Románia büntet: brutális bojkott-hullám Ausztria ellen
2022. 12. 13. 19:09:38
Alig pár nap telt el azóta, hogy Ausztria hamis indokokra hivatkozva, rendkívül arrogánsan és egyedüliként megvétózta Románia schengeni övezethez való csatlakozását, az ország továbbra is forrong, és nemcsak a politikusok vádbeszédeiről van szó, hanem a vállalakozói réteg lépett, nem is akárhogy.
Már az elutasítás napján is hatalmas volt a romániai felháborodás, de a kedélyek azóta nemcsak, hogy nem csillapodnak, hanem egyenesen erősödnek azok a hangok,a melyek az Ausztria megleckéztetését szorgalmazzák. Az, hogy a szélsőjobbos, orosz finanszírozású AUR nevű párt és annak első embere csinálja a fesztivált, hogy is mondjam csak, szinte kötelező eleme a mioritikus menünek.
Ők „elfoglaltak” egy OMW-benzinkutat, ahol román zászlókkal ékesített társaság kiabált pár percig, amíg a kamerák felvették az esti híradóhoz szükséges képanyagot, egy nappal korábban pedig ennél komolyabbnak is kinézett a szitu, ugyanis a bukaresti osztrák nagykövetség elé hirdettek tüntetést az aranytökű gyerekek, ez még önmagában nem lenne egetrengető hír, de a rendőrség, csendőrség és a titkosszolgálat illetékes egységei viszonylag sok olyan AUR-tüntetőt állítottak le és meg, akinél feltűnően nagy csomagok voltak. Persze, lehet, hogy a karácsonyi bevásárlásból érkezetek az osztrák nagykövetség elé, de az úzvölgyi temetőt orosz megrendelésre lenyúló társaságból azért simán kinézi az ember a komolyabb műfajt.
Amit viszont úgy a román politika, mint a vállalakozói szektor lépett, arra talán kevesen számítottak, akik még mindig csak a szőrös talpú, puliszkazabáló, meghunyászkodó népet látják a románokban, nos, ők pedig biztosan nem erre számítottak.
A román külügyminiszter hazarendelte Bécsből a román nagykövetet – és, ha már hazajött, akkor maradjon itthon az ünnepekre is, jól fog egy kis szünet, gondolhatta Aurescu, így Bécsben most nincs román nagykövet, és, haza a fogadkozásoknak hinni lehet, amíg Ausztria nem változtat álláspontján, addig nem is lesz.
És ez csak a kezdet:
Dimitrie Muscă, az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalatának, a kürtösi Mezőgazdasági Kombinát (Combinatul Agroindustrial Curtici) tulajdonosa elrendelte, hogy cégei számolják fel az osztrák bankoknál vezetett számláikat, és keressenek maguknak más bankot.
„Elrendeltem a kürtösi és varsándi cégeim osztrák bankoknál levő folyószámláinak a felszámolását, ez már folyamatban van. Úgy vélem, hogy mi, románok, egységesek kell legyünk, így kell eljárnunk. Soha többé nem akarok osztrák bankokkal dolgozni. Ráadásul gázolajat sem vásárolok osztrák cégektől. 1 7600 hektár mezőgazdasági terület megműveléséhez évente 1000-1500 tonna gázolajat veszek”
Ha ebből Bécs még mindig nem értene, akkor jött Voicu Vușcan, a kudzsiri Elit tulajdonosa, aki szintén az osztrák cégek bojkottjára szólította fel a romániai polgárokat, őmaga pedig rögtön jó példával járt elől, be is jelentette, hogy január elsejétől egy osztrák céggel sem, hosszabbítja meg szerződését. Indoklása több mint egyszerű magyarázat, tulajdonképpen egy ország érzéseit foglalta össze:
„…nem fog hiányozni Bécs, az ausztriai sízés, az OMV, a Petrom, az Omniasig, a Raiffeisen, a BCR, a Pfanner, az Atomic, a Fischer, a Frey Wille, a Julius Meinl, a Humanic, a Red Bull, a Swarovski. 30 éven át jók voltunk arra, hogy kamatot fizessünk az osztrák bankoknak, hogy szinte ingyen kőolajat, földgázt és erdőket adjunk el nekik, hogy Parndorfban és ausztriai sízéssel költsük a pénzünket. Január 1-től nem hosszabbítok meg egyetlen szerződést sem osztrák tulajdonban levő céggel. Talán ez a pofon, melyet kaptunk, felébreszt bennünket, nem leszünk többé a hülyék népe”.
