Von der Leyen teljes beszéde: „Unió egy sérülékeny világban”

Von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről az Európai
Parlament plenáris ülésén
Brüsszel, 2020. szeptember 16.
Európai Bizottság – Beszéd
[Csak az elhangzott szöveg hiteles]
A beszéd eredeti változata itt érhető el.

ÉPÍTSÜNK OLYAN VILÁGOT, AMILYENBEN ÉLNI SZERETNÉNK: ÉLETERŐS
UNIÓ EGY SÉRÜLÉKENY VILÁGBAN

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!
Korunk egyik legbátrabb elméje, Andrej Szaharov – akit ez a Parlament oly nagyra becsül – mindig
arról beszélt, hogy mennyire megingathatatlanul hisz az emberi szellem rejtett erejében.
Az elmúlt hat hónapban az európaiak tanúbizonyságot tettek arról, hogy tényleg mennyire
erős az emberi szellem.
Láttuk ezt az ápolók esetében, akik beköltöztek az ápolási intézményekbe, hogy gondoskodhassanak a
betegekről és az idősekről.
Az orvosok és ápolók családtagokká váltak azok számára, akik ott vették utolsó lélegzetüket.
Az első vonalban dolgozók éjjel-nappal talpon voltak heteken át, és kockára tették életüket azért, hogy
a többségünknek ne kelljen így tennie.
Csodálattal adózunk empátiájuk, bátorságuk és kötelességtudatuk előtt – ezért a beszédem
megkezdése előtt szeretnék fejet hajtani ezen emberek előtt.
Történeteik sokat elárulnak arról, hogy milyen helyzetben van ma a világ, és milyen helyzetben van
Uniónk.
Jól mutatják az emberség erejét, de azt a szomorúságot is, ami még sokáig jelen lesz a
társadalmunkban.
Rámutatnak arra is, hogy mennyi minden sérülékeny körülöttünk.
Egy a homokszemnél ezerszer kisebb vírus megmutatta, hogy mennyire törékeny lehet az élet.
Felfedte az egészségügyi rendszereinkre nehezedő nyomást és annak a modellnek a korlátait, amely a
jólétet a jóllét elé helyezi.
Élesebb képet adott arról is, hogy milyen törékeny a bolygónk – minden nap látunk olvadó
jéghegyeket, lángoló erdőket, most pedig egy globális járványt.
A járvány hatására máshogy viselkedünk, és máshogy kommunikálunk – távolságot tartunk egymástól,
és maszkok mögé rejtjük arcunkat.
Kiderült, hogy értékközösségünk valójában milyen törékeny – és milyen gyorsan meg lehet
kérdőjelezni azt szerte a világon, de akár Uniónkon belül is.
De az emberek maguk mögött akarják tudni ezt a korona-világot, ezt a sérülékenységet, ezt a
bizonytalanságot. Készen állnak a változásra, és készek továbblépni.
Ezért ez Európa pillanata.
Eljött az ideje, hogy Európa a sérülékenységet hátrahagyva utat mutasson egy életerős új világ
felé.Pontosan erről szeretnék ma beszélni.
Tisztelt Képviselők!
Azért mondom ezt, mert az elmúlt hónapokban újra felfedeztük annak az értékét, ami közös
bennünk.
Egyénként fel kellett áldoznunk személyes szabadságunk egy darabját a többiek biztonsága
érdekében.
Unióként mindannyian megosztottuk szuverenitásunk egy részét a közös jó érdekében.
A félelmet és a tagállamok közötti megosztottságot az Unióba vetett bizalommá alakítottuk.
Megmutattuk, mennyi minden lehetséges, ha bízunk egymásban, és bízunk európai
intézményeinkben.
És mindezek tükrében azt választottuk, hogy nem csupán itt és most állítjuk helyre a dolgokat, hanem
jobb életmódot alakítunk ki a jövő világa számára.
Ez a NextGenerationEU.
Ez a mi lehetőségünk arra, hogy a változás a mi terveink szerint menjen végbe – nem
katasztrófák kényszerében vagy a világ más részei által ránk erőltetve.
Hogy megerősödve jöjjünk ki a válságból azáltal, hogy lehetőségeket teremtünk a jövő számára, és
nem elégszünk meg azzal, hogy vészhelyzeti terveket alakítunk ki a múlt romjain.
Mindenünk megvan ennek megvalósításához. Leráztuk magunkról a régi kifogásokat és azt a
kényelmességet, ami eddig visszatartott minket. Megvan a jövőképünk, megvan a tervünk,
megvannak a beruházási forrásaink.
Ideje, hogy nekilássunk a munkának.
Ma reggel elküldtem egy szándéknyilatkozatot Sassoli elnök úr és – a német elnökséget képviselő
– Merkel kancellár asszony számára, amely felvázolja a Bizottság következő évi terveit.
