Púpos teve a prés alatt: alakul a kormány. Vagy nem…

A múltkor ott hagytuk abba kormányalakítási hírfolyamunkat, hogy Klaus Iohannis államfő fogadta a parlamenti pártokat, valamint a kisebbségek vezetőit, és meghallgatta őket. Hétfő este, délután aztán Iohannis a kamerák elé állt, hogy elmondja azt, hogy egyelőre nincs kormánytöbbség. Oké, ezt megszoktuk, Klaus mindig úgy megy, mintha jönne, bár csak jönne már a távozása, de odáig még sok van. Most következzen az, hogy mi történt azóta.

Azon, hogy az AUR beégett, ez egy olyan sztori, ami mellett nem tudunk szó nélkül elmenni, még mindig röhögünk rajta, rajtuk – az államfővel való konzultációk során még soha senki nem késett el, kivéve az AUR képviselőit. Ők negyedórát (sfertul academic) késtek, mert nem találták a bejáratot A dákógéta leszármazottak azt állítják, itt vannak kétezervalahány éve, a mioritikus földön, és még mindig nem tudják hol kell bemenni az elnökhöz.  Na, evvan – a Balkánon balkáni szélsőjobb dukál nekünk.

Szóval, a hétfő úgy zárult, hogy Klaus szerint nincs kormánytöbbség, még tárgyalnak a fiúk. Kedden, tegnap, aztán Ludovic O. dobta be a kavicsot az állóvízbe: bejelentette, hogy megtalálta a kulcsot a patthelyzet feloldására, átvágja a gordiuszi csomót, megtalálta a kempingsajtban a sátorcöveket stb.: legyen ő ismét a miniszterelnök – így aztán az USR és az RMDSZ eloszthatná egymás között a Képviselőház és a Szenátus elnöki székét, mindenki jól járna, dúljon a láv.

Az USR azóta is gondolkodik. Az RMDSZ elsőre annyira meglepődött, hogy vissza is szóltak Ludovicnak, ne a sajtón keresztül üzengessenek nekik. Kedd este Ludovic a PNL állandó bizottságának ülésére ment, ahol megismételte kormányfői ambícióit. Aki elvesztette volna a fonalat, annak szólunk: a PNL Citut jelölte kormányfőnek, aki ezek szerint vissza kéne lépjen, ebben mondjuk van gyakorlata, márciusban már egyszer majdnem kormányfő lett, akkor meg is szavazták volna, de a csávó az utolsó tíz percben meggondolta magát, maradt Ludovic. Úgy látszik vannak a PNL-ben olyan arcok, akiknek a majdnemkormányfő a sorsuk. Azért ne temessük Florin Citut, ugyanis a román sajtó értesülései szerint, a PNL vezetőinek gyűlésén Ludovicot tulajdonképp elküldték a halál f**ára, nemhogy jelöljék őt kormányfőnek. Citu állítólag elővette szerszámát és azzal véste kőbe: nem lépek vissza!

Klaus Iohannis pedig azt teszi, amihez a legjobban ért: hallgat. Holott nyílt titok, hogy a PNL-ben az van, amit ő akar, Ludovic volt az ő szívecskéjének kormányfője, majd ő is vette el a lelkét, és mondatta le úgy a jelöltségről, mint a miniszterelnökségről, beígérve neki a Képviselőház elnöki székét, amit viszont sem az USR, sem az RMDSZ nem tud lenyelni, utóbbiaknak annyi igazuk mindenképp van, hogy hárompárti kormánykoalíció esetén nem túl szerencsés, ha a két legfőbb közjogi méltóságot a háromból egy párt birtokolja.

Iohannis viszont kissé párhuzamos világban él: az államfő összehívta a parlament alakuló ülését. Tegnap este jelentette be, ma reggel már alá is írta, kész, slussz-passz, akár lesz kormány, akár nem, a parlament összeül december 21-én.

Lehet, hogy Klaus ezzel akar nyomást gyakorolni pártjára, hogy igyekezzenek, nem állhatnak ennyit kormány nélkül, de igazán választhatott volna más eszközt is ehhez, mert ez úgy látszik hatástalan. A PNL-ben most vezetői válság van, Iohannis pedig, aki az elmúlt években ahhoz szokott hozzá, hogy a PSD-től kapja a pofonokat, most szembesült azzal, hogy saját pártjával is harcolnia kell, mi több, az első meccseket el is vesztette – Ludovic nem fogadott szót, és saját magát jelölte miniszterelnöknek, viszont az is köztudott, hogy ő Klaus kiskedvence, ennek ellenére a PNL vezetői elutasították jelölését.

Ej, Klaus-Klaus, semmit sem tanultál a bukaresti politikai machinációkról, így aztán december 15. lett a te augusztus 23-ád, és még nincs vége.

Egyelőre itt tartunk: nincs kormány, cserébe az egészségügyi válság nyomán érkező gazdasági válság is egyre közelebb van, nincs ki döntéseket hozzon, a jövő évi költségvetés legjobb esetben is egy fiókban hever valahol, rosszabb esetben ki sincs még gondolva, és nagy a gyanúm, hogy a rosszabb eset áll fent.

Az USR-PLUS, az RMDSZ pedig kivár, pontosabban nem is tehetnek mást, hiszen jelenleg nincs kivel tárgyalniuk – a legerősebb kormánypárt magával van elfoglalva. Igaz, a két másik sem kapkod az értelmes megoldások után, egyelőre mindenki a saját táborának teszi a szépet, és nem veszik észre azt, hogy nem azért szavaztunk rájuk, hogy szépek legyenek, hanem azért, hogy oldják meg az ilyen helyzeteket.

Az AUR üzeni: köszöni szépen a plusz tíz százalékot, amit a balfaszkodással összehoztak neki, négy év múlva behajtja őket…

(Nethuszár)

Nethuszár