Mellőzi a kisebbségek nyelvhasználati jogait a román járványkommunikáció – állítja a CEMO
2020. 04. 06. 15:15:24
Március 30-án az Európa Tanács kiadott egy közleményt, amelyben az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértő Bizottságának felhívása szerepelt. A Charta szakértői megállapították, hogy a koronavírus-járvány idején az ET tagállamok nagy része nem tartja be a Chartában szereplő kisebbségekre vonatkozó anyanyelvhasználati jogokat, sajnálatos, hogy a kormányok hivatalos kommunikációja csak az adott állam hivatalos nyelvén/nyelvein zajlik. Az ET szakértői felkérik az érintett államok kormányait, hogy a járvány ideje alatt tartsák tiszteletben a Chartában garantált (és általuk ratifikált) jogokat. Románia esetén teljesen helytállóak az Európa Tanács intelmei és a Charta szakértők aggálya, hiszen az ország hatóságai, a bukaresti Stratégiai Kommunikációs Csoport és a kormány nem vette figyelembe a kisebbségek szempontjait a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kommunikáció során. A szükségállapot kihirdetése óta a Stratégiai Kommunikációs Csoport kizárólag román nyelven kommunikál, csak román nyelvű szórólapok, plakátok készülnek, a Belügyminisztérium által koordinált rendőrségi autókból és a városok központi terein sugárzott figyelmeztető szövegek kizárólag román nyelven hangzanak el. Ráadásul március 18-án a járvány miatt – a közvélemény tájékoztatásának mellőzése mellett – Románia részlegesen felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását. Az eljárás alapján a román kormány önálló mérlegelés tárgyává tett az Egyezményben szereplő alapjogokat, amely adott esetben hátrányosan érintheti a romániai magyar közösséget – állapítja meg a CEMO jogvédő szervezet a sajtóhoz eljuttatott közleményében, alább a folytatás.
Az életbevágóan fontos és életmentő információkat a járvány miatt minden román állampolgárnak értenie kell, ezek a hatósági utasítások mindenki számára kötelezőek, a rendőrség óriási pénzbírságokkal bünteti azokat az állampolgárokat, akik nem töltik ki, és nem mutatják be igazoltatás esetén a belügyminisztérium által kibocsátott lakossági nyilatkozatokat, amelyek csak román nyelven kerültek kinyomtatásra. A lakosság által ingyen hívható zöld számon nem lehet magyar nyelven érdeklődni. Az Egészségügyi Minisztérium közleményei csak román nyelvűek, a Közegészségügyi Igazgatóságok honlapjain nincsenek magyar nyelvű tájékoztatók. Ráadásul pont ezek a hatóságok hangoztatják, hogy a járvány nem diszkriminál, mindenki számára ugyanúgy veszélyes lehet. A Tanügyminisztérium sem vette figyelembe azt a tényt, hogy Romániában él Európa egyik legnagyobb kisebbsége, 1,25 millió magyar, 120 ezer magyarul tanuló diák van az országban, következésképp az online oktatás esetén meg kell oldani a magyar diákok távoktatását is. A Charta szakértői az online oktatásból kizárt kisebbségek esetén egyértelműen diszkriminációról beszélnek, szerintük az oktatási szaktárca járvány idején is köteles a kisebbségek oktatási és nyelvi jogait biztosítani. A romániai szaktárca a romániai köztévében megszervezte az online távoktatást, azonban a magyar nyelvű műsorokat a közösség saját erőforrásból oldotta meg, magyar szülők, pedagógusok, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közreműködésével. Az Oktatási Minisztérium magyar diákokat érintő jogsértő „gyakorlata” sajnos nem új keletű, a szaktárca már az eddigi években sem jelentetett meg például az érettségi előtt magyar nyelven mintatételeket, ezeket mindeddig a magyar pedagógusok fordították le diákjaiknak, így készülve a vizsgára.
A hatóságoknak kisebbségi nyelveken is tájékoztatniuk kell
Az Európa Tanács felszólította a tagállamokat, hogy a koronavírussal kapcsolatos információkat a kisebbségi és regionális nyelveken is tegyék elérhetővé.
A világ legtöbb országának, így az Európa Tanács tagállamainak is, az eddig példátlan világjárvánnyal, a koronavírussal kell szembenézniük. Az elmúlt néhány hétben a kormányok fokozatosan vezették be a különböző intézkedéseket, amelyek az alapvető higiéniai ajánlásoktól a lakosság részleges vagy teljes elszigeteléséig terjedtek.
A központi (országos), regionális vagy helyi hatóságok és az egészségügyi szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a koronavírus terjedését csak a javasolt intézkedések szigorú betartásával lehet korlátok közé szorítani.
Az Európa Tanács üdvözölte a megtett lépéseket, de aggodalmának adott hangot, mert a tagállamoknál nem vált bevett gyakorlattá, hogy az információkat, utasításokat, útmutatásokat és ajánlásokat az ország hivatalos nyelvén kívül a regionális és kisebbségi nyelveken is közzétegyék. A fontos dokumentumok e nyelveken való közlése alapvető jelentőségű a regionális és kisebbségi nyelveket beszélők egészségének védelme szempontjából.
