Ruszijá déli határainál is megjelentek a nyugati erők

Az Európai Unió missziót küld Örményország Azerbajdzsánnal közös határának örmény oldalára azzal a céllal, hogy nyomon kövesse, elemezze és beszámoljon a régióban kialakult helyzetről – döntöttek az EU-tagországok külügyminiszterei hétfői luxembourgi találkozójukon.

Az EU Tanácsának közleménye szerint a 40 fővel működő uniós misszió kiküldésének célja az lesz, hogy elősegítse a béke és a biztonság helyreállítását a térségben, növelje a bizalmat a konfliktusrendezési folyamat iránt, valamint segítse a két állam közötti nemzetközi határ kijelölését. Közölték: a gyorsaság érdekében a szakértőket az Európai Unió georgiai megfigyelőmissziójától (EUMM Georgia) rendelik ki. A georgiai megfigyelési kapacitást az intézkedés nem értini. A misszió ideiglenes jellegű, és várhatóan nem tart tovább két hónapnál – közölték.

Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az általuk elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.

FORRÁS: MTI

KONTEXTUS: Több alkalommal is próbáltuk elmagyarázni, hogy Putyinra már nemcsak a reális veszély leselkedik, hogy elveszti az ukrajnai háborút – ami egyébként lassan valósággá válik -, hanem az, hogy a háború előtti senki által kétségbe nem vont befolyási övezete is eltűnik, felszívódik, máshova kerül, de Moszkva biztosan elveszti felettük befolyását. Ilyen példa Örményország is – nemcsak arról beszélünk, hogy az ország kőkemény orosz érdekszféra a geopolitikában, hanem arról is, hogy Örményország tagja annak a katonai szövetségnek, amelyet Oroszország amolyan NATO-ellenpárként grundolt össze, és amelynek ugyanúgy van egy ötös cikkelye, miszerint támadás esetén a többiek a megtámadott fél segítségére sietnek. Nos, alig pár hete történt, hogy az örmény-azeri határon élénk lövöldözésbe kezdtek a felek, szokás ez arrafelé, az már kevésbe divatos, hogy Moszkva minderre csak annyit volt hajlandó reagálni, hogy szorgalmazza a diplomáciai megoldásokat (igen, baszki, Moszkva), a felek pedig oldják meg egymás között. Ismétlem, mondta ezt az az Oroszország, amelynek azonnal katonai segítséget kellett volna nyújtania Örményországnak, a köztük fennálló szerződés értelmében, mondta ezt az a Moszkva, amely békefenntartó csapatokat állomásoztat Örményországban. És ebbe az üres térbe nyomult most be a Nyugat, ugyanis a korábbi csetepaté alkalmával végül nem Lavrov ült le tárgyalni a felekkel és mediálni a nézeteltéréseket, hanem Macron francia elnök és John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági ügyekre specializálódott szóvivője (pontosabban: the White House’s National Security Council strategic communications coordinator) – khm…

És akkor az a Putyin, aki a háborúős indokai között előkelő helyen szerepel a Nyugat katonai közelsége veszélyezteti Oroszországot című álérvet, most elkönyvelheti, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása után, mostmár a déli határian is megjelent a nyugati katonai erő. Remek elnök ez a Putyin, remek elnök! Ha így folytatja, felszámolja Oroszországot, a Nyugatnak pedig csak egy kávét kell kérnie.

(Nethuszár)