Quo vadis, Iohannis? Miért gurult el az államfő gyógyszere?

Kicsit beütött a kánikula az államfőnél, a hidegvérű szász nehezen viseli a 30+ fokokat, bizonyítja ezt az is, hogy a legutóbbi magyarellenes kirohanásakor is rohadt meleg időjárás volt.

Persze, nem biztos, hogy csak az időjárás felel Iohannis mentális egészségi állapotáért, nagy valószínűséggel az is hatást gyakorol őkelme sokat látott és kevesebbet kibírt elméjére, hogy az általa vezetett ország akkora káosz felé sodródik, amelyhez képest a PSD-s típusú bányászjárások nyomában beálló klinikai halál csak laza kis teadélutánnak tűnik majd. Igen, úgy néz ki, hogy már nemcsak a Dragnea-Ponta-Dancila PSD-jét sírjuk vissza, hanem a Zsil-völgyi vájárokat is, akik, ha ma még mindig a régiek lennének, kb. tíz perc alatt kapnák szét ezt a kormányt, az államfőjével együtt.

De hát, változnak az idők, sok víz lefolyt a Dambovita-n, és európérek vagyunk, meg minden egyéb, bizonyítja ezt az is, hogy Iohannis lazán felmondta az emberi jogok európai egyezményét a szükségállapot kihirdetésekor, és azóta sincs hír arról, hogy ennek most mi lett a sorsa. Magyarán, amikor Románia bajban van, akkor tudja mi a dolga, nem kell neki emberi jog, pláné nem európai, így aztán ülünk itt mi, mindannyian, románok, magyarok, cigányok, megmaradt maroknyi zsidók és államfő miatt szégyenkező maradék szászok az 50 ezret meghaladó fertőzött között, arra gondolunk, hogy jaj, Istenem, csak a PSD nehogy odaadja az autonómiát a székelyeknek, mert akkor lesz nekünk csőd és baj a nyakunkon. Lófaszt, dehogyis gondolunk erre – Iohannis legújabb magyarellenes kirohanása szinte nyomtalanul múlt el a román közhangulatban – már ennyire sem futja neki az erejéből.

Iohannis legutóbbi magyarellenes kirohanását aszerint kell kezelni, amennyit az ér a piacon: X szavazatmennyiséget egy bomlás előtt álló PNL-nek. Ha összejön.
Ha nem, akkor majd jön a magyarok felé tett gesztussorozat, ha addig még államfő lesz.
Bár már ezerszer leírtuk, foglaljuk csak össze pár mondatban ismét, miért is feszültek pattanásig Klaus idegei…

Képtelen volt ellenállni a karantén feloldását követelő politikai és gazdasági nyomásnak, holott, azt ő is tudta, sőt, mondta is, hogy a járványnak nincs vége. Lehet arra gondolt, hogy pár “dragi romani” beszéddel majd civilizálni fogja azt a népet, de nem számolt azzal, hogy ebbe a feladatba már olyan nagykutyáknak is beletörött a foga, mint az osztrákok, németek, magyarok, oroszok, az EU és a NATO – Románia előbb vagy utóbb a maga képére formál mindent, és ebben rejlik az ő hatalmas ereje, de ez most messzire vezetne és sok sajtóperhez, úgyhogy inkább nem fejteném ki. Összegezve: május 14-én, a karantén feloldásakor még mi, a Nethuszár, ami amúgy nem egy milliós költségvetésből működő blog, hogy intézmények ezreihez legyen bekötésünk, szóval mi is megírtuk, hogy ez így faszság, fel is hívtuk az olvasóink figyelmét arra, hogy tartsák be az előírásokat, elsősorban magukra támaszkodjanak a vírus elleni védekezésben, mert másra nincs akire, főleg nem a kormányra.

Nethuszár-felhívás: csak semmi lazítás, maradjatok fegyelmezettek!

