Vásárhely, válassz: MOST vagy SOHA!

Ez itt a most vagy soha – ahogy arról húsz éve álmodunk. Húsz évig kereste tökeit a marosvásárhelyi magyarság, amíg idénre valahogy megtalálták. MOST van az, ami SOHA nem volt: választási és siker lehetőség egyben.

Soós Zoltán – lehet nem ő a legjobb arc, akit elképzeltek a polgármesteri székben, de az elmúlt húsz, és főleg az elmúlt négy év után igazán nincs mit fintorogni, ráadásul, ha az esélyeseket számbavesszük, akkor a többiek igazán ijesztőek. Akinek baja volt Soóssal, az elmondhatta, és elmondta. Ettől függetlenül, vagy épp ezért, ő maradt egyedül a placcon, aki megnyerheti, és ez már önmagában egy nem semmi eredmény.

A kampánystábja megtett mindent, ami megtehető: soha ilyen magyar kampány nem volt Vásárhelyen. Ha jól emlékszem, még a híres és rossz emlékű 2000-es választás sem pörgette fel így a várost. És a szerencse, valamint a politikai szereplők racionalitása is mellénk állt.

Dorin Florea nem indul újabb mandátumért, és az eddig az ő zsebében bujkáló Maior, Benedek és Pascan között, ahogy az a maffiakörökben szokás, amikor a Don lelép, megindult a harc az utódlásért. Későn kezdték, nem volt idejük összeállni, mint a puliszka, hogy megakadályozzák a magyar győzelmet.

Mert nevezzük bárhogy, Soós győzelme annyiban túlmutat a szokásos politikai versengés eredményén, hogy az alaposan meggyötört vásárhelyi magyarok lelkivilága kivirágzik, ennek fontosságáról pedig kár beszélni: aki tudja, tudja, aki nemérti, az nem is fogja.

A híres POL megtette, amit egyetlen ellenzéki és rendszerellenes politikai alakulatként megtehetett: bár filozófiájuk ellenkezik azzal, hogy ne állítsanak jelöltet, ahogy azzal is, hogy visszalépjenek, ők már tavaly ősszel eldöntötték: a POL jelöltje román nemzetiségű lesz, hogy ezzel is megosszák a gáska szavazatait. És nem az ismert arcokat vették elő a kalapból, hiszen indíthatták volna Pápai Lacit, aki aztán tényleg megosztotta volna a magyar tárbort, de ez egyrészt ez nem fordult meg a fejükben, másrészt Laci ezt nem vállalta volna, ahogy Radu Balas, a legnépszerűbb tanácsos sem, vagy a városban igazán népszerűségnek örvendő Dan Masca sem indult – a kockázatokat így a minimumra szorították, de, hogy senki se értse félre őket, a POL polgármesterjelöltje, Adrian Muresan a Nethuszárnak adott interjújában is elmondta: aki nem akar rá szavazni, az voksoljon Soósra, mert Maior, Pascan, vagy épp Benedek nem elfogadható, listán pedig a POL-ra… Világos beszéd!

Az Erdélyi Magyar Néppárt szintén Soós mögé állt, és így, kampány végén, már részletkérdésnek tűnik, hogy ezt a magyar kormány nyomására tették, ahogy azt pletykálják Erdély-szerte, vagy önmaguktól, mert így, a kampány végén már látszik: ha akartak volna sem tudtak  szembemenni azzal az elemi erővel, amit Soós sikerének lehetősége jelent ma Marosvásárhelyen. Ezzel idén senki sem tudott szembemenni!

Az ellenfelek szétszórva, egymás ellenében indulnak,
a POL nem gördít komolyan vehető akadályokat Soós elé ….,
a kampány során a stáb megtett mindent,
a panaszait mindenki elmondta, és eddig:

Elmondatott minden, ami elmondható

Most a vásárhelyi magyarokon a sor: az eddigi választásokon a magyar részvétel mindig alacsonyabb volt, mint a román. Ezt kell megfordítani, és még választási lehetőség is van, ugyanis Soós mellett a listák választéka idén annyira gazdag, amennyire talán sosem volt.

Ha Soóst szereted, de az RMDSZ-t nem, akkor ott van listán a POL, vagy az Erdélyi Magyar Néppárt.
És ezzel tudod, hogy lesz, akire támaszkodjon Soós, és lesz, aki kontrollálja is őt, ha épp ezen morfondíroznál!

Megadatott minden az okos szavazáshoz, megadatott minden a sikerhez!

Innen kezdve, csak rajtad múlik!

(Nethuszár)

Nethuszár