Választások Franciaországban: radikális baloldali fordulat jöhet?

Miután Emmanuel Macron megnyerte az elnökválasztás, a francia politika ráfordult a parlamenti választásokra, amelynek első fordulóját tegnap, június 12-én vasárnap tartották. A Nethuszár összefoglalója az első forduló eredményeiről és a várható küzdelmekről.

Macron pártja, az Ensemble (együtt) ugyan megnyerte az első kört, de egyrészt csak paraszthájszállal, másrészt nem dőlhet hátra, ugyanis hátravan még egy kör, mert ilyen a francia parlamenti választás.  Az idei ugyanakkor minden idők legalacsonyabb részvételi arányát hozta magával, ami egyrészt a politikából való kiábrándulás, másrészt a reális alternatíva hiányát jelentheti.

Macronon kívül ugyanis a szélősbaloldallal is koalíciózó Mélenchon pártja vagy a Le Pen neve által fémjelezett radikális jobboldal maradt a franciáknak, akiknek – legalábbis a jelek erre mutatnak – ez nem tetszik. Le Pen nem hozta a várt eredményeket, versenytársa, Zemmour pedig csúnyán leszerepelt, ami némi tartalékkal látja el a Nemzeti Tömörülés (RN) jelöltjeit a második fordulóra.

Mélenchon megszorongatta ugyan Macront, és egyelőre messze vagyunk attól, hogy az elnök pártának többsége legyen a francia parlamentben, ami komoly belpolitikai válságot is jelezhet, azonban mielőtt az eredményekre térnénk, nézzük meg kicsit jobban, hogy miként választanak képviselőt maguknak a franciák.

A francia parlamenti választás

A 2022 június 12 és június 19-én tartandó francia törvényhozási választások során, a francia szavazópolgárok eldöntik, hogy a következő öt évben kikből álljon a Nemzetgyűlés. Nincsen listás szavazás, hanem 577 egyéni körzetben indulnak a jelöltek, ahhoz, hogy valaki már az első körben nyerni tudjon két feltételnek kell teljesülnie: egyrészt a leadott szavaztok több mint 50 százalékát kell begyűjtenie, másrészt a szavaztok száma több kell legyen, mint a választói névjegyzékben szereplő szavazópolgárok számának 25 százaléka.

Le Pen például ezért nem tudta megnyerni saját körzetét, bár megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát, azok száma nem érte el a választói névjegyzékben szereplő szavazópolgárok számának 25 százalékát, így készülhet a második körre, hasonlóképpen járt a baloldali tömb is, akinek nyolc képviselője járt ugyanígy.

Így tehát a második kör még hátravan, és ez jelentősen boríthatja az erőviszonyokat, ráadásul Macron számára még nincs veszve semmi, nem elhanyagolható esélye van arra, hogy pártja végül megszerezze az abszolút többséghez szükséges 289 helyet. Azt is jó tudni, hogy a második kör nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak a korábbi első kettő mérkőzik meg: a francia választási törvények értelmében, aki első körben megszerzi a szavaztok legalább 25 százalékát és a választói névjegyzékben szereplő szavazók számának 12,5%-át, az indulhat a második fordulóban is, a jelöltek pedig élni szoktak ezzel a lehetőséggel, úgyhogy a meccs nemcsak, hogy nem szorítkozik le két ellentétes párt versengésére, hanem továbbra is nyitott mindenki számára, de az eredményekből ezt látni is fogjuk.

Az eredmények

Macron pártja tehát fej-fej mellett áll a Mélenchon által vezetett baloldali tömbbel. Utóbbi a beszédes elnevezésű Engedetlen Franciaország szélsőbaloldali, az Európai Zöldek ökopárt, a Szocialista párt és a Francia Kommunista Párt szervezeteiből állt össze (Nupes), amint a képlet mutatja, nem is minden ok nélkül, bár nagy kérdés, hogy közöttük meghúzódó, nem túl mély, de azért szabad szemmel is jól látható különbségeket miként tudnák kezelni, ha véletlenül többséget szereznének.

A harmadik helyre futott be Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN), a maga 18,68 százalékával, ami a párt jövője szempontjából biztató, de azért elég sovány eredmény. Biztató, mert frakciót tudnak alakítani, sovány, mert jóval többet vártak volna attól, aki bejutott Macron ellen a második fordulóba az elnökválasztáson, vélhetően még a saját választói is.

Egy áprilisi közvéleménykutatáson még 23 százalékot jósoltak az RN-nek, ebből lett 18,68% és ezzel az eredménnyel sokra már nem számíthatnak a második körben, akkor sem, ha 208 körzetben maradtak ugyan állva a jelöltjei, de a baloldali tömb győzelmétől való félelem nagy valószínűség szerint Macron jobbközepe felé tolja majd a megrögzött jobboldali szavazókat, akik nem szeretnék, hogy a Le Pen pártjára leadott voksuk elvesszen.