Persze akkor mindenki leszart minket, a vírustagadók, a karanténtól már megőrülő emberkék és maga Iohannis is, de ennek a műfajnak sajnos van az a jelzős szószerkezete, hogy “igazuk/igazunk volt”. Bár mi sem mertük megkarcolni a hangunkat (tanulság, hogy térjünk vissza a gyökereinkhez, és ne törekedjünk az olvasók ízlésének a kiszolgálására! – szerk megjegyz.), az tény, hogy nem kellett észkombájnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: az ebben az országban lakó emberek, nemzetiségtől, vallástól, gazdasági helyzetüktől, végezettségüktől és szexuális orientációjuktól függetlenül képtelenek a hosszú távú fegyelmezett viselkedésre, így aztán a járvány berobbanása nem opció, hanem idő kérdése. A lazítások utáni első hetet is górcső alá vettük, szép táblázatokat és grafikonokat alkottunk, és akkor is megírtuk: még nem csengett le a járvány, vigyázzatok! Iohannisnak pedig csak annyit kellett volna tennie, hogy elolvassa a Nethuszárt. Nem tette, és most egy olyan helyzettel néz szembe, amit BIZTOS, HOGY NEM FOG TUDNI megoldani, az igazi katasztrófa még csak el sem kezdődött – ezt egyébként ti is jól véssétek az eszetekbe!

Koronahíradó: a lazítások utáni első hét tanulásága, hogy maradjunk fegyelmezettek!

Nos, amikor mi megírtuk a fentieket, akkor utána jött még két lazítási hullám: június elsején, majd 15-én, ma pedig meghaladtuk a napi 1300 fertőzöttet. Ki az az idióta, aki ezen csodálkozni mer?
Még jobb kérdés viszont az, hogy MIÉRT is kellett egy újabb gumicsontot bedobni annak a népnek, amelyik amúgy is egyre kevésbé hisz el bármit Iohannisnak (akit a népnyelv már csak Wuhannis-ként emleget), Ludovicnak (akit a népnyelv már csak LuCOVID-ként emleget)?

Nagyjából, de nem egészében a következők miatt:

1. A PSD elleni kirohanás (aminek része, de nem egésze az RMDSZ és a székely autonómia elleni ismételt beszólás) világosan kirajzolja Iohannis mentális térképén a látnivalókat. A szász valamiért azt gondolja, hogy az őáltala (mint elnök ő rendeli el a vészhelyzetet, és ő is oldja fel!) elszúrt intézkedések, plusz a kormány kaotikus intézkedései (emlékezzünk csak, hány és hány egymásnak ellentmondó intézkedés jelent meg, kezdve attól, hogy kik nyithatnak ki, egész odáig, hogy kell-e karanténba vonulnia a hozzánk érkező külföldinek stb.!!!) együttesen olyan csapást mértek az amúgy is alaposan elbizonytalanodott román társadalomra, hogy az ezek által okozott politikai kár egyelőre felmérhetetlen. Így érkeztünk vissza ismét a kormányzásra készülő és választások előtt álló PNL problémájához, amit tavasszal is már jeleztem.

Miért ugrott a magyarok torkának Iohannis? Itt a magyarázat!

A PNL legnagyobb ellenfele pedig a PSD, akit a leginkább azzal lehet elidegeníteni a választóitól, hogy megvádolja őket: a magyaroknak akarják adni Erdélyt – vagy ennek a kijelentésnek valamelyik variánsa.

Kis kitérő: az, hogy a román lakosság jelentős részélnek, ilyen vagy olyan okokból, de alaposan megcsappant a bizalma a különböző állami intézmények irányába olyan rémes jövőképet vetít elénk, amelyet már egy kormány sem tud kezelni, legalábbis nem demokratikus, vagy nem demokratikusnak látszó intézkedésekkel. Mindezek végett Iohannis úgy gondolta, hogy az ősi román bölcsességet alkalmazza stratégiaként, miszerint, ha rajtakapnak, hogy te vagy a hibás, akkor üvölts hangosan, hogy a másik is gazember. Minél hangosabban üvöltesz, annál nagyobb az esélyed arra, hogy megúszod, vagy a szükségesnél olcsóbban úszod meg bűnödet. És Klausnak, pozíciójánál fogva, még az óvatos fingja is hangosabb, mint bárkinek a hangja ebben az országban – csakhogy az örvénylő káosz előbb-utóbb mindannyiunkat magával ragad, ez viszont nem fest túl biztató képet a jövőről.