Igen, az utolsó mondattal pedig mi magunk is mélyen egyetértünk, elég volt abból, hogy folyton a hóvirág pozicíóját vesszük fel, ha a Nyugat-Európával való viszonyunk kerül szóba. De, ha már a privát szektor így beindult, akkor az állami sem ülhetett zsebre dugott kézzel, az osztrákoknak ez is fájni fog, vegyük csak sorba:
- a közutakat kezelő állami vállalat, a CNAIR úgy döntött, hogy bezárja összes számlájáét a BCR banknál – utóbbi az osztrák Erste csoporthoz tartozik.
- A Román Vasúttársaság (CFR) bezárja az osztrák érdekeltségű bankoknál vezetett számláit.
- A konstancai kikötőket üzemeltető vállalatok bezárják osztrák érdekeltségű bankoknál vezetett számláikat
- a bukaresti repteret üzemeletető vállalat bejelentette, hogy bankot vált, többé nem marad osztrák érdekeltségű bank kliense.
Nem lenne Románia, ha nem csempésznének bele egy kis humort is az arcok: egyrészt a román többségi tulajdonban levő CEC-hez viszik át számláikat, másrészt Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter eléggé frappánsan válaszolta meg azt a kérdést, hogy miért pont most lépnek így ezek a vállalatok: „a CEC jobb feltételeket kínál”.
A közúti fuvarozókat tömörítő szakmai szervezet, az APTE 2002 szintén felhagy az osztrák kutaknál történő tankolással. Dorin Pop, a szervezet alelnöke sem fukarkodott a keserű szavakkal:
„Gépjárművezetőink 90 százaléka felhagyott az osztrákok kútjainál történő tankolással. (…) Ha azok, akik Románia külpolitikájáért felelnek ennyire képesek, mi megtesszük ami tőlünk telik”
Dorin Pop hozzátette: ők tudják a legjobban, mit jelent a schengeni övezetből való kimaradás, hiszen kamionjaik nyolc-tíz órát veszítenek fuvaronként a határnál való sorbaállás miatt – hogy ez mekkora anyagi kárt okoz a fuvarozóknak, arról már ne is beszéljünk. Dorin Pop szintén frappánsan jegyezte meg: eddig Ausztriában tankoltak, mostantól viszont Olaszországban fognak, mert „ott 15 centtel olcsóbb is”.
A nap végére a Tara Mea, amely az ország legnagyobb mezőgazdasági szervezete is bejelentette, hogy csatlakozik a bojkotthoz, és felbontja az osztrák cégekkel kötött szerződéseit.
És még csak kedd van.
Ausztria, az orosz csatlós és a romániai gáztenger
Ahogy arról már írtunk itt a Nethuszáron, Nehammer és az osztrák vezetés nem kicsit van belecsúszva Putyin seggébe, a schengeni vétóval pedig pont azt érték el, hogy Magyarország gázellátását sodorták veszélybe, hiszen a Fekete-tengeri gáz első célországa pont a mi anyaországunk lett volna, lenne, amelynek égetően szüksége van arra, hogy az orosztól eltérő energiaforrásokat keressen. Az OMW már hónapok óta húzta a kereskedhetőségi nyilatkozat (románul declarația de comercialitate) közzétételét, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kitermelés megkezdődhessen. Ezt év végig kellett volna megtegye, különben elveszíti licencét, az OMW viszont megpróbálta ezt a határidőt jövő nyárig kitolni.
Minő érdekesség, hogy a román izmok befeszülése után az OMW ma benyújtotta a kereskedhetőségi nyilatkozatot* az illetékes hivatalnál, az ANRM-nél.
Jogos felháborodás?