Az ET felhívta a hatóságok figyelmét, hogy ne felejtsék el, a nemzeti kisebbségek a társadalom szerves részét képezik, ezért ahhoz, hogy az elfogadott intézkedések kiváltsák az elérni kívánt hatásokat, azokat könnyen elérhetővé kell tenni az egész lakosság számára.
Az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ratifikálták a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját (ECRML), különös figyelemmel az egészségügyi ellátásra és a közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseket, a fentieket alapvető követelményeknek kell tekinteniük. A többi tagállamnak pedig határozottan meg kell fontolnia, hogy a szükséges tájékoztatásokat az országban beszélt valamennyi regionális vagy kisebbségi nyelven közzétegyék.
Ezen kívül néhány tagállam áttért az online oktatásra vagy a televíziós eszközön keresztüli tanulásra. A legtöbb esetben azonban az oktatás a hivatalos nyelv(ek)re korlátozódik, nem veszi figyelembe azoknak a tanulóknak a szükségleteit, akik általában regionális vagy kisebbségi nyelveken tanulnak. Ez a megközelítés azonban nemcsak a Charta kötelezettségvállalásaival ellentétesnek, hanem diszkriminatívnek is tekinthető.
Az ECRML Szakértői Bizottsága ezért felkéri az államokat, hogy a rendkívüli egészségügyi válság kezelésére vonatkozó további politikák és utasítások kidolgozásakor vegyék figyelembe a regionális és kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos kérdéseket.
A magyar közösséget ért jogsértések miatt szervezetünk1 hatósági eljárásokat kezdeményezett, amelyekben felszólította az érintett szaktárcákat a magyar közösség jogainak tiszteletben tartására. Panaszleveinket megkapták az Egészségügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium illetékesei. Az egészségügyi szaktárcához küldött panaszlevelünkben azt kértük, hogy az állampolgárok által hívható zöld számon lehessen magyar nyelven is tájékoztatást kérni és kapni, továbbá a DSP2–Közegészségügyi Igazgatóságok weboldalain kötelező módon legyen magyar nyelven történő tájékoztatás azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar él. Jelenleg még a Hargita vagy a Maros (ahol nagyszámban élnek magyarok) megyei Közegészségügyi igazgatóságok weboldalai is egynyelvűek, a Kovászna megyei Igazgatóság magyar nyelvű honlapja pedig átirányít egy magyar politikai párt, az RMDSZ által működtetett weboldalra, ahol viszont a közegészségügyi tájékoztatások nem találhatóak meg.
A Belügyminisztériumnak küldött panaszlevelünkben kértük, hogy a helyi és országos rendőrség tájékoztatása, a rendőrautók hangosbemondóin közzétett információk legyenek kétnyelvűek (román és magyar nyelvű). Az Oktatási Minisztérium illetékeseitől pedig azt kértük, hogy tartsák tiszteletben a magyar nyelven tanuló diákok jogait egyrészt az online oktatás, másrészt a nyolcadik osztályosok felvételijét, valamint a végzősök érettségijét támogató intézkedések során. Egyúttal panaszt emeltünk az Oktatási Minisztérium Kisebbségi ügyekért felelős államtitkársága ellen. Az államtitkárság kollégái a napokban tájékoztatták a magyarul tanuló diákok iskoláit az Oktatási Minisztérium által közzétett érettségi gyakorló tesztekről, amelyek sajnálatos módon kizárólag román nyelven lettek közzétéve. A román nyelven közzétett történelem, matematika és más tantárgyak gyakorló tesztjeit a Kisebbségi Államtitkárság nem hivatalos felkérésére magyar anyanyelvű tanárok fordították le magyar nyelvre, azonban ez a feladat a Kisebbségi ügyekért felelős államtitkárság hatásköre. Az RMDSZ által kinevezett kisebbségi oktatásért felelős államtitkár által vezetett államtitkárság hosszú idő óta jellemző diszkriminatív gyakorlatába illeszkedően, a tanárok önkéntes munkájával lefordított tételeket a szaktárca még csak fel sem tette a minisztérium hivatalos tárhelyére, hanem egy külön google drive3 tárhelyről hirdeti azokat. Az eddigi minisztériumi intézkedések (magyar tankönyvek hiánya, online oktatás megszervezése, a 8. és 12. osztályosok gyakorlótesztjeinek összeállítása stb.) alapján félő, hogy a romániai magyar diákok diszkriminációja tovább erősödik az elkövetkező hónapokban.
A kisebbségi jogok (anyanyelvhasználat és oktatási jogok) érvényesülése, a jogvesztések megfékezése a koronavírus járvány időszakában kiemelten fontos, ezért szervezetünk munkatársai monitorizálni fogják a romániai közegészségügyi hatóságok, a rendvédelmi szervek, a bukaresti stratégiai kommunikációs törzs tájékoztatását, valamint az oktatási minisztérium rendelkezéseit.
Marosvásárhely, 2020.04.06.
Lábjegyzetek:
1. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) 2007-ben Marosvásárhelyen alapított emberjogi és jogvédő szervezet, amelyik a romániai magyar kisebbség jogainak védelmét tartja alapfeladatának. A CEMO célja, hogy aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épülő felfogásának megerősítéséhez és támogatásához, amelyet érdekérvényesítés (advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következő kulcskérdésekre összpontosít: a magyar közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására.
2. Direcţia de Sănătate Publică
(Nethuszár)