Üzent az EB: a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit veszélyessé válhat

Románia gazdasága a költségvetési hiány és a külkereskedelmi deficit miatt továbbra is sebezhető – állapította meg hétfőn közzétett elemzésében az Európai Bizottság. A brüsszeli testület azokról a tagállamokról készített jelentést az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében, amelyekben makrogazdasági egyensúlyhiányok léphetnek fel. A hétfőn közzétett elemzés Ciprusra, Hollandiára, Szlovákiára, Spanyolországra és Svédországra is kiterjed.

A Romániáról szóló fejezetben az Európai Bizottság megállapítja: a gazdaság állapota javult ugyan, de a magas költségvetési és folyó fizetési mérleghiány, valamint a járvány előtti szintet meghaladó magas infláció sebezhetővé teszi a sokkhatásokkal szemben.

Az elemzés szerint a folyó fizetési mérleg magas hiányának egyik fő oka a nagy költségvetési deficit, amelyet az elmúlt években nem sikerült kellőképpen korrigálni. A magas költségvetési hiány a külső adósság növekedésével jár, így Románia még inkább függővé válhat a külső finanszírozási forrásoktól, ami sebezhetővé teszi a befektetői bizalom változásával és a külső sokkokkal szemben – olvasható a jelentésben.

Az Európai Bizottság szakértői úgy vélik: Bukarest a költségvetés konszolidációjával mérsékelheti a gazdaság stabilitását fenyegető kockázatokat. Ehhez végre kell hajtania az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő reformokat, különösen azokat, amelyek célja az állami bevételek növelése és a költségvetés végrehajtásának szigorítása. A költségvetési konszolidáció pedig megóvná a makrogazdasági stabilitást, és lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos lazítását.

Az elemzés szerint ezzel párhuzamosan Bukarestnek törekednie kell a gazdaság versenyképességének megőrzésére is, többek között úgy, hogy a közalkalmazotti béreket és minimálbért a termelékenység alakulásához igazítja. Az Európai Bizottság értékelése szerint Románia makrogazdasági sebezhetősége a világjárvány következtében nőtt, de a pandémia után a GDP erőteljesen emelkedett, 2021-ben és 2022-ben egyaránt 4 százalékkal. A bővülés motorja a belföldi kereslet erőteljes növekedése volt, amelyet a hitelezés gyors növekedése és a rendkívül gyors átlagbérnövekedés (2022-ben 11,7 százalék) ösztönzött. Ezek a fejlemények a gazdaság belső és külső sebezhetőségéhez vezettek: az infláció 2022-ben átlagosan 12 százalékos volt, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig tovább emelkedett, és meghaladta a GDP 9 százalékát, ami az energiaárak növekedését is tükrözi – részletezte az elemzés.

Szerzői megállapították, hogy a rendkívül erőteljes gazdasági bővülés és a költségvetési bevételek növekedése ellenére az államháztartási hiány 2022-ben is magas volt, elérte a GDP 6,3 százalékát, és a költségvetési kiadások jelentős növekedése miatt alig volt kisebb a 2021-es 7,2 százalékos deficitnél. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy Romániának eddig nem voltak hitelezési gondjai. A szilárd alapokon álló gazdasága, a biztató középtávú növekedési kilátások és az alacsony adósságszint lehetővé tették finanszírozási igényeinek fedezését. Emellett az ország devizatartalékai megfelelőnek tűnnek, 2023 végén körülbelül 4,7 hónapnyi importot és a rövid lejáratú külső adósság több mint 100 százalékát fedezték. Mindazonáltal Románia a hitelezés szempontjából is sebezhetővé válhat, ha a befektetői bizalom megváltozik, és külső sokkhatások lépnek fel – hívta fel a figyelmet az elemzés.

„Összességében Románia továbbra is sebezhető, és gyors politikai döntések hiányában az ország ki van téve sokkhatásoknak. A külkereskedelmi mérleg közelmúltbeli javulása és az árdinamika mérséklődése pozitív fejlemény. Ezek a tendenciák azonban továbbra is törékenyek. A sebezhetőség fokozódásának elkerüléséhez megfelelő szakpolitikákra van szükség, különös tekintettel a magas költségvetési hiányra” – állapította meg az Európai Bizottság.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)