Végre egy okos lépés: az RMDSZ a gyulafehérvári határozatra hivatkozva kéri az autonómiát, minden romániai kisebbség számára

Törvénytervezetet nyújtott be az RMDSZ a képviselőházban, amelyben az 1918. december elsejei román népgyűlésen elfogadott dokumentum érvényesülését kérik.

A szinte mindenki által ismert gyulafehérvári határozat teljes önrendelkezést ír elő a Románia területén élő kisebbségeknek, az RMDSZ erre hivatkozva kéri a román törvények módosítását. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanakkor pár nappal ezelőtt elvesztette többségét, miután néhány korábbi képviselőjük átült a Victor Ponta által alakított új formáció soraiba, így az az RMDSZ szerepe felértékelődött.

Dacian Ciolos, az Együtt Románia (Impreuna Romania) párt elnöke és korábbi miniszterelnök arra kérte a sajtón keresztül az RMDSZ-t, hogy vonja vissza a speciális autonómiáról szóló törvénytervezetét, mert az „enklávékat javasol” és amúgy is „Románia minden állampolgár tulajdona”.

Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.

Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az Állam minden felekezete számára.

(gyulafehérvári határozat híres III. pontja)

Az RMDSZ a törvényjavaslat indoklásában rámutatott: a mostani „nemzeti kisebbségek” meghatározás helyett a gyulafehérvári határozatban is szereplő „együttélő nemzetiségek” fogalmát tisztázandó olyan Románia területén élő történelmi kisebbségek érdekében lép fel, amelyek 1918-ban már azokon a területeken éltek, amelyek később, 1920-ban Romániához kerültek, ide sorolva az albán, örmény, bolgár, cseh, horvát, hellén, zsidó, német, olasz, makedón, magyar, lengyel, orosz-lipován, roma, ruszin, szerb, szlovák, tatár, török és ukrán kisebbséget. A román alkotmány jelenleg „román népet” ismer, valamint „nemzeti kisebbségeket”.

A román sajtóban ugyanakkor sokkal komolyabban veszik e javaslatot, mint amennyire a magyar választók széles rétege, terjedőben van az a vélemény, hogy a fentebb említett parlamenti támogatás szükségessége miatt a PSD támogatni fogja az RMDSZ javaslatát, cserébe a magyar érdekképviselet viszont a sokat vitatott, és a nép által hevesen ellenzett amnesztiatörvény megszavazásakor nyújt segítő jobbot (vagy inkább balt?) a kormányzó pártnak.

A törvényjavaslatról azonban a legvehemensebb RMDSZ-ellenző elemzőknek is el kell ismerniük, hogy okos lépésnek tűnik, több szempontból is: kilép a magyar kisebbségi keretből, és magára vállalja Románia összes kisebbségének az érdekképviseletét, ami hosszú távon egy újfajta politikai út is lehetne a Szövetség számára. Másrészt, a centenárium évében úgy nyújtották be a bújtatott autonómiatervezetet (ez ugyanis aligha nevezhető másnak, még bújtatottnak is alig, inkább nyílt autonómiatörvény), hogy a sokat idézett, az egyesülést kimondó gyulafehérvári határozatra hivatkoztak, amely Erdélynek, és benne az erdélyi románoknak is jóval nagyobb fokú önállóságot óhajtott, mint amennyit végül Bukarest adott e térségnek. Ilyenformán e törvényjavaslat, amennyiben kommunikációs hadjárata eléri az erdélyi román értelmiséget is, akár román részről is számíthat támogatásra, még ha ez nem is nyílt formában történik majd meg.

A román sajtót böngészve azt már látni lehet, hogy meglepetésként érte a közvéleményt, és a véleményvezéreket az RMDSZ lépése, különösen a törvényjavaslat indoklása, egyelőre sem kiköpni, sem lenyelni nem tudják. A magyar választók szélesebb rétege ugyanakkor mintha nem tulajdonítana akkora jelentőséget az RMDSZ utóbbi tíz évének (talán több is) legokosabb, és legelőremutatóbb lépésének.

(Ghonzó/Nethuszár)