Miért van botrány a levélszavazatokból, és igaza van-e Trumpnak?

Az amerikai elnökválasztások legjobban felkapott témája a levélszavazatokkérdése, amelyek óriási száma felboríthat eddig papírformának vélt eredményeket. Pennsylvania államban közel 900 ezres előnyt dolgozott le Biden a regnáló elnökkel szemben, csupán a levélszavazatok segítségével.

Meg kell jegyeznünk, hogy az amerikai választási rendszer eddig is lehetővé tette a levélben való voksolást, ugyanakkor két tényező idén annyira borította a rendszert, hogy lehet az alkotmánybíróságon köt majd ki az ügy. Az egyik ilyen tényező a majdnem egy éve dúló koronavírus járvány, amely hatására sokan döntöttek a levélben szavazás mellett – erre még Joe Biden demokrata jelölt is rádobott, mivel arra bíztatta választóit, hogy éljenek a postai úton történő szavazás lehetőségével. (Megj. valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a levélszavazatok több mint 70% Bidenhez vándorolt).

A másik fontos tényező a szoros verseny.

Nem számított senki ennyire fej-fej melletti harcra, ahol egy-egy államban (pl. Nevada), csak pár ezer szavazatnyi különbség volt a jelöltek között. A két tényező egymásra épülésre most káoszba taszíthatja Amerikát.

A harmadik, kevésbé felkapott és mégis lényeges faktor az,

hogy a tagállamok saját maguk szabályozták a levélben való voksolást, ezért történhetett meg, hogy kilenc tagállam + a főváros mindenkinek küldött szavazólapot, harminchat tagállamban indoklás nélkül, vagy a járványra való tekintettel lehetett levélben voksolni, öt tagállamban pedig csak nagyon alapos indokkal lehet igénybe venni ezt a lehetőséget.

Az államok levélszavazással kapcsolatos szabályozásait ITT TUDOD átböngészni, míg az e-mail-ben történő szavazás államonkénti szabályairól ITT TUDSZ tájékozódni.

Erre rárakott még egy lapáttal az a szintén eltérő szabályozás, miszerint a tagállamok arról is dönthetnek, hogy meddig fogadják el a beérkező postai szavazatokat. Washington állam például még három hétig várja, viszont van ahol november harmadikáig (választások napja) be kellett érkezzenek. A két szélsőség között még helyet kapnak olyan államok is, ahol a választások napjáig postára kellett adni a voksokat. Hogy mi lesz ennek a vége? Ember legyen a talpán, aki már most tudja a választ, azonban egy dolgot bizonyosan lehet tudni. Bárki is lesz az Egyesült Államok következő elnöke, biztosan meg fogja reformálni a választási törvényt. Addig is mindkét tábor az utcán, boltok bedeszkázva, a nemzeti gárda kivonulva, és egy hajszál választja el Amerikát attól, hogy a hadsereget is kirendeljék.

A csűrcsavaros helyzetet az is bonyolítja,

hogy a levélszavazás (más néven: előzetes szavazás vagy korai szavazás) megtörténhet korábban is, mint a szavazás napja, akár jelentős időeltérésekkel: például Észak-Karolinában már szeptember 29-én postára adhatod szavazólapodat. Azaz, több mint egy hónappal a választások hivatalos időpontja előtt. Más államokban pedig, ahogy írtuk, jóval korlátozottabb ennek lehetősége – ez pedig a választói döntés befolyásolására is alkalmas lehet, sőt, a szavazat egyenlőségének elve is sérülhet.

Tegyük fel ugyanis, hogy Észak-Karolinában Johnny egyből el is küldi szavazatát, ahogy megkapta a borítékot – ezt legkorábban szeptember 29-én este, vagy 30-án reggel már megteheti, míg Nevadában csak október 20-án kezdi kihordani a posta a szavazólapokat tartalmazó borítékot. Így a nevadai Angelina legkorábban október 20-án este, vagy 21-én reggel küldheti el szavazatát – viszont Johnny és Angelina szavazásának lehetséges időpontjai között eltelt majdnem egy hónap. Egy hónap alatt pedig bőven történhet annyi esemény, ami Johnny eredeti politikai opcióját felülírhatja – de neki már nincs lehetősége korrigálni. Tulajdonképp az észak-karolinai Johnny számára az elnökválasztási kampány utolsó hónapja, az elnök utolsó havi tevekénysége, és úgy általában mindaz, ami Amerikában szeptember 30. után zajlott már nem lehet hatással. A helyzet fordítva is igaz: Angelina szeptember 30-án még nyugodtan gondolhatja azt, hogy neki a kékek szimpatikusabbak, mert még egy hónapig nem szavazhat. Ha október 17-én meggondolja magát, hogy inkább a pirosakat szeretné, akkor nyugodtan megteheti, hogy majd a pirosakra szavaz, de arra is van ideje, hogy még egyszer meggondolja magát, és inkább a kékekre voksoljon. És itt sérül a szavazópolgárok közötti egyenlőség elve, ugyanis Nevadában egy polgárnak több ideje marad töprengeni, (és ezáltal a hatalom-polgár alkuban jobb pozíciót elérni), mint egy észak-karolinai polgárnak.

