Bár úgy tűnt, hogy ez izgalmas lesz, végül nem ettől kaptunk infarktust – az amerikai Legfelsőbb Bíróság ugyanis tegnap visszautasította Texas keresetét, amelyről korábban mi is beszámoltunk.

A Ken Paxton, Texas főügyésze által benyújtott kereset azzal próbált érvelni, hogy a négy csatatér-állam, Pennsylvania, Georgia, Wisconsin és Michigan alkotmányellenesen változtatták meg a levélszavazásokra vonatkozó állami szabályozást. Texas mellé aztán Donald Trump mellett felsorakozott még egy csomó republikánus állam, ahogy a „megtámadott” Pennsylvania mellé szintén, így érdekesnek tűnt a mérkőzés, benne volt a levegőbene egy jó kis szakadás, Trump visszatérése, polgárháború – sok minden.

A Legfelsőbb Bíróság aztán úgy döntött, hogy nem fogadja be Texas keresetét, így tárgyalás sem les. Arról, hogy miért döntött így az LB, sokat nem tudni, az indoklás ugyanis nem nyilvános – a demokratákhoz közel álló CNN mindenesetre úgy értékelte a döntést, mint egyértelmű jelét annak, hogy Trump az utolsó jogi csatáját is elvesztette, így kénytelen lesz átadni Bidennek az elnöki széket.

Mi lesz Amerikával ezek után?

Nos, ez jó kérdés: Trumpnak is, Bidennek is hetvenmillió feletti szavazója van, és nem úgy néz ki, hogy egyik tábor elfogadná a másikat – az ellentétek annyira élesek, hogy nem ritkán utcai összecsapásba, erőszakba is torkollnak, lásd a republikánusok által szervezett tüntetés utáni eseményeket, amelyekről videóösszeállítást is közöltünk korábban.

Így erőszakoskodott az antifa a békés Trump-szavazókkal (VIDEÓK)

Trump hívei most csalódottak, de ez a legkisebb probléma – ez a tábor ugyanis szentül meg van győződve róla, hogy a demokraták elcsalták a választásokat, így aztán aligha fognak csendben maradni a következő négy Biden-esztendőben. Ezt a fesztültséget pedig annak a Biden-Harris vezetésnek kéne pacifikálnia, amelyiknek saját táborán belül is sok dolga akad a (szélső)baloldallal.

Akárhogy is, december 14-én, hétfőn összeülnek az elektorok – ha itt sem születik meglepetés, akkor azt hiszem bátran kijelenthetjük, hogy Biden előtt minden elméleti és gyakorlati akadály elhárult. Hogy milyen lesz az elnöksége, és el tudja-e hozni az amerikai társadalom számára azt a békét, amit nem is biztos, hogy tömegek óhajtanak – nos, erre a válaszra még várnunk kell.

Forrás: CNN, Fox News

Az amerikai választokról szóló élő hírfolyamunkat, benne sok elemzéssel, videókkal s minden jóval ITT TALÁLOD!

Korábban írtuk:

Szakad Amerika? Példa nélküli perben csapnak össze az államok

2020. 12. 11. 11:14:49

Amint arról pár nappal ezelőtt beszámoltunk (lásd a Korábban írtuk bekezdést követően, a cikk alján!), Donald Trump meglehetősen erős jogi támogatást kapott abban a harcban, amit elnöki széke megtartásáért folytat. Texas főügyésze ugyanis a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, ám panasza nem arról szól, amiról az eddigiek, miszerint elcsalták a választást a demokraták, hanem alkotmányossági kifogásai vannak – magyarán, Ken Paxton azt állítja, hogy a négy csatatér-állam megsértette az amerikai alkotmányt a levélszavazatokra vonatkozó szabályok megváltoztatásával.

Ez eddig még csak Ken Paxton magánakciója lenne, amennyire magánnak lehet nevezni, de a feljelentés érdekes fordulatot vett: Donald Trump elnök jelezte, hogy csatlakozik a texasi főügyész indítványához, és ezen még mindig nincs semmi csodálkoznivaló. Azon már inkább, hogy tegnapelőtt óta 17 másik tagállam jelezte, hogy Texas oldalán szállnak be a perbe Michigan, Wisconsin, Georgia és Pennsylvania ellenében. Pörgős, ugye?

