Népszámlálás: egy magyar kilencnek nyújt segítséget az online kitöltéshez

A romániai népszámláláson tízből csak egy ember tudja önállóan kitölteni a kérdőíveket, ezért az online, „önkitöltéses” időszak legnagyobb kihívása a példamutatás és a segítségnyújtás – hangsúlyozta Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke kedden Kolozsváron a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint.

FRISSÍTÉS: Jelen cikkünk korábban a „Népszámlálás: tízből egy székely tudja kitölteni online a kérdőívet” címet viselte, ám kommentekben jelezte egy számunkra fontos olvasónk, hogy ez bizony nem biztos, hogy megfelel a valóságnak, másrészt akár sértő is lehet az egész székelységre nézve. Fenntartva korábbi címadásunk jogosságát és valóságát, illetve megfontolva az ügy esetlegesen félreérthető mivoltát a címet cseréltük a jelenlegire, viszont olvasóink figyelmét felhívnánk arra, hogy a probléma nem az, hogy milyen címet adunk az alábbi hírnek, hanem maga a tény: digitális kompetenciákban IS lemaradunk, és nem halad a népszámlálási ív online kitöltése. Ezekkel kéne kezdeni valamit, lehetőleg sürgősen! Véleménycikkünk ITT olvasható.

Az RMDSZ országos népszámlálási munkacsoportjának vezetője és Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke a népszámlálás következő heteinek kihívásairól tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában.

Horváth Anna rámutatott: a koronavírus-járvány utáni időszakban, és a szomszédos országban zajló háború és a gazdasági válság közepette nehéz  egy „nem túl sok érzelmet kiváltó” témára irányítani a figyelmet, de a népszámlálás minden romániai magyar számára „létkérdés”: erős közösségként kell megmutatnia magát a magyarságnak, ugyanis a népszámlálás eredménye befolyásolja a román állam viszonyulását a magyar közösséghez, ezeket a számokat tekintik hivatkozási alapnak az anyanyelvhasználati és egyéb kisebbségi jogok alkalmazása esetén. Az eddigi tapasztalatok szerint tízből kilenc ember nem rendelkezik az online kérdőív kitöltéséhez szükséges digitális kompetenciával. Ez azt jelenti, hogy minden magyar, aki képes részt venni az önkitöltésben, kilenc másik embernek kell segítséget nyújtson: családtagjainak, barátainak, ismerőseinek – magyarázta az RMDSZ tisztségviselője.

„Azért hangsúlyozzuk a népszámlálás első szakaszának fontosságát, mert a legmegbízhatóbb népszámlálási biztosok mi vagyunk, saját magunk, valamint a családtagjaink számára. Sok településen azt tapasztaljuk, hogy az emberek inkább a számlálóbiztosokat várják, s nem töltik ki a kérdőívet. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezúttal sokkal kevesebb népszámlálási biztos lesz, ami azt jelenti, hogy számuk a legutóbbi cenzushoz képest egynegyedére csökken. Amennyiben (az önkitöltési szakaszban) 35-40 százalékos részvételi aránnyal számolunk, akár 300-500 háztartást is fel kell keresniük a biztosoknak május 16. és július 17. között. Ez ilyen formában lehetetlen, megnő az alulszámlálás veszélye, és a meglévő adatbázisból viszik át a meg nem számolt személyek adatait” – idézte a Maszol az RMDSZ ügyvezető alelnökét.

Horváth Anna szerint a fél évvel ezelőtt kezdődött tájékoztató kampány azt a célt tűzte ki, hogy az országos átlag felett legyen a magyar közösség részvétele a népszámlálás első, online önkitöltős szakaszában. A sajtótájékoztatón ismertetett adatok szerint Sepsiszentgyörgyön a kitöltési arány 24 százalék, Marosvásárhelyen 19,5, Marosludason 22, Csíkszeredában 14,6, Maroshévízen 13,8, Tusnádfürdőn 10,8 – ezek a városok mind az országos átlag alatt vannak. Ezzel szemben a községekben jobban teljesítenek: Korondon 73 százalékát összeírták a becsült lakosságnak, Csíkrákoson 54, Kézdialmáson pedig 48 százalékát. A problémás helységek közé tartozik például Ditró, ahol csupán 5,9 százalékos a részvételi arány, Lázárfalván 6,7, míg Sepsibükszádon csak 2,6 százalékos.

„A székelyföldiek megszámlálása nélkül nem lesz meg az egymillió magyar” – mutatott rá Horváth Anna, hozzátéve: a Partiumban vagy a szórványvidékeken sokkal nehezebb megbecsülni azt, hogy pontosan mekkora a magyar részvétel. Barna Gergő elmondta: az ötödik hét után, a vasárnapi adatok alapján 20,8 százalékos az országos részvétel, és ha ez így halad tovább, az önkitöltéses időszak végéig, május 15-ig, akár a 37 százalék is elérhető. A becsült magyar részvétel valamivel jobb az átlagnál: eddig 265-270 ezren vettek részt a népszámláláson.

A szociológus szerint az önkitöltések nagyobb része, 62-64 százaléka az összeíró-pontokon történik. A Népszámlálás.ro oldalon feltüntetett telefonos tudakozót kétezren vették igénybe, a honlapnak összesen 110 ezer látogatója volt az elmúlt öt hétben. Az adatvédelmi aggályok kapcsán Barna Gergő nyomatékosította: az adatok névtelenek, nem visszakövethetők, a kitöltésnek nincsen jogi következménye, „nem lesz nagyobb sem az ingatlanadó, sem a szemétdíj, nem ellenőrizhet az adóhatóság sem”. Romániában március 14-én kezdődött a lakás- és népességösszeírás kéthónapos online önkitöltési időszaka, amelynek során először nyílik alkalom arra, hogy mindenki saját maga írja be adatait, nemzetiségét, anyanyelvét, vallását. A hagyományos személyes lekérdezési időszak május 16. és július 17. között lesz, amikor a népszámlálási biztosok otthonukban keresik fel az embereket.

Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik.

Forrás: MTI

(Nethuszár)