Igen. Bár vannak, akik jó magyar szokás szerint most kárörvendeznek, és ehhez a kárörömükhöz indoklásokat szőnek, azért lássuk be: a romániai felháborodás több mint jogos, ugyanakkor azt is szögezzük le, hogy elsősorban nem is a schengeni csatlakozás megvétózása az, ami ezt a faleháborodást táplálja, hanem az egész mizéria idején megtapasztalt megalázás, lekezelés, hazudozás. Egy-két hónappal ezelőtt Ausztriának még semmi ellenvetése nem volt Románia schengeni csatlakozása ellen, így a román diplomácia gőzerővel készült az ősellenkező Hollandia meggyőzésére, ami sikerült is. Aztán Bécs, az utolsó száz méteren változtatott álláspontján, és olyan okokat kezdett felsorolni, amelyek közül nem egy sima hazugság volt, amint arra Nicolae Ciuca rámutatott, egyenesen az Unió hivatalos adainak felsorolásával, de minden mindegynek bizonyult, Ausztria hajthatatlan maradt, és tulajdonképp mai napig sem tudjuk pontosan, hogy miért vétózott.
Ráadásul, ismétlem, az utolsó száz méteren változtatta meg álláspontját, így arra sem maradt idő, hogy az általa emelt kifogásokat Románia esetleg orvosolja – ha lettek volna értelmes kifogások…
Van értelme ennek a bojkottnak?
Igen! Nagyon is! Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, ha nem is a komplett nyugat-európai szektor, de az osztrák cégek romániai jelenlétével már régebbről is vannak jogos fenntartásaink. Elég csak a Schweighoferre gondolni, amelyik úgy irtja erdeinket, hogy minden vonatkozó UNIÓS szabályozást magasról leszar. Persze, ehhez kell a korrupt román állam is, amelyik ezt tétlenül nézte, beleértve azt is, amikor az üzem biztonsági őrei félig agyonverték az oknyomozó újságírót és egyéb hasonló finomságokat, de mindet összevetve, a bojkott értelme talán abban fogható meg leginkább, hogy Románia végre elkezdte pozicionálni önmagát az európai szcénán. Nemcsak Bécsnek üzenet ez, hanem mindenkinek: lehet velünk üzletelni, kaphatsz gázt, kőolajat, piacot, de ne baszakodj velünk!
Mikor máskor tehetnék meg ezt, ha nem most? Románia első pillanattól fogva az orosz agresszió ellen, és Ukrajna pártján lép fel, az Amerikai Egyesült Államok megbízható stratégiai partnere, a keleti szárny fontos eleme, a jövő Európájában az egyik biztonsági pillér.
Ahogy ez a kicsi, szegény és sokszor szidott ország nem habozott áramot, fegyvert, pénzt és még ki tudja mi mindent küldeni Ukrajnának, ahogy ma is ellátja gázzal és elektromos árammal a szomszédos Moldovai Köztársaságot, úgy meg is érdemli, hogy a jelenleginél nagyobb tiszteletet, megbecsülést kapjon – hangsúlyozom még egyszer, nem elfeledve a jelenleg is létező súlyos hibáit sem!
*Kereskedhetőségi nyilatkozat, románul declaratie de comercialitate – az állam, és a kitermelésben, szállításban, kereskedésben érdekelt cégek közötti szerződés alapján, a Neptun Deep üzemeltetői és kitermelői, jelen esetben az OMW Petrom és a Romgaz le kell tegyenek egy hivatalos nyilatkozatot arról, hogy a Fekete-tengeri gáznak van kereskedelmi értéke, és a kitermelése piaci körülmények között is rentábilis. Nagyjából arról szól ez a dokumentum, hogy az említett cégek felméréseket végeznek, megismerik a gáz minőségét, feltérképezik a várható mennyiséget, majd előzetesen vevőkkel állapodnak meg – ilyenformán nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kitermelt gáz ottmarad a tengerparton. Új gázmezők beindításánál ez bevett szokás, általában már azelőtt tisztában vannak a kereskedhetőségi nyilatkozat elemeivel az energetikai cégek, mielőtt még megpályáznák a kitermelést, szállítást, kereskedést a szóban forgó naftával.
Ghonzó
(Nethuszár)