És ehhez tegyük hozzá, hogy vannak államok, amelyek már jelezték, hogy szintén beszállnak a vitába, ám ők Pennsylvania oldalán – és ezek az államok sincsenek kevesen.

Összefoglalva, ezek történtek eddig:

• Donald Trump szándéka/indítványa (motion), hogy belépjen a perbe
• Egy „kúria barátai” levél (amici curiae ) Missouri állam részéről, amelyben támogatja Texas szemléletét, a többi állam mllett, ezek: Alabama, Arkansas, Florida, Indiana, Kansas, Louisiana, Mississippi, Montana, Nebraska, Észak-Dakota, Oklahoma, Dél-Karolina, Dél-Dakota, Tennessee, Utah, and Nyugat-Virginia
• Amici curiae levél Carter Phillips és több „Soha Trump” (Never Trump), azaz az elnökkel szembenálló republikánustól, amelyen támogatják Pennsylvania államot
• Amici curiae levél Roy Moore és több alkotmányjogász részéről, amelyben támogatják Texas indítványát
• Amici curiae levél Arizona állam részéről, amelyben sürgetik a Legfelsőbb Bíróságot, hogy lépjen minél hamarabb
• A megtámadott államok válasza Texasnak
• Amici curiae levél Columbia körzet részéről, amelyben kijelentik, hogy Kalifornia, Kolorádó, Connecticut, Delaware, Guam, Hawaii, Illinois, Maine, Maryland, Massachusetts, Minnesota, Nevada, New Jersey, New Mexico, New York, Észak-Karolina, Oregon, Rhode Island, Vermont, Virginia, U.S. Virgin Islands, és Washington államok Pennsylvania, és a megtámadott államok mellett állnak
• Keresztény Családok Koalíciója által írt amici curiae levél, amelyben támogatják Texas államot
• A Justice and Freedom alapítvány amici curiae levél, amelyben támogatják Texas államot

és ez még csak kezdet, vélhetően mindenki beleszól majd, aki él, mozog és számít Amerikában. A helyzet az, hogy erre még csak jogi precedens sincs, ugyanis ilyen még nem történt az Államokban, tehát Trump még ebben is egyedülállót alkotott. Az ügy azonban több, mint egyszerű politikai krimi a legfelsőbb bíróságon, ugyanis az alkotmány megsértése Amerikában nagyon komoly vád, és az, ahogy most döntenek ebben, vélhetően évtizedekre befolyásolja majd a soron következő amerikai választások megszervezésének módozatait.

Mi is a vita?

Ahogy arról korábban már írtunk, Trump nem minden alap nélkül követelte, hogy állítsák le a számolást (stop the count) – ugyanis a pennsylvaniai (de ezek szerint a wisconsini, michigani és georgiai is) helyi kormányzat a választások előtti napokban változtatta meg a szavazás eljárásól szóló állami törvényt. Ennek értelmében, az urnazárást követő három napon belül még beérkező levélszavazatok szintén érvényesnek számítanak – Trump erre (IS) hivatkozva kiáltott csalást, korábban ugyanis a pennsylvaniai republikánusok megfellebbezték ezt a módosítást, amit pennsylvaniai bíró elutasított, ők ismét panasszal éltek, kialakult a jogi állaóháború. Magyarán: nem biztos, hogy Pennsylvania akkori módosítása, amely a levélszavazatok számolását, érvényességét érintette, minden megfelelt a jogi előírásoknak. Azt innen nem tudjuk megállapítani, hogy tartalmi, vagy csak formai kifogások merülhetnek fel ellene, de az tény, hogy hatalmas labdát hagytak a levegőben a demokrata orientációjú bírók, ügyészek és állami vezetők.

Ezt használta ki most Texas – ugyanis nem az a panaszuk, hogy ennyi vagy annyi ideig voltak érvényesek a levélszavazatok, ez ugyanis csak következménye egy szabálymódosításnak, hanem azzal érvelnek, hogy a négy állam, Pennsylvania, Georgia, Wisconsin és Michigan által végrehajtott, és a választási törvényt érintő módosítások ellentmondanak az amerikai alkotmánynak!

