Magyarország – 25 éve a NATO-ban

Magyarország NATO–csatlakozásának 25. évfordulójára emlékeznek kedden az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Independence városában, ahol 1999. március 12–én hivatalosan véglegessé vált Magyarország, valamint Lengyelország és Csehország belépése az Észak–atlanti Szerződés Szervezetébe.

Huszonöt éve ezen a napon adta át Martonyi János külügyminiszter Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek a magyar csatlakozási okiratot. Az erről szóló jegyzőkönyvet a két külügyminiszter írta alá Independence város Truman elnöki könyvtárában, és ezt követően vált hatályossá a magyar teljes jogú tagság – valamint hasonlóképpen a lengyel és a cseh belépés is.

Az évfordulón tartott megemlékezésen, a negyed évszázaddal ezelőtti ceremónia helyszínén kerekasztal–beszélgetéssel is emlékeznek kedden, amelyen részt vesz Szegő László dandártábornok, aki közreműködött a csatlakozási folyamat lebonyolításában. Kovács Tamás, Magyarország Chicagóban dolgozó főkonzulja az évforduló alkalmából a többi között azt hangoztatta, hogy a mai, konfliktusokkal teli időkben, az ukrajnai háború idején látszik, hogy jó döntés volt a magyar hadiipar fejlesztési programjának elindítása.

Az independence–i ünnepségen részt vesz Lengyelország és Csehország főkonzulja is, a kerekasztal–beszélgetésre pedig Nebraska állam Nemzeti Gárdájának parancsnoka is meghívást kapott. A NATO 75 évvel ezelőtti megalakulásakor Harry S. Truman volt az Egyesült Államok elnöke, akinek kulcsszerepe volt a védelmi szövetség létrehozásában. Az egykori elnök nevét viselő könyvtár azért a Missouri állambeli Independence–ben található, mert az egykori katonából lett politikus ott nőtt fel, és politikai pályája is onnan indult.

Németh Zsolt: létérdekünk az erős NATO

Magyarországnak és a magyar nemzetnek létérdeke egy erős NATO – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar parlamenti delegációjának helyettes vezetője a védelmi szervezet megalakításának 75., Magyarország tagságának 25. évfordulója alkalmából kedden az Országházban rendezett eseményen mondott vitaindítójában.

Kiemelte: a napokban csatlakozott Finn– és Svédország felvételével fontos magyar érdek teljesült, mert a most belépett államok jelentős hozzájárulást jelentenek a szövetség erejéhez. Mindnyájan örülhetünk, hogy sikerült megküzdeni azokkal az akadályokkal, amelyek hónapokon át megnehezítették az országgyűlési szavazást ebben az ügyben – fogalmazott Németh Zsolt a NATO 75. – Magyarország 25.: együtt az euro–atlanti térség biztonságáért című rendezvényen.

A politikus kitért arra is: manapság az Ukrajna elleni orosz támadással szokták indokolni, miért van szükség erős NATO–ra, de akkor sem ez az egyetlen indok, ha a legfontosabb biztonsági kihívás valóban az a háború, amelyet Oroszország jogsértő és minden erkölcsi korlátot áthágó módon folytat keleti szomszédunk területén.

Kiemelte: az Országgyűlés és a kormány határozottan és egyértelműen elítéli az Ukrajna ellen 2014 óta zajló, tavalyelőtt „jelentősen kiszélesedett orosz katonai agressziót” és kiáll Ukrajna szuverenitása és nemzetközileg elismert határai közötti integritása mellett, összes szövetségesünk és a szövetség egészének álláspontjával egybehangzóan. A politikus megemlítette: míg a helyzet stratégiai megítélésében teljes az atlanti egység, „taktikai szinten vannak vitáink szövetségeseinkkel, illetőleg Ukrajnával”. Ezek a szónok szerint Magyarország és a nyugati világ azon elemi érdekére vezethetők vissza, hogy Ukrajna minél kisebb áldozatokkal érje el stratégiai céljait, eközben pedig Oroszország ne érje el a sajátjait.

Nem kivéreztetett, hanem stabil és erős Ukrajnára van szükségünk keleti szomszédságunkban – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve, ezt minél előbb fegyverszünet és tárgyalások útján lehet elérni, „éppen a NATO–nak köszönhetően”. Arról beszélt: a szervezet a világ legerősebb védelmi szövetsége, így „a NATO–t senki nem fogja megtámadni a győzelem esélyével”, és az, amiben a tagállamok egyetértenek, „egy nagyon erős tárgyalási pozíciót” jelent. A politikus annak a véleményének adott hangot: 1990 és 2004 közötti pályánk világos bizonyítéka annak, hogy jobbá tudja tenni a világot a NATO védelmi ereje, ha a szervezet vezetői bölcsen élnek azzal. Ez a világ sokkal jobb, mint amilyen a hidegháború világa volt – jelentette ki Németh Zsolt, megjegyezve, épp ezért ellenzünk minden olyan tendenciát, ami az 1991 előtti viszonyok visszatérése felé mutat.

Felidézte: a NATO az ENSZ alapokmányának talaján is áll, amelynek négy fő pillére között szerepel a nemzetközi béke és biztonság, a globális közjó, az emberi jogok védelme, valamint a nemzetek szuverén egyenlősége. Hozzátette: a NATO egy olyan térséget alkot, amelyben az ENSZ alapokmányának értékei különösen nagy biztonságban érvényesülhetnek, hiszen a szervezet katonai ereje őrködik e felett. Németh Zsolt kitért arra is: a migrációval szembeni védekezés kényszere jól mutatja, hogy nemcsak megteremteni, de szükség esetén megvédeni is kell a jólét értékeit; ennek érdekében indított el történelmi léptékű haderő–fejlesztési és –korszerűsítési programot a magyar kormány.

