Putler szerint már az Északi Áramlat2 sem oldaná meg a gázhiányt

Még az Északi Áramlat-2 gázvezeték azonnali beindítása sem lesz képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az európai piacra, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra a németországi szabályozó hatóságok késlekedése miatt – hazudta bele a nemzetközi közvélemény szemébe Vlagyimir Putyin háborús bűnös orosz elnök a teheráni iráni-orosz-török csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján az Interfax hírügynökség szerdai beszámolója szerint.

Putyin újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy erre figyelmeztette Olaf Scholz német kancellárt. Tájékoztatása szerint közölte tárgyalópartnerével, az elkészült és beindítható vezeték számára a Gazprom tartalékokat hozott létre, amelyek „nem lóghatnak a végtelenségig a levegőben”. Az elnök szerint a kancellár válasza az volt, hogy más, fontosabb kérdések vannak napirenden.

„Figyelmeztetnem kellett őt, hogy ebben az esetben az Északi Áramlat-2 számára szánt mennyiség felét hazai fogyasztásra és feldolgozásra fogjuk elvonni. A Gazprom kérésére beszéltem erről a témáról, és a Gazprom ezt már meg is tette” – hangoztatta Putyin. „Ezért, még ha holnap be is indítjuk az Északi Áramlat-2-t, ez (a leszállítandó gázmennyiség) nem évi 55 millió köbméter lesz, hanem pontosan a fele” – tette hozzá.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a Gazprom, ahogy korábban, a jövőben is teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit, „persze, ha valakinek erre szüksége van”. Nehezményezte, hogy a nyugati országok szerinte „mindent saját kezűleg zárnak le”, majd „keresnek valakit, akit hibáztathatnak”. „Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú” – fogalmazott.

Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem látja Kijev készségét a békerendezési megállapodások végrehajtására. Mint mondta, a márciusi isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon a felek „tényleges megállapodásra jutottak, már csak a parafálás volt hátra”. Megismételte a Moszkva által korábban már hangoztatott narratívát, miszerint az orosz csapatokat ennek végrehajtása érdekében vonták vissza Kijev alól, de az ukrán vezetés nem tartotta magát a megegyezéshez.

KONTEXTUS: Azért rendesen kilóg a lóláb Putler nyilatkozatából: ha a Nyugat, mármint jelen esetben Németország holnap bejelentené, hogy oké, akkor jöhet a gáz az Északi Áramlat2-ön, akkor Moszkvában még a vodkásüvegekből is örömkönnyeket töltenének, annyira boldogok lennének. Másrészt: ebben kicsit benne van ismét az orosz üzleti felfogás, a jelentéktelen, de erősen felnagyított problémákkal való pimasz zsarolás – pont ez az, ami miatt le akarunk válni az orosz gázról, és valamiért ezt Putyin pont ezt nem akarja megérteni. Oroszországnak életbevágó, hogy megmaradjanak európai piacai, ugyanis a Nyugat már korábban eldöntötte, hogy le akar válni a fosszilis energiahordozókról, mint olyanról – máséképp szólva, nemcsak az orosz gáznak akarunk búcsút inteni, hanem a gáznak, mint olyannak. Persze, ez még jó pár év, vagy inkább évtized lett volna, amíg valamennyire megvalósul, addig a Gazprom továbbra is egyik legnagyobb beszállítója maradt volna a kontinensnek, de a háború ezeket a programokat most jelentősen felgyorsította, ez pedig akkor is így van, ha sok okos antizöld kommentelő most azon gúnyolódik, hogy a korábban a klímaváltozás megakadályozása iránt elkötelezett zöld politikusok is támogatják a szénerőművek újraindítását. Igen, háború van, ez nem szokványos módszereket igényel, de ennek egyszer vége lesz, és amikor vége lesz, akkor a Gazpromnak ismét le kell ülnie tárgyalni azokkal a nyugati szereplőkkel, akik:

a.: időközben szereztek más piacokról gázt, tehát: rájöttek, hogy lehet ezt másképp is csinálni

b.: időközben rájöttek, hogy van, amihez nem is kell annyi gáz, és lehet spórolni is – ez utóbbi pedig összefügg a klímavédelmi célokkal is, és

c.: egyáltalán, gázt sem akarnak már annyira, mert a technológiai fejlődéssel kiváltjuk a fosszilis anyagokat, legalábbis mindez elérhető közelségbe kerülhet, ami a Gazprommal eddig kötött 10-15 éves szerződések időtartamát jelentősen lecsökkenti

és mindezekre rájön még az is, hogy a háború miatt, Putyin explicit nyomására a Gazprom több alkalommal is megszegte szerződéseit, ami azt is jelenti egyben, hogy a velük kötött újabb megállapodások során az árba már beleszámolják azt a kockázatot is, hogy Putyinnak egyik reggel úgy áll fel, hogy a gázbevételekből akarja finanszírozni valamelyik aktuális őrültségét, és akkor Európa ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerülne – na, ezért fogjuk fillérekért venni tőlük úgy a gázt, mint a kőolajat, ráadásul, szemben azzal, amit a putyinisták terjesztenek a közösségi médiában, a szankciók hatnak, és hatnak, az orosz állam egyre többet költ önmaga finanszírozására, és ebben még nincs benne a háborús kiadások, vagy a kőolajembargó miatt kieső jövedelem, lásd erről a blogunk által is közölt, Rácz András által készített pöpec kis összeállítást.

Úgyhogy, a helyzet ugyanaz, ami volt eddig is: Putyin mondott valamit, a nemzetközi média vélhetően felkapja, csócsálja, a Kreml háborús bűnös egyeduralkodója pedig várja az eredményt, s majd ahhoz igazítja a többi mondanivalóját – szélhámosság a javából, kár, hogy a mi bőrünkre megy.

(Nethuszár)