Lassult a brit infláció

A várakozásoknál sokkal nagyobb mértékben, 4 százalék alá – több mint két éve nem mért mélypontra – lassult novemberben az éves brit infláció. A lassulás fő oka az üzemanyagok árának jelentős csökkenése volt.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban. Ez 2021 szeptembere óta a legalacsonyabb éves brit inflációs ráta.
A konszenzusos elemzői előrejelzés 4,4 százalékos éves inflációt valószínűsített novemberre. Októberben 4,6 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy–Britanniában. A kitűzött határidő előtt, már az októberi inflációval teljesült Rishi Sunak miniszterelnök arra tett ígérete, hogy 2023 végére az év eleji szint felére csökken az inflációs ütem.

A tizenkét havi brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és tavaly októberen tetőzött 11,1 százalékkal.
A tavaly októberi ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel. A tizenkét havi brit infláció múlt havi meredek csökkenésének fő oka az üzemanyagok kiskereskedelmi árának jelentős visszaesése volt.

A statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint a motorbenzin literje átlagosan 1,51 fontba (672 forint) került novemberben, 4,1 pennyvel kevesebbe, mint októberben. Tavaly novemberben átlagosan 1,636 font (730 forint) volt egy liter benzin a brit üzemanyagtöltő állomásokon. A dízelüzemanyag ára 3,20 pennyvel literenként átlagosan 1,59 fontra (708 forintra) csökkent novemberben. Ezt az üzemanyagfajtát egy évvel korábban átlagosan 1,879 fontért (836 forintért) árulták Nagy–Britanniában.

A szerdai inflációs jelentés szerint mindez azt jelenti, hogy az üzemanyagok éves árcsökkenésének üteme 10,6 százalékra gyorsult novemberben az októberi 7,6 százalékos tizenkét havi összevetésű visszaesés után. A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig csaknem a kétszerese a jegybanki célszintnek. Ebben az inflációs környezetben a Bank of England – az EU–n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – két évvel ezelőtt agresszív szigorítási ciklust kezdett, és az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról az azóta végrehajtott tizennégy kamatemeléssel a jelenlegi 5,25 százalékra – 15 éves csúcsra – emelte alapkamatát.

Három legutóbbi kamatdöntő ülésén, szeptemberben, novemberben és decemberben azonban – a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva – a Bank of England nem módosította irányadó kamatát. A jegybank kormányzója, Andrew Bailey ugyanakkor minapi nyilatkozatában kijelentette: túl korai lenne arról beszélni, hogy belátható időn belül hozzá lehetne kezdeni a kamatcsökkentéshez, először ugyanis a 2 százalékos célszintre kell lassítani az inflációt.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)