Magyarország tovább fog haladni ezen az úton, mert hazánk a béke és biztonság, és amit azok védenek, a közjó, az emberi jogok és a nemzetek szuverén egyenlősége mellett elkötelezett ország – fogalmazott a politikus. Köszöntőjében Nacsa Lőrinc, a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar parlamenti delegációjának vezetője arra emlékeztetett: a Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett megszüntetése után hat évvel már népszavazás mondta ki NATO–csatlakozásunk szándékát, ami nem egészen másfél évvel később – Cseh– és Lengyelországgal együtt – teljesült is.
Magyarország jó szövetséges tagállam, elismert, a missziókban szolgálatot teljesítő katonáinkról a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a NATO vezetésében – jegyezte meg a politikus. Hozzátette, immár második éve tagjai vagyunk „a két százalékos elitklubnak”, amely nemzeti jövedelme ekkora hányadát fordítja védelmi célokra. Nacsa Lőrinc kiemelte: „biztonságunk megőrzése és a béke ma is ugyanolyan fontos és időszerű, mint korábban”, miközben a szövetséget olyan kihívások érik, mint a háború, a migráció, a terrorizmus vagy az újrafegyverkezés.

Bill Clinton: Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO–ba jó lépés volt

Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO–ba jó lépés volt – jelentette ki Bill Clinton volt amerikai elnök Csehország NATO–csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából kedden a prágai Hradzsinban megtartott biztonságpolitikai konferencián. Csehország Lengyelországgal és Magyarországgal együtt 1999. március 12–én lett a NATO tagja. „Kockázatos döntés volt, nem mindenki támogatta – fejtette ki felszólalásában Bill Clinton. Hozzátette: az idő megmutatta, hog „ez egy jó beruházásnak bizonyult, amely megerősítette a NATO–t”. Aláhúzta: a demokratikus országok biztonsága nem adott egyszer s mindenkorra, azon dolgozni, azt védeni kell.
„Csehország, Lengyelország és Magyarország is megérdemli, hogy szabadságban éljen” – hangsúlyozta Bill Clinton.

A volt amerikai elnök úgy vélte: a NATO az utóbbi években a bővítésekkel megerősödött, s üdvözölte, hogy a közelmúltban Finnország és Svédország is tagja lett a szervezetnek. Ez szerinte „stratégiailag is fontos döntésnek minősíthető”. Bill Clinton elmondta: nyolcéves elnöksége alatt gyakran találkozott az orosz vezetőkkel, köztük Vlagyimir Putyinnal is, és sajnálja, hogy arra irányuló igyekezete, hogy Oroszországot a Nyugat partnerévé tegye, nem járt sikerrel. „Nem a NATO terjeszkedett Kelet felé, hanem a Kelet volt az, amely bekopogott a NATO ajtaján” – mutatott rá az elnök. „Oroszország, sajnos, ma nem partner a Nyugat számára” – jegyezte meg.

Az Egyesült Államok egykori vezetője méltatta Csehországot, hogy elsőként állt ki Ukrajna mellett, folyamatosan nagyarányú segítséget nyújt Ukrajnának, és több mint félmillió ukrán menekültet fogadott be. Helyesnek minősítette Joe Biden amerikai elnök álláspontját Ukrajnáról, s reményét fejezte ki, hogy az amerikai kormányzat politikáját, beleértve a katonai segélynyújtást is, az amerikai Kongresszus is támogatni fogja.

A volt amerikai elnök délelőtt a prágai Hradzsinban átvette az egyik legmagasabb cseh állami kitüntetés, a Tomás Garrique Masaryk Érdemrend I. fokozatát, amelyet Petr Pavel államfő adományozott neki a demokrácia közép–európai érvényesülésében szerzett érdemeiért. Bill Clintonnak ez a második magas cseh kitüntetése, mert 1998–ban Václav Havel akkori elnöktől a cseh NATO–csatlakozás elősegítéséért már megkapta a Fehér Oroszlán Érdemrendet. George Robertson volt NATO–főtitkár a konferencián mondott beszédében kijelentette: amennyiben Oroszország győz Ukrajnában, nem áll meg az ukrán határokon. Ukrajna Európáért is harcol, ezért a NATO–nak világos üzenetet kell küldenie Moszkvába, hogy „a megtámadott országnak minden lehetséges eszközt megadunk a védekezéshez és az agresszor kiűzéséhez” – mondta.

George Robertson szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozása a NATO–hoz 1999–ben új fejezetet nyitott a hidegháború lezárása utáni kelet–nyugati kapcsolatokban. „Nem kizárt azonban, hogy túl korán ünnepeltünk, mert a reményekkel teli időszak rövid volt, és február 22–én két évvel ezelőtt, amikor az orosz tankok átlépték egy szuverén ország határait, véget is ért” – tette hozzá.
Petr Fiala cseh miniszterelnök a fórumon leszögezte: Csehország továbbra is teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett. Megerősítette, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegély első részére – 300 ezer taracklőszerre – már biztosított a pénz, további 200 ezerre pedig ígéretet tettek.

Prágában a NATO–évforduló kapcsán bejelentették, hogy a cseh kormányfőt március 15–én a washingtoni Fehér Házban fogadja Joe Biden amerikai elnök. Megbeszélésük fő témája Ukrajna támogatása lesz. Egy januárban készített országos felmérés szerint Csehország NATO–tagságával a lakosság 70 százaléka ért egyet.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)