Pápai László: „szívesen látnám Soós Zoltánt a város élén”

Két évig tanácsos, idén újra befutó helyen – Pápai László, a POL tanácsosjelöltje azt is elárulta a Nethuszárnak, hogy aze sélyes jelöltke közül kit látna szívesebben a polgármesteri székben. Na jó, elmondjuk előre: Soós Zoltánt!

 – Két év tanácsosi tevekénység után mi vitt rá arra, hogy ismét indulj? Nem volt elég a pofonokból?

– Ez a két év a tanulóidő volt. Az előző választásokkor tudtuk, mit szeretnénk elérni. Most már azt is tudom/tudjuk, hogy miként. Remélhetőleg most egészen más lesz a Tanács összetétele, és nem geriilaharcot kell majd folytatnunk hárman húsz ellenében, hanem konstruktív munkát. Gondold el, ha nyomás alatt ennyi mindent elértünk, mire leszünk képesek egy barátságos környezetben. Van az a mondás, hogy egy mérnökkel vitatkozni olyan, mint iszapban birkózni egy disznóval. Fél óra után rájössz, hogy kimondottan élvezi. Nos, én mérnök vagyok.

 – Magyarként román pártban – hányszor kaptad meg ezt eddig?

– Már rég nem számolom. 2016 óta halljuk magyar részről azt, hogy a SRI hozta létre a POL-t, román részről pedig, hogy a magyar titkosszolgálatok. Számtalanszor voltunk kikiáltva nemzetárulóknak – mindkét oldalról. Apropó, nem tudod, Gyuri bá’ jól van? Már egy ideje nem utalt…

 – A kérdés adott: három magyar párt is van Erdélyben, egyiknek sem kellettél? Ők nem kellettek neked? Elkerültétek egymást?

– Valamikor a “hőskorban”, mikor még Zonda Attila vezette a vásárhelyi RMDSZ-t, egészen a TKT tagságig vittem, mint ifjúsági képviselő (a MADISZ részéről). És rájöttem, hogy az egy Zrt., ahová csak úgy tudsz bejutni, ha valaki nyitogatja az ajtót előtted. Nem tudom, most hogy működik, de már nem is érdekel. Ugyancsak a ’90-es években – a Bálványosi majd Tusványosi Szabadegyetemek szervezése közben ismertem meg azokat, akik később, az RMDSZ-ből kiválva, megalapították a Néppártot meg a Polgári Pártot. Budapesti hátszéllel, és magyarországi közpénzen.  Ha 2016 előtt Eckstein úr platformja is kivált volna, lehet oda bepróbálkoztam volna…

 – Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a tanácsosi tevekénységed ideje alatt?

– Rengeteget tanultam, például egészen jól kezdek érteni az urbanisztikához. Na nem gyakorolni, csak a turpisságokat megtalálni a PUZ-okban például. Meg úgy általában igyekeztem kitanulni a közigazgatást, törvényeket tanulmányoztam, költségelemzést tanultam stb.

 – Amennyiben idén is bejutsz, úgy „okosabb” leszel, és elfogadsz majd csinos kenőpénzeket, ugye?

– Röviden – NEM. Bővebben:  Nem az én műfajom. Én egyenes gerinccel lettem tanácsos, és ugyanolyannal fogom bevégezni a mandátumot. Egyébként is aki kenőpénzt “ajánl” általában költséghatékonyan teszi. Megmagyaráznám – mivel mi szabad emberek vagyunk és lelkiismeretünk szerint szavazunk, mindannyiunkat meg kellene próbálni lefizetni. Miközben egy másik párt esetében elég a frakcióvezetőnek kenőpénzt adni, és az egész frakció majd úgy szavaz, ahogy “kell”

 – Tényleg, próbáltak korrumpálni amíg tanácsos voltál?

– Amint a jereváni rádió mondaná, a hír igaz, csak nem éppen korrumpálni akartak, hanem megverni. Személyesen Maior, amikor a költségvetési szakbizottságban nem voltam hajlandó beleegyezni abba, hogy 27 millió lejt adjunk a nyugdíjasok étkeztetésére. (Ennél kevesebbet költöttünk az összes iskolára, óvodára és bölcsödére egy év alatt!)

 – Milyen volt a többi kollegákkal a viszony? Mely pártokkal talált jobban a szó, melyekkel kevésbé?

– Az elején nagyon fagyos. Mivel az első két évben volt egy tanácsosunk, aki mindenkivel összetűzésbe keveredett, már a beiktatásomkor kekeckedtek. Mondták is utólag, hogy még nem volt pedigrém. Később azután normalizálódott a helyzet, minden pártban voltak olyan kollégák, akikkel normálisan lehetett dolgozni, és olyanok is akik vaddisznók. Emberekkel talált a szó, nem pártokkal. Persze megtörtént, hogy megegyeztünk valamiben, utána meg a pártvezetőjük beleszólt.

 – Vasárnaptól nem lesz Florea, ez már biztos, milyen feladatok tornyosulnak a város előtt?

– Első lépésként ki kell nyitni azt a bizonyos szekrényt a csontvázakkal. Egy csomó szerződést át kell világítani (Florea több évre előre elkötelezte a várost), és ami előnytelen (majdnem mindegyik) lehetőleg felrúgni. Egy csomó adósságot kifizetni.

 – Ha a pártod elnöke arra kérne, hogy szavazz a város érdekei ellen, vagy szavazz úgy, ahogy szerinted nem megfelelő, akkor megtennéd?

– Biztosan nem. Eddig sem tettem ilyet, ezentúl sem fogok. De abban is biztos vagyok, hogy pártelnökünk nem kérne ilyet (eddig sem tette)

– Vasárnaptól új polgármesterünk lesz amennyiben nem a POL-jelölt győz, ki az, akit szívebesebben látnál, és ki az, akit semmiképp sem szeretnél a város élén látni?

– Háát, figyelembe véve, hogy Benedek, Pascan és Maior ugyanabba az érdekcsoportba tartoznak, őket egyáltalán nem szeretném ott látni. Tehát a válasz az – amint a POL jelöltje is elmondta, hogy természetesen Sóos Zoltánt.

– Mi lesz az első javaslatod tanácsosként?

– Nem tudom mi lesz a legelső, de tudom, mik lesznek az elsők, nem feltétlenül ebben a sorrendben:

• A Tanács működési szabályzatának a megváltoztatása (több sebből is vérzik)
• A Főtér autómentesítése hétvégén
• A polgármesteri hivatal szervezeti átalakítása
• Fametszési szabályzat elfogadása stb. stb.

(Nethuszár)

Kapcsolódó anyagok:

Megmenthető-e Marosvásárhely? Interjú Soós Zoltánnal

Frunda Csenge: “ennek a változásnak én is részese akarok lenni” (INTERJÚ)

Brassai Hunor: “hiszek az igazságban és a következetességben” – INTERJÚ

Az MI küldötte lesz a vásárhelyi tanácsban: W. Szabó Peti, a copfos geek (INTERJÚ)

Dan Mașca, a POL elnöke: “lehet Erdély autonóm régió” (INTERJÚ)

Kakassy Blanka: “a legfontosabb elv, amely mentén élek: az etikus magatartás”

Adrian Muresan: “inkább Soós Zoltán, mint Benedek, Maior vagy Pascan”

Nethuszár