A választási rendszernek köszönhetően, az első fordulót inkább nevezhetjük alapos közvélemény-kutatásnak egy olyan politikai térben, ahol nemcsak milliónyi szín, hanem ezeknek árnyalatai is megjelennek ilyenkor, nem véletlen, hogy az első kör után mindössze ÖT képviselői hely talált gazdára, ebből négyet a Nupes, egyet pedig az Ensemble hozott el, a csata tehát jövő héten várható, az viszont már most tisztán látható, hogy Franciaországnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy szeretnének-e egy baloldali, méghozzá radikálisan baloldali fordulatot.

Jövő vasárnap tehát 572 képviselői helyért indulnak csatába a felek, és Macron pártjának azért vannak jó esélyei a többség megszerzésére, mert továbbra ők jutottak be a legtöbb körzetben a második fordulóra – összesen 417 körzetben áll rajthoz ismét az Ensemble jelöltje, ami nagyjából százzal kevesebb ugyan, mint 2017-ben, viszont még mindig több mint a legnagyobb ellenfelének, a  Nupesnak a 380 indulója, ami viszont lényegesen, azaz háromszor magasabb szám, mint az öt évvel ezelőtti, amikor a balos pártok még külön indultak. A Nemzeti Tömörülés 208 helyen áll majd rajthoz, a republikánus jobboldali tömb (LR) pedig 91 helyen mérkőzik majd meg a második körben, ők csak abban reménykednek, hogy szerzenek annyi képviselői helyet, amellyel befolyásolni tudják a parlamenti életet, de ez is nehezen elérhető álomnak tűnik.

De hol van Eric Zemmour?

A szélsőjobboldal új fenegyereke, aki Le Pennel is konkurált az elnökválasztás első fordulójában, hogy Macron győzelme után arra szólítsa fel a Nemzeti Tömörülést, induljanak együtt a parlamenti választáson, nos, Zemmour bácsi politikai karrierje úgy látszik véget ért. Pártja a süllyesztőben (4,25%), de maga Zemmour is olyan kevés szavazatot kapott saját körzetében (23,19%), hogy a második fordulóban már nem is indulhat.

A második kör

Mitől izgalmas a második kör? Írtuk fentebb, hogy ki és hány jelölttel vág neki, de ennél is izgalmasabbak a pár(t)harcok.

A jelen állás szerint 272 körzetben Ensemble és Nupes bokszmeccs lesz, ebből van a legtöbb, és vélhetően, ha nem is ennek a kimenetele dönti el mindent, de ez erősen befolyásolni fogja majd azt, hogy kinek lesz végül többsége a parlementben.

Macron pártja, az Ensemble 113 másik körzetben a Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléssel vívja meg harcát, és ez az a pont, ahol Le Pen akár el is veszítheti a választást: Macron jobbközepe ugyanis kampányolhat azzal, hogy a Nemzeti Tömörülésre leadott szavaztok a szélsőbaloldalt erősítik, és ez nem is áll annyira távol a valóságtól. Mi több, a hagyományosan antikommunista RN-tábornak is nehéz lesz majd döntenie az Ensemble és az RN között tudva, hogy azt is kockáztatja, a Francia Kommunista Párt jut majd képviselői helyhez az ő elveszett szavazta miatt. Macron számára ráadásul ez nagyon magas labda – kiütheti a szélsőjobbot, ezzel hősként tűnhet fel olyan választó rétegek szemében is, akiket korábban elveszített, plusz helyeket szerez pártjának a Nemzetgyűlésben. Kötve hiszem, hogy ez kihagyná…

Ennél is izgalmasabb, sőt, talán agresszív kitörésektől sem mentes lehet az a 61 körzet, ahol a Nupes mérkőzik meg az RN-el. Képzeljük el: Le Pen nacionalistái kontra a Francai Kommunista Párt aktivistái – hát, nem lennék középen.

A republikánus jobbosok, az LR 18 helyen mérkőzik meg a Nupessal, ami szintén izgalmas menet lesz, ezen kívül pedig van pár független jelöltekkel, vagy nevesincs formációkkal, esetleg a balos koalíciós tömbből kikandikáló önálló szocialista (PS) jelölttel versenyző szavazói körzet is.

A közvéleménykutatók azt jelzik, hogy Macron pártja valahol 250 és 295 képviselői helyet nyerhet majd el – az abszolút többséghez 289-re van szükség, de mindenképp gyengébben jönnek majd ki, mint öt évvel ezelőtt, amikor az elnököt támogató párt a 350 képviselőjével kényelmes többséget tudhatott maga mögött, míg a Nupes számára 150-210, a Nemzeti Tömörülésnek 20-45 és a republikánus jobbosoknak, az LR-nek 50-80 képviselői helyet jósolnak.

A fentiekből azonban az is kiolvasható, hogy az Ensemblenek vannak nagyobb tartalékai, így nem kizárt, hogy a kutatásokban jósolt 295 képviselői helynél is többet szerzenek, főleg, ha ők legyőzik a RN-t, míg az RN legyőzi a Nupest a körzetekben.

Összegezve: a francia parlamenti választás első fordulójában még nem dőlt el semmi, ahogy azt láttuk, az 577 helyből 572 esetében még lelt gazdára a bársonyszék.

Ghonzó

Felhasznált irodalom:

Le Monde, Le Monde, Le Monde, Le Monde, Le Monde, G4Media

(Nethuszár)