Ez pedig súlyos vád, abban az országban, ahol csak nagyon ritkán nyúlnak hozzá az alkotmányhoz. Csakhogy értsük: az 1787-ben elfogadott Bill of Rights az utóbbi 233 évben összesen 22 esetben módosult – és ezek zöme olyan kiegészítés, amely a modern kor kérdéseire reflektált alkotmányjogi szempontból. Még egyszer mondom: 233 év alatt összesen 22 módosítás – Romániából, de még Európából nézve is, ez meglehetősen betonbiztos alapnak tűnik.

És, ha úgy is dönt a Legfelsőbb Bíróság, hogy a választási törvény módosítása alkotmányellenes volt, akkor mi lesz a szavazatokkal? A polgárok ugyanis abban a tudtában adták le voksukat, hogy amit tesznek, az legális. Új választásokat írnak ki a vonatkozó államokban? Érvénytelenítnének X ezer levélszavazatot? De milyen szempontok alapján?

Az is látszik, hogy innen kezdve aligha fog békésen véget érni ez a jogi háború – annyi állam csatázik most egymással, hogy a térképre pillantva már az is felmerülhet a gyanútlan olvasóban, hogy Amerika esetleg kettészakadhat.

Talán ennek a felvezetőjét látjuk most?

Forrás: CNN, Fox News, Breibart

Korábban írtuk:

Trump jogi atombombája: puki vagy gombafelhő? Alkotmányos kifogás, államközi tárgyalás

2020. 12. 08. 19:14:49

Valószínűleg nincs már ember, aki ne olvasott volna az amerikai elnökválasztásokat követő jogi csetepatéról. Donald Trumpnak és csapatának még nem sikerült olyan bizonyítékot bemutatnia, amely minden kétséget kizáróan alátámasztaná a választási csalást, és annak meghatározó szerepét egy-egy állam választási eredményeire nézve. Az idő viszont vészesen fogy, hiszen december 14. az utolsó nap, ameddig jogorvoslattal lehet élni, utána véglegesítik az eredményt, ami már NEM fog változni. 

Talán az utolsó mentsvárat jelenti Ken Paxton – Texas állam főügyészének a keresete, amely a legfelső bíróság asztalán csücsül. A kereset lényege, hogy Michigan, Georgia, Pennsylvania és Wisconsin államok az utolsó pillanatban változtatták meg a levélszavazatokra vonatkozó kritériumokat, ezzel teret nyitottak annak, hogy sokkal többen tudják leadni szavazataikat levélben. Ebben a négy államban nagyon szoros eredmények születtek és a levélszavazatok borították át mérleget Joe Biden javára. Kérdés, hogy ezek a levélszavazatok tekinthetők-e választási csalásnak abban a megvilágításban, miszerint azok, akik szavaztak, csak alkalmazkodtak az adott állam szabálymódosításaihoz?! Ha tévedtek azok, akik lazítottak a levélszavazatok leadásának procedúráján, akkor az elegendő jogalapot biztosíthat-e több tízezer (a módosításokat figyelembe véve legitim) szavazat megsemmisítéséhez, és az amerikai elnökválasztási eredmények felborításához a másik fél javára?

A bíróságok eddig Amerika-szerte dobálták vissza a republikánusok ehhez kapcsolódó panaszait, azonban Ken Paxton nem ezt a jogi utat választotta: ő nem azt állítja, hogy csalás történt a választásokon, vagy a szavazatok számolásánál stb., hanem azt, hogy Pennsylvania, Georgia és Wisconsin államok megsértették az amerikai alkotmányt akkor, amikor a levélszavazatokra vonatkozó szabályozást megváltoztatták.

Az ügy pikantériáját az adja, hogy a kérdésben a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie, amelyik nem utasíthatja el a tárgyalást, lévén nem bizonyítékokon alapuló csalásról tettek feljelentést, hanem egy alkotmányjogi kérdés kapcsán kirobbant államok közötti nézeteltérésről van szó. Szóval, Trump ledobta az atombombát, kérdés, hogy puki lesz belőle, vagy gombafelhő?

A Bloomberg hírét itt olvashatjátok el, a Breibart hírét pedig itt – ez utóbbi linken a feljelentés teljes dokumentációja is elérhető.

(Nethuszár)

Kapcsolódó:

Az amerikai elnökválasztásokkal kapcsolatos „Amerika választ” dossziénkat, benne az összes vonatkozó cikkünkkel ITT TALÁLOD!

Nethuszár