Orbán: bevándorlásellenesek vagyunk, magyart csak magyarral lehet pótolni

Magyarországnak továbbra is bevándorlásellenes politikára van szüksége, „magyart csak magyarral lehet pótolni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén. A kormányfő úgy fogalmazott: egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül. Közölte: a kormány folytatni fogja a migrációval kapcsolatos küzdelmet, mert ez a világjelenség „itt marad”, „Afrika éppen csak mozgolódik”.

Orbán Viktor közölte, a bevándorláspártiak azzal vádolják a magyarokat, hogy kőből van a szívük, azonban ki kell mondani: Magyarország jó ország, a magyarok igenis jó emberek, hajlandók is tenni a jóért, de a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni. Ezzel kapcsolatban több olyan támogatásról is beszámolt, amelyet Magyarország nyújtott migráció sújtotta területeken, például Irakban, Szíriában, Jordániában, Libanonban, Nigériában és Etiópiában. A magyar belpolitikára rátérve a miniszterelnök kifejtette: az önkormányzati választást úgy értékeli, hogy noha a kormánypártok szenvedtek el érzékeny veszteségeket, de felhatalmazást kaptak a kormányzás folytatására, programjuk középpontjában pedig az „erős Magyarország” áll

Kijelentette: egy ország erejének alapját a pénzügyi stabilitás adja, márpedig a magyar gazdaság pénzügyileg stabil lábakon áll, csökken az államadósság, a növekedés pedig 4-5 százalék körüli, bár utóbbi adatot csalókának nevezte, jelezve ugyanis, hogy a magyar gazdaság az export miatt érzékenyen reagál a környező világra, ezért a nemzetközi „lehűlésre” gazdaságvédelmi akciótervvel kell reagálni. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság mindig meghaladja 2 százalékkal az átlagos uniós bővülést.

A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor.

Ezzel kapcsolatban ismertette egy egyenlőtlenségkutatás eredményét, amely szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Ezt összefüggésbe hozták azzal, hogy tavaly több magyar jött haza, mint amennyi elment. A kormányfő közölte: a kabinet a 30 legszegényebb falura külön fejlesztési programot hirdetett, és a 300 legszegényebb, „gettószerű” létformájú faluban is egy jelentős korszerűsítési programot indítottak.

Magyarország sokat tesz azért is – folytatta -, hogy a családok erősek legyenek, mert erős családok nélkül nincs erős Magyarország. Meg kell állítani a népességfogyást, 2,1 százalékos gyermekvállalási arányra lenne szükség, de ez csak hosszú távú családpolitikával érhető el, amellyel talán tíz év távlatában már lesznek érzékelhető eredmények – mondta. Hozzátette, reményei szerint jövőre lesz egy második családvédelmi akcióterv is, Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár ezen dolgozik. Hangsúlyozta: az erős Magyarországhoz elengedhetetlen a magyar nemzeti kultúra is, amelynek fenntartása állami kötelesség. Kultúrpolitikai fejlesztésnek nevezte a Kossuth Lajos tér visszaépítését, a budai Vár rekonstrukcióját, valamint a Liget-programot, amelyről úgy nyilatkozott, „adjunk hálát a Jóistennek, hogy a háromnegyedén túl vagyunk”, és a fővárosi erőviszony-változás csak a program egynegyedét-egyharmadát érintheti, bár azt súlyosan. Budapestről szólva úgy fogalmazott a kormányfő, Budapest az itt lakóké, de valójában minden magyaré is, és reméli, hogy a „nemzet fővárosa” minőségét nem veszíti el a következő években sem.

Kiállt az erős hadsereg szükségessége mellett is, kijelentve: a NATO és a nemzeti haderő együtt egyenlő a biztonsággal. Magyarország 2026-ra juthat el oda, hogy a nemzeti hadserege regionális konfliktusokban a NATO nélkül is képes biztosítani a magyarok biztonságát – közölte. Megismételte azt az álláspontját is, amely szerint olyan magyar politikát kell folytatni, hogy Berlin, Moszkva és Isztambul egyaránt érdekelt legyen Magyarország sikerében, mindhárom nagyhatalommal jó viszonyt kell ápolni.

Orbán Viktor kiemelte továbbá: Magyarországnak van elegendő ereje ahhoz, hogy ne csak mondja, hanem tegyen is azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradhassanak.

Ezért hirdették meg a felelős szomszédságpolitikát, Magyarország ugyanis abban érdekelt, hogy vele azonos ütemben fejlődjenek szomszédjai, és ennek érdekében közös gazdaságfejlesztési programokat is folytatnak több környező állammal – mondta.

