltetve legyen. Így 3 közép-európai, a cseh, a szlovák és a horvát jelölt is megkapja az alelnöki pozíciót” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Az embereken és a politikusokon áll Európa jövője

A bevándorlással és Európa önbecsülési problémájával foglalkozik Douglas Murray könyve, az Európa furcsa halála. A szerző részletesen ír a migrációval kapcsolatos problémákról, figyelmeztetve ennek okaira, vagyis arra, hogy Európa elveszítette a hagyományait és létjogosultságába vetett bizalmát.

Murray szerint az embereken és a politikusokon múlik a problémák kezelése. A politikusok bölcs vagy nem bölcs döntéseket hoznak. Az elmúlt időszakban sok kedvezőtlen döntés született, melyeket a bölcsek felül tudnának írni. Az biztos, hogy a kontinens országainak hitvallása eltérő marad.

A politikusok a választói akaratra alapoznak, így Magyarország jövője más lesz, mint Franciaországé, Dániáé vagy Svédországé azért, mert az emberek által megválasztott hatalmak teljesen más döntéseket fognak hozni. Tehát a dolgokat meg lehet változtatni, ha az emberek változást akarnak.

(MTI)