Nyecsajev: egy kevés történelem – a „sztálini” iparosítás

Hivatalos történészek nem szeretnek emlékezni arra, hogy a Szovjetunió iparosítása során a jelentős gyárakat amerikai cégek építették. Amerikaiak voltak, akik létrehozták a Szovjetunióban Európa legnagyobb autógyárait, traktorgyárait, repülőgép-motor gyárait, és más gyárakat – Nyecsajev¹ orosz közgazdász, professzor gyors összefoglalója.

A híres Sztálingrádi traktorgyárat teljes egészében az USA-ban építették, szétszerelték, 100 hajóval szállították a Szovjetunióba, ahol összeszerelték. A Dnyeperi Vizierőművet a Cooper Engineering Company amerikai cég építette a német Siemens céggel együtt. A Gorkiji Autógyárat (a „Volga” márkájú autók gyára volt. a ford.) az Austin amerikai cég építette.

A jelenlegi „Moszkvics” gyár alapjait a Ford gyár tervei képezték. A híres „Magnyitka” /Magnyitogorszki Fémművek. a ford./ Indiana állam Gary városa fémművének pontos mása. Egyedül az Albert Kahn Inc. /amerikai. a ford./ cég 500 szovjet gyárat tervezett és épített fel! Albert Kahn tervezte az összes Ford gyárat, kifejlesztve az iparvállalatok gyorsított tervezésének technológiáját, amit a Szovjetunióban ültetett a gyakorlatba. Például az „Északi Csőgyárat” rekord rövid idő alatt tervezték, az épület-elemeket az USA-ban gyártották, onnan szállították a Szovjetunióba és szerelték össze összesen hat hónap alatt.

1930-1940 között az amerikaiak körülbelül 1500 gyárat és üzemet építettek fel a Szovjetunióban! Sok tekintetben nulláról épültek fel egész ipari ágazatok. A gyárakkal párhuzamosan városok épültek a dolgozóknak. A német építész, Ernst May 20 szovjet város építészeti terveinek elkészítésében vett részt!

Kb. 200 ezer (!) amerikai mérnök és technikus érkezett a Szovjetunióba. Majd’ egy milliós, rabokból álló hadsereget rendeltek alájuk a GULAG-ról és a falvakból a kollektivizálás és éhezés elől városi építkezésekre menekült parasztokból. Ezzel egyidejűleg amerikai professzorok ún. „munkás fakultásokon”^[2] 300 ezer kvalifikált szakembert képeztek ki – a szovjet ipar későbbi kádereit. Képletesen mondva a sztálini iparosítás nem más, mint amerikai kapitalisták és mérnökök plusz millió fegyenc ingyenes munkája.

FORRÁS: Telegram, Orosz Tükör

[2] A „Munkásfakultás” (rövidítve Rabfak) a Szovjetunió népoktatási rendszerének része volt 1919-től a negyvenes évek elejéig, amelynek keretében munkásokat és parasztokat készítettek fel felsőfokú oktatási intézményekbe való tanulásra. Munkásfakultásnak nevezték a felsőfokú oktatási intézmények előkészítő tanfolyamait is, amelyeket az 1970-80-as években hoztak létre, falusi és munkás fiatalok főiskolákra való bejutásához. A munkásfakultásokat végzetteket felvették a főiskolákra felvételi vizsga nélkül (vagy elismerték annak a munkásfakultások végvizsgáit.)

(Nethuszár)