Nem fogok felsorolni minden egyes kezdeményezést, de szeretném röviden felvázolni, hogy az Uniónak
mire kell koncentrálnia a következő tizenkét hónapban.
LÁBALJUNK KI KÖZÖSEN A VÁLSÁGBÓL: TARTSUK BE EURÓPA ÍGÉRETÉT
Tisztelt Képviselők!
Az európai polgárok még mindig szenvednek.
Milliók számára komoly aggodalmak időszaka ez: egyesek a családjuk egészségéért aggódnak, mások
a munkahelyük jövője miatt, vagy egyszerűen amiatt, hogy be tudják-e fizetni a csekkeket a hónap
végén.
A járványnak és a vele járó bizonytalanságnak még nincs vége. A helyreállításnak is csak az elején
járunk még.
Ezért elsődleges prioritásunk az, hogy segítsünk mindenkinek átvészelni ezt az időszakot. Hogy
támaszt nyújtsunk azoknak, akiknek erre szüksége van.
Egyedülálló szociális piacgazdaságunknak köszönhetően Európa erre is képes.
Elsősorban emberközeli gazdaságra van szükség, amely védelmet biztosít az élet nagy
kockázataival szemben – legyen szó betegségről, szerencsétlenségről, munkanélküliségről vagy
szegénységről. Egy olyan gazdaságra, amely stabilitást kínál, és segít a sokkok hatékonyabb
csillapításában. Amely az innováció, a növekedés és a tisztességes verseny ösztönzésével teremt
lehetőségeket és jólétet.
Még sosem volt ennyire fontos a védelem, a stabilitás és a lehetőségek e tartós érvényű
ígérete.
Hadd fejtsem ki, miért.
Először is, Európának továbbra is meg kell védenie az emberek életét és megélhetését.
Ez kiemelten fontos ennek a világjárványnak a közepén, amely nem mutatja jelét annak, hogy
veszítene erejéből vagy intenzitásából.
Tudjuk, hogy a számok bármelyik pillanatban ugrásszerű növekedésnek indulhatnak. Ezért a
világjárványt továbbra is rendkívül körültekintően, felelősségteljesen és egységben kell
kezelnünk.
Az elmúlt hat hónapban csodákat műveltek az egészségügyi rendszereink és az egészségügyi
dolgozóink.
Minden ország azon munkálkodott, hogy minden lehetőt megtegyen polgárai érdekében.
És Európa minden eddiginél többet tett közösen.
Amikor a tagállamok lezárták a határokat, zöld folyosókat nyitottunk az áruszállítás számára.
Amikor több mint 600 000 európai a világ különböző pontjain rekedt, az EU hazahozta őket.
Amikor néhány ország exporttilalmat rendelt el a kritikus egészségügyi termékek tekintetében, mi
véget vetettük a korlátozásnak és biztosítottuk, hogy az egészségügyi felszerelések eljussanak oda,
ahol szükség van rájuk.
Együttműködtünk az európai iparral, hogy több maszkot, kesztyűt, tesztet és lélegeztetőgépet
gyártsanak.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus gondoskodott róla, hogy romániai orvosok Olaszországban
kezelhessenek betegeket, vagy hogy Lettország maszkokat küldhessen balti szomszédainak.
Mindezt úgy értük el, hogy számos dolog tekintetében nem rendelkeztünk hatáskörrel.
Számomra teljesen egyértelmű, hogy erősebb európai egészségügyi uniót kell kialakítanunk.
Ennek megvalósításához pedig le kell vonnunk az egészségügyi válság első tanulságait.
Időtállóvá kell tennünk az új uniós egészségügyi cselekvési programot. Ezért javasoltam a
finanszírozás növelését, és hálás vagyok ennek a parlamentnek azért, hogy kész harcolni a
költségvetés növeléséért és az Európai Tanács csökkentéseinek kiigazításáért.
Ezenkívül meg kell erősítenünk a válságokra való felkészültségünket és a határon átnyúló
egészségügyi fenyegetések kezelését.
Első lépésként javasolni fogjuk az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és
Járványvédelmi Központ megerősítését, továbbá hatásköreik kiszélesítését.
Második lépésként létrehozzuk a magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel
foglalkozó európai ügynökséget. Ez az új ügynökség támogatja majd a határokon átnyúló
fenyegetésekre és vészhelyzetekre való reagáláshoz szükséges kapacitásainkat és készenlétünket –
legyenek azok természetes eredetűek vagy szándékosak. Stratégiai készleteket kell felhalmoznunk,
