Területi átszervezés: de facto már a „regionalizálás” útjára lépett volna Románia – mi lesz a magyar megyék sorsa?

A Belügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és az Európai Alapok Minisztériuma alapos területi átszervezésekben gondolkodik – számol be a hírről a G4media, amely a címben úgy fogalmaz: ez már facto regionalizálás, azaz a román politika által régóta tervezett, de mindig halasztott adminisztrációs reform.

Talán túlzás az a kijelentés, hogy ez már a de facto regionalizás lenne, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy a három legfontosabb minisztérium lépi meg a területi átszervezést, azaz, száműzi rendszeréből a megyei lebontást, és helyette regionális szervezési modellt valósít meg

A jelenlegi központosított adminisztráció, amely mind a negyven megyében, plusz a bukaresti kerületekben működteti saját struktúráit az elmúlt években folyamatosan kritikák kereszttüzébe került, amiért nem hatékony, hatalmas és drága bürokráciát működtet. A megyerendszerre lebontott adminisztrációt azonban nem lehet megszüntetni alkotmánymódosítás nélkül, így a minisztériumok nagy többsége, valamint a központi intézmények megőrizték az évtizedek óta változatlan területi struktúráikat.

Nélküled nem sikerülhet! Aláírás az önálló székely régióért!

Ami némi, sőt, nem is kevés aggodalomra adhat okot, hogy a területi átszervezés, vagy inkább átrendeződés – legalábbis egyelőre ez a fogalom talán pontosabb – nem valami egységes, alaposan megvitatott és átgondolt koncepció mentén történik, amit mondjuk a kormány is támogatna, ellenőrizne, számon kérne. Ma még az sem világos, hogy milyen dokumentumok, milyen hatástanulmányok alapján szervezi át saját struktúráit az említett három minisztérium.

Az elmúlt évtizedben összes két intézmény jelentett be területi átszervezést: a pénzügyőrök (ANAF) és a Román Hírszerző Szolgálat (ez utóbbi átszervezéséről a G4Media számolt be először, elérhetitek a cikket itt).

Marcel Vela belügyminiszter az irányítása alatt álló intézmény minden osztályával konzultált annak érdekében, hogy megreformálja a belügyminisztériumot. Újságírói kérdésre ki is jelentette, hogy a regionalizáció híve, példaként a Csendőrség területi felosztását jelölte meg. Vela szerint a Belügyminisztérium megreformálása vonatkozó tervek hétvégéig elkészülnek.

A Munkaügyi Minisztériumban is erősen gondolkodnak a jelenlegi megyerendszerről a regionális átszervezés irányába történő elmozdulásról, ahogy az európai pénzalapok kezelése is átkerülne a Fejlesztési Minisztériumtól a jelenleg létező nyolc fejlesztési ügynökség hatáskörébe (Agenții de Dezvoltare Regională (ADR) – ahogy erről egy tavaly év végi kormányülésen már beszéltek is az illetékesek – mindezt egy olyan terv részeként, amely során az Orban-kormány fontos és jelentős lépéseket tenne Románia decentralizációjáért. A helyzetet bonyolítja, hogy az említett nyolc regionális fejlesztési ügynökség jelenleg NGO-státuszt élvez, ami nem teszi lehetővé a különböző hitelek, kormánypénzek stb. Kellően széles körül kezelését.

A 2010-es években már felröppent a hír, hogy Románia megszabadulna a megyerendszertől, és helyette régiókat hozna létre – ez az elképzelés jobban megfelelt volna az európai fejlesztési alapok lehívási rendszerének, ám megbukott a politika ellenállásán, lévén Traian Basescu akkori államfő javaslatát sem az ellenzéki PSD, sem az RMDSZ nem támogatta.

Az RMDSZ akkori érve szerint a jelenlegi hat megyét magába olvasztó régióba került volna a három magyar megye lakossága, így számarányuk jelentősen csökkent volna – a területi átszervezés végül elmaradt, Románia egyike azon tagállamoknak, amelyek a legkevesebb pénzt hívták le a rendelkezésükre álló összegekből, az erdélyi városok fejlődésének rendszeresen gátat szabott a rendszer központosított mivolta (lásd a Bukarest-Kolozsvár ellentétet, illetve a Nyugati Szövetség néven létrejövő városok közti fogást).

Úgy látszik az élet mindennapi valósága túllép a román politikai osztály akadékoskodásán, és elkezd igazodni, ami nem biztos, hogy rossz, de a jótól legalább messze van. Az könnyen belátható ugyanis, hogy a minisztériumok önkényes területi átszervezései előre megszabhatják a jövőbeni területi-adminisztrációs reform valóságát. Azaz, a jelenlegi fejlesztési régiókhoz igazodó minisztériumi átszervezések után aligha fog jelentősen változni egy törvény által megszabott, és a megyék helyében létrejövő régió határa. Ebben a meccsben mi, magyarok, – a jelek szerint – egyelőre még részt venni sem nagyon tudunk.

Információkkal elképzelésekkel ti is kiegészíthetitek a cikket kommentben, KLIKK IDE! Lájkoljátok a Nethuszár oldalát, különben átszervezzük az interneted!