A Pennsylvania-eset:

Pennsylvania kulcsállamnak számít az elnökválasztásokon, ezt látjuk eddig is. Ami viszont itt megborította a rendszert, az majdhogynem a szabályok menet közbeni változtatásával egyenlő. A pennsylvaniai törvények szerint, és az eddigi választásokon érvényes rend szerint a levélszavazatokat reggel hét órakor kezdik számolni. A számolást lehet folytatni az este nyolc órakor történő urnazárás utáén is, de csak azok a levélszavazatok számítanak, amelyek a választás napján este nyolc óráig beérkeznek!

És itt történt a malőr: október 28-án, azaz, a szavazás előtt alig öt nappal, a pennsylvaniai legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy meghosszabbítja a levélszavazatok beérkezésének határidejét, és a szavazás napja UTÁN három nappal beérkező borítékok is érvényesek, és számolandók – ez azt jelenti, hogy november hatodikán is árgus szemekkel kell lesni a postást, hoz-e még szavazatot, és aztán drukkolni annak, hogy Biden vagy Trump legyen rajta beikszelve. Kissé abszurd, a tény, hogy az állami bíróság felülírta az állam választási törvényét már eléggé kétesélyessé teszi a pennsylvaniai szavazás végeredményét. A republikánusok ugyanis megtámadták ezt a bírósági döntést, a fellebbezésükről első körben elutasították (!?), de a helyi szabályozás szerint ez még továbbra is az asztalon marad, ráadásul Trumpék vélhetően innen egyből viszik a szövetségi Legfelsőbb Bíróságra. A pennsylvaniai bíróság azt viszont megengedte, hogy a szavazás napja után érkezett voksokat addig tegyék félre, amíg a legfelsőbb bíróság döntése megszületik.

Képzeljük el egy kicsit mindet a valós életben: vajon nincs egy olyan Ilie Curmezanu postás náluk, aki hajlandó visszatekerni a postai bélyegzőt két nappal a választások előtti időpontra? Nem kell csak pár száz borítékra rátegyék, ezt a cselt csak pár tucatnyi helyen vessék be, pár ezer dollárból kijön a biznisz, bizonyítani majd alig lehet, de az így nyert párezer szavazat eldöntheti a választást. Olvasóink számára leszögezem: mindkét jelöltből kinézem, hogy nem fogja vissza magát, ha csalásra adódik lehetősége – a jelenlegi helyzet alapján, a „kinek az érdeke” kérdés után azt látjuk, hogy Biden és a demokraták esetleg megpróbálhatták ezt. Mondom: esetleg!

Mit akar Trump?

Az amerikai elnök szerint azokat a levél szavazatokat, amelyek a szavazás napjáig nem érkeztek meg, nem szabad bevinni a rendszerbe. Vagyis: az urnazárás után csak azokat a szavazatokat számolják, amelyek addig beérkeztek. Biden ezt az álláspontot nevezte „botrányosnak, precedens nélkülinek és inkorrektnek”, egy olyan kísérletnek, amelynek célja „hogy az amerikaiakat megfossza demokratikus jogaiktól”.

Voltak-e korábban csalások?

A BBC szerint nem. Tanulmányok tucatjai egybehangzóan állítják: igaz, hogy léteztek korábban elszigetelt esetek, de az egész állam területére vetítve ezek nem érték el a 0,0009%-kot – ez utóbbi egy, a Brennan Center for Justice által készített tanulmány következtetése. A kérdés viszont továbbra is ott lóg a levegőben: mi van, ha most történik meg egy ennél nagyobb léptékű csalás? És mi van, ráadásul a jelek is efelé mutatnak, ha a két jelölt közötti különbség annyira minimális, hogy egy aprócska csalás eldönti a mérkőzést?

Sajnos a Biden-tábornak erre nincs válasza, mi több, kísérletet sem tesz arra, hogy tisztázza a helyzetet. Sajnos, mert egyrészt a Bill Clintont adó Demokrata Párttól ennél azért többet várunk, másrészt pedig Biden elnökségének legitimitása így joggal kerül majd kérdőjel alá.

Ami nem túl jó ómen, főleg, ha Trump volt az ellenfeled…

(Nethuszár)

Nethuszár