2. Ha már PNL: jó tudni, hogy a kormányzásra készülő PNL korántsem olyan egységes párt, amilyennek lennie kéne a parlamenti választások előtt (várható időpont: december 7.) alig pár hónappal. Nem olyan egységes, amilyennek lennie kéne ebben a helyzetben, amikor óriási válság készül beteríteni azt az országot, amelyet ők kormányoznak – kisebbségből! Mint csepp a tengerben, úgy mutatja a kormányzási filozófiák mélységéig lehatoló különbséget a két PNL között az, hogy Ludovic O. kormányfő megvétózta azt a parlament által elfogadott törvényt, amely a régióknak teljes önállóságot biztosítana az EU-s pénzek felhasználásában. A törvényt MINDEN parlamenti párt támogatta, a PNL részéről Ludovic párton belüli legnagyobb vetélytársaként emlegetett Raluca Turcan nyújtotta be, és pártjának miniszterelnöke blokkolja azt alkotmánybíróságon. Tekintve azt, hogy jövőtől már el kell (el kéne) kezdeni benyújtani a pályázatokat, és tekintve azt, hogy eme törvény esetében mégiscsak egy meglévő intézményi rendszer felturbózásáról beszélünk, ha nem is kell újakat létrehozni, könnyen látható: Románia, Ludovic O. szűklátókörűsége miatt azt kockáztatja, hogy ismét lemarad az uniós források lehívásában, legalábbis egy-két ütemet biztos késik majd. Iohannis kirohanását tehát ebben a kontextusban is lehet, valamint kell értelmezni – a PNL reformszárnya most megtanulta a leckét: bármiféle régiós önállósodás támogatása azzal jár, hogy Klaus beolvassa a neved az esti híradóban, miszerint a magyaroknak adod Erdélyt.
   Őrület?
   Igen, de sajnos van benne rendszer!

3. Ha már a PNL és Iohannis nyakig benne vannak a járvány szabadon engedésében, és, a PNL-n belül is egyre inkább egymásnak feszülnek a táborok, akkor itt van még az is, hogy Ciolacu, a PSD elnöke már hetek óta lebegteti, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtására készül. Tekintve, hogy a PNL nem egységes, és nekik egyedül amúgy sincs többségük, hozzátéve a fentiek alapján kirajzolódó helyzet miatti politikai aggodalmakat, könnyen kiszámítható: augusztus végére, szeptember elejére megbukhat a PNL-kormány, és PSD jöhet helyette – ami annyit jelent, hogy egy PSD kormány által uralt, és PSD többséggel bíró parlament akár módosíthatja is a parlamenti választások dátumát, sőt, el is halaszthatja azt. Az erre vonatkozó törvényt, miszerint nem a kormány, hanem a parlament dönti el a választások időpontját ugyanis a PSD nyújtotta be, és az RMDSZ szavazataival ment át pár nappal ezelőtt, így egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén a PSD addig fog kormányozni, amíg a parlamentben az amúgy sem egységes, és számbeli fölényt is mellőző PNL valahogy többséget nem gyűjt maga mellé egy időpont kiírására – amely időpont még mindig nem biztos, hogy kedvezne a PNL-nek, tekintve, hogy mennyi szereplővel kell majd egyezkednie.

A fenti három fő csapásirány kirajzolja, ha nem is egészében de kontúrjaiban biztosan, hogy a kormány egész egyszerűen retteg: túl lazán viselkedtek, túl felelőtlenül, viszont a vírust nem politikai ellenfél, hogy könnyen le lehessen kenyerezni. A vírus egyből vissza is csapott, és, tekintve a számokat, valamint a földrajzi elterjedését, ezt megállítani már nem lehet, maximum a sebességét tompítani – azt is csak újabb karanténnal. A PNL ezt pedig nem fogja elrendelni, mert abba belebukik. Ha viszont nem rendeli el, akkor őszire ebből vírustombolás lesz, de addigra legalább a helyhatóságin lennének túl – matekoznak a liberálisok pártirodáiban azok, akik amúgy azzal vádolják a PSD-t, hogy koronás románok holttestein akar népszerűséget szerezni.

És akkor hogy jön a képbe az RMDSZ és a magyarok? A PSD-nek kell parlamenti támogatás a bizalmatlansági indítvány sikeréhez – az RMDSZ-el együtt ez a többség meg is lenne, Iohannis pedig arra számol, hogy önmaga visszafogottságára tudja kényszeríteni a Szövetséget, ha ország-világ előtt gyalázza őket – miközben a soron következő választásokra olyan muníciót adott a kezükbe, amit minden kampányfőnök sírva köszönne – Klaus ezt ingyen adta, és nagy valószínűség szerint nem is tud róla.

Összegezve: a mostani magyarellenes kirohanást nem kell, és nem is érdemes túlreagálni – egy erejét vesztő kormány, és annak államfője próbál kifőzni valamit a farizeusok konyhájában, miközben az épület már lángol a fejük fölött.

Kár, hogy Klaus mindezt nem érti meg.

Ghonzó

(Nethuszár)