A diaszpórában élő magyarokról a miniszterelnök kifejtette: számuk 2,5 millióra tehető, többségük az Egyesült Államokban és Kanadában él. A magyar kormány pedig számos programmal segíti, hogy a diaszpóraközösséget bekösse a magyar nemzet vérkeringésébe – mondta, célul tűzve például egy magyar emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását. A miniszterelnök arról is szólt, hogy Magyarországnak nem szabad sem fölé-, sem alálőni saját szerepét, súlyát, olyan külpolitikát kell folytatnia, amelyhez megvan a képessége, ereje. Megjegyezte ugyanakkor: van, amikor a világ „túlzásba esik” Magyarországgal kapcsolatban. Példaként említette azt a sajtóhírt, amely szerint Donald Trump amerikai elnököt két ember is befolyásolta negatív irányba Ukrajna ügyében: Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő. Ezt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a „szamárságnak nincs fölső határa”, majd úgy fogalmazott: az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak Magyarországgal, vagy ha békén hagyják.

Ukrajnáról szólva közölte: többszöri kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia Volodimir Zelenszkij új ukrán elnökkel, de reméli, hogy a korábbi magyarellenes ukrán kormányzat után az új elnök vezette politikai elit elfogadja Magyarország „kinyújtott kezét”.

2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súllyal jelenik meg a Kárpát-medence magyarsága mellett

A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig „mostohagyerek” volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett. 2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett – fogalmazott Semjén Zsolt.

Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el. Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok „minden értékével és minden fájdalmával”.

1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak – mondta. Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.

A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban – közölte. Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

Új ösztöndíjjal segítik a diaszpóra magyarságának hazai felsőfokú tanulmányait

Új ösztöndíj-program indul a Stipendium Hungaricum program kiterjesztésével, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságának többedik generációja itthoni egyetemeken folytasson tanulmányokat – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Semjén Zsolt az MTI kérdésére elmondta: a vonatkozó javaslat hamarosan a kormány elé kerül, és annak anyagi vonzatát teljes körűen biztosítani fogják. A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is: folyamatban van az emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, ahol többek között a Mikes-program keretében hazahozott értékeket, levéltári anyagokat gyűjtik össze és mutatják be az érdeklődőknek. Eddig közel négyszáz ládányi könyvtári és levéltári anyag érkezett Magyarországra – jelezte.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy a világ minden részén van diaszpóra, akiket megillet a magyar állampolgárság, ugyanakkor vannak helyek, ahol az „adott magyar nemzetrész veszélybe kerül az adott ország összeomlása miatt.” Példaként említette Venezuelát, és azt mondta: Magyarország kiáll minden diaszpóra-közössége mellett. Van egy ország, ahová, ha baj van, mindig hazajöhetnek, ez Magyarország – fogalmazott. Hozzátette: tárgyalásokat folytatott több uniós országgal, akiknek szintén van diaszpórája Venezuelában, és összehangolták az esetleges lépéseket. A kormányfő helyettese ezres nagyságrendről beszélt, de hangsúlyozta: minden magyar, ha úgy érzi, veszélyben van, akkor Magyarország segíti a hazatérését. Közölte: mindenki el tudott helyezkedni, intenzív magyar képzést tartanak a számukra. A diploma honosítása sok esetben nem egyszerű, de az oktatási államtitkársággal szorosan együttműködnek e téren – jelezte.

A miniszterelnök-helyettes az állampolgársági adatokat firtató felvetésre elmondta: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, már felvette, nagyságrendileg 1,1- 1,2 millió az az adat, amivel számoltak. Hozzátette: még körülbelül százezer ember lehet az idők folyamán, aki majd felveszi az állampolgárságot.

Kérdezték a Momentum politikusainak közelmúltbeli, romániai és szlovákiai fellépéséről is. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: arra még nem volt precedens, amit a Momentum művelt, még a legelvetemültebb SZDSZ-es korszakokban sem. Idézte a Magyar Állandó Értekezlet statútumát, miszerint az etnikai magyar pártokat kell támogatni. Az példátlan, hogy valaki átmegy Romániába, vagy Szlovákiába és ott nyíltan magyar jelöltek ellen kampányol – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök szereplése a romániai elnökválasztáson kifejezetten jó és erős – jegyezte meg.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy radikális szemléletváltás következett be a nemzetpolitikában, és a diaszpóra magyarságát illetően. Hangsúlyozta: a diaszpóra magyar szervezeteire, és a magyar közösségekre mint becsületes magyar emberekre gondolnak, akik hazájuktól sokszor több ezer kilométer távolságban képviselik a magyar nemzetet.

Egy 2,5 milliós nemzetrészről van szó, számuk nagyjából megegyezik a Kárpát-medence külhoni magyarságának számával. Kitért arra, hogy folytatódnak a megkezdett programok, így a Kőrösi Csoma Sándor program is, amely 47 ösztöndíjassal indult 2013-ban, de számuk a Petőfi Sándor programmal együtt mára elérte a 225-öt. Szintén folytatódik a Mikes-program, a Rákóczi Szövetség által kezelt, de a Miniszterelnökség által finanszírozott diaszpóra-program, amelynek keretében évente ezer fiatal érkezik Magyarországra és ismerkedik meg az anyaországgal és a Kárpát-medence tájaival. Jelezte azt is: a tanácskozáson zárónyilatkozatot fogadnak el.