Liz Truss-ötlet: „gazdasági NATO” a kínai nyomulás ellen

Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a nyugati országoknak „gazdasági NATO–t” kell létrehozniuk Kínával szemben. Tajvanon tartott szerdai beszédében Truss felszólította a brit kormányt arra is, hogy minősítse a brit nemzetvédelem elleni fenyegetésnek Kínát.

Truss – aki tavaly ősszel, a kormánya által beterjesztett radikális adócsökkentési program súlyos piaci következményei miatt, alig 45 nap után távozott tisztségéből – a Prospect Foundation nevű tajvani elemzőműhely szerdai rendezvényén felszólalva kijelentette: a világ nem támaszkodhat többé az ENSZ Biztonsági Tanácsára, amelynek elnöki tisztségét nemrég „Putyin Oroszországa” vette át.

A volt brit miniszterelnök – aki továbbra is a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője – kijelentette azt is, hogy a Kereskedelmi Világszervezettől (WTO) sem lehet már várni a kereskedelem tisztességes szabályozását.
Truss szerint éppen ezért „gazdasági NATO” létrehozására van szükség.

Kifejtette: elgondolása szerint ez hasonlóképpen működne, mint az a sokoldalú együttműködési szerveződés – közkeletű korabeli rövidítésével a COCOM –, amely a hidegháború idején a szocialista országokba irányuló nyugati technológiaexportot felügyelte és sok esetben jelentősen korlátozta.

Liz Truss szerint az általa javasolt új szerveződés olyan működési formát öltene, amelyben egyes országok miniszteri szintű képviselettel vennének részt és meghatároznák, hogy mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás a Kínába irányuló technológiaexporthoz, általában a Kínával fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatokhoz.

Truss szerint „teljesen nyilvánvaló”, hogy egy ilyen szerveződésben ugyanazok az országok vennének részt, amelyek szankciókat léptettek érvénybe Oroszországgal szemben is.

A konzervatív brit politikus a lehetséges résztvevők között említette a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), az Európai Uniót, Dél–Koreát és Ausztráliát.
Létfontosságúnak nevezte annak megakadályozását is, hogy Kína csatlakozzon az Átfogó és Előremutató Csendes–óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez.

A CPTPP–csoportnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új–Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. A szerveződés évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP–érték mintegy 13,4 százaléka. Nagy–Britannia várhatóan a nyáron csatlakozik a CPTPP–csoporthoz.

Szerdai tajvani beszédében Liz Truss szükségesnek nevezte a brit kormány hosszú távú integrált védelmi stratégiájának módosítását is oly módon, hogy a dokumentum egyértelműen Nagy–Britanniával szembeni fenyegetésnek minősítse Kínát. Truss felszólította a brit kormányt a Konfuciusz Intézetek nevű kínai kulturális intézményhálózat nagy–britanniai szervezeteinek haladéktalan bezárására is.

A volt brit kormányfő szerdai beszéde szöges ellentétben áll a brit külügyminiszter nemrégiben megfogalmazott álláspontjával, amely szerint nem szolgálná London érdekeit Kína elszigetelése.

James Cleverly a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos tavaszi bankettjén felszólalva kijelentette: nincs olyan jelentős globális probléma – legyen szó az éghajlatváltozásról, a járványmegelőzésről, a gazdasági instabilitásról vagy a nukleáris fegyverek terjedéséről –, amelyet Kína nélkül meg lehetne oldani.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)