Trump beiktatási beszéde és a geopolitikai relevanciák

Hogy tényleg aranykorszak kezdődik Trump első napjával, ahogy azt az USA elnöke megígérte mai beiktatási beszédében még nem tudni biztosan, azt viszont igen, hogy Amerika megváltozott, s ezzel együtt vélhetően a nyugati civilizáció is változásnak indul, habár ebben a percben és csak az amerikai elnök beiktatási beszédére hivatkozva talán még ennek a változásnak a teljes mibenlétét sem lehet igazából kibogozni. Azt viszont tény, hogy semmi nem lesz olyan, mint ezelőtt, de ez a kijelentés világunkra nézve Donald Trump nélkül is igaz lehet.

Donald Trump első elnöki beszéde alapján tényleg új korszakra számítunk – miközben Európa az rakjanak háború terheit nyögi és a három éve tartó geopolitikai nyomás ellenére sem képes megtalálni önálló hangját, addig az Egyesült Államok régi-új elnöke ebben a tekintetben is feladta a leckét. Olyan problémákat, amelyeket nemhogy szőnyeg alá sepertek eddig Amerikában, hanem egyesen szentségtörésnek számított ezekről a valóságnak megfelelően beszélni, nos, ezek a problémák pár óra múlva megszűnnek, amikor Trump aláírja első elnöki rendeleteit. A hangzatos ígéretek, a szép körítésbe csomagolt elvi megfogalmazások helyett emeljünk ki most pár ilyen kijelentést Donald Trump beszédéből, amelyek nemsokára elnöki intézkedésként válnak ismertté. És ezek az intézkedések már önmagukban elegek ahhoz, hogy a Trump által beígért aranykor bekövetkezzen, Amerika elinduljon egy felívelő pályán.

Nemzeti vészhelyzet a déli határon

Donald Trump nemzeti vészhelyeztet rendel el a migrációs nyomás miatt, levezényli a hadsereget a déli határra. Miközben az elmúlt évtizedünk abban a kényszerű narratívában telt el, amelyben a migrációt bírálni istenkáromlásnak számított, (az Isten káromolni pedig szólásszabadságnak és progressziónak!), ezt ma a világ vezető hatalmának első embere egy szempillantás alatt elfújta. A beiktatási beszéd első erősebb kijelentése volt ez, és nem is ennek tartalma az, amit az elemzőt elgondolkoztatja, hanem a kijelentés helyszíni fogadtatása: az egybegyűltek – Amerika vezető rétege – gyakorlatilag őrjöngve, csápolva fogadta a bejelentést! Hogy miképpen fogja a már amerikai területen élő és milliós nagyságrendet kitevő illegális migránsokat kitoloncolni (és főleg hova) az egy olyan kérdés, amire ma még nem látjuk a választ, habár biztosan létezik. Ugyanakkor egy ilyen lépés nagymértékben csökkentheti a társadalomban levő frusztrációt – a migráció egy olyan probléma volt, amely teljesen kicsúszott Biden elnök kezéből és sok déli városban valóban elviselhetetlen helyzetet teremtett.

Terrorszervezetnek minősíti a drogkartelleket

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke: Donald Trump [ÉLŐ]

Az USA elnöke egyúttal azt is bejelentette: az Egyesült Államok terrorszervezetnek minősíti a drogkartelleket. Ez utóbbi egy olyan lépés, amikor joggal tehetjük fel a kérdést: miért csak most? Biden, vagy korábban Obama elnök miért nem lépték meg ezt, miközben az Egyesült Államok határaihoz legközelebb eső népirtást pont a drogkartellek követték el! [2011 márciusában mintegy hatvan bérgyilkos – sicarios –, akik a Los Zetas kartell tagjai voltak árulók felkutatására indultak a mexikói Allende településre, amely a Texasban található Eagle Passtól mintegy hatvan kilométerre, az amerikai határtól fél órányi autózásra található. Az árulók felkutatásából aztán kisebb népirtás kerekedett, nagyjából 400-600 helyi lakost, ártatlan civileket gyilkoltak meg a Los Zetas emberei] A kijelentést szintén ováció, állva taps és üdvrivalgás követte. Ez azonban már nemzetbiztonsági lépés, illetve egy olyan lépés, ami egyben gopolitikai játszma is: Kína ugyanis nemegyszer használja a drogkartelleket saját proxyijaiként, az amerikai társadalomba mélyen beépült dúsgazdag kartellfőnökök pedig elég sok amerikai titkot tudtak megszerezni. A Kínából származó fentanil Amerikába történő becsempészését is a drogkartellek végezték, ez a kábítószer viszont annyira pusztító, hogy szintén nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Amikor a drogkartelleket terrorszervezetté minősíti az amerikai elnök, akkor az azt is jelenti, hogy minden eddigi bűnözői folyamat megnehezedik, a hatóságok pedig plusz eszközöket kapnak a kezükbe azáltal, hogy a terroszervezetek ellen bevethető a lehallgatás, a bankszámlás zárolása, akár likvidálásuk is, mindezekhez pedig nincs már szükség a bíró engedélyekre, a különböző bürokratikus lépésekre. Az orosz–kínai-kartell összefonódások miatt Trump rendelete pedig valódi fegyvert ad az amerikai bűnüldöző hatóságok és főként az NSA kezébe.

A Panama-csatorna

Trump bejelentette: Amerika igényt tart a Panama-csatonára. Felvázolta, hogy azt amerikaiak építették, felrótta, hogy az amerikai hajókkal kedvezőtlenül bántak a panamaiak (ide sorolva Navy, azaz a haditengerészet hajóit is), ráadásul a csatornára Kína próbálja meg rátenni a kezét. „Mi azt Panamának adtuk át, nem Kínának” – érvelt nyersen az elnök, ebben pedig benne volt annak az üzenete is, amit elemzők sokasága már eddig is tudni vélt: Trump nekimegy a kínai érdekeknek. Más szemszögből nézve: Trump meghúzta a vonalat, Amerika közelében nem sakkozhat Kína úgy, ahogy ő szeretne, de – bár ez így nem lett kimondva – Tajvan felé szabad az út. Ismét elszögezem: ez csak az én következtetésem, de valamennyire ismerve a globális politikák működését nem lennék meglepve, ha lenne egy ilyen deal a háttérben – elvégre Trump megrívót küldött Hszi Csin-pingnek.

Drill, baby, drill

Itt Trump nemcsak arról beszélt, hogy hivatali elődjével szemben felpörgeti a saját energiaforrások kitermelését, ennél sokkal figyelemreméltóbb az, hogy „amerikai energiát fogunk exportálni a nagyvilágba”. Geopolitikai szempontból ez nagyjából azt is jelentheti, hogy aki amerikai gázt, kőolajat vásárol, annak az USA biztosít valamiféle védelmet is, különösen ha a szóban forgó állam egyben szövetséges is. Ez Európára lehet jótékony hatással, itt érzek egy alkudozási lehetőséget, ami a korábban belengetett katonai kiadások GDP 5 százalékára való emelését illeti. Ugyanakkor az amerikai gáz és kőolajexport felpörgetése révén csökkenteni lehet bizonyos országok oroszoktól való függőségét, bár ennek némileg gátat szab, hogy az amerikai LNG-t sok helyre nehéz, vagy épp lehetetlen eljuttatni. A kőolaj világpiaci ára ugyanakkor hamarosan esésnek indulhat, ami az orosz exportbevételekre is kemény hatással lehet. Az amerikaiak számára pedig olcsóbbá válnak az energiaforrások, amit Trump ígérete szerint az ipar fellendítésére fordítanak.

Donald Trump beszédének egyéb üzeneteivel egy következő cikkben foglalkozom majd bővebben, hirtelen ezt a három témát emeltem ki, mint olyant, amelyek geopolitikai értelemben relevánsak lehetnek.

-örsh-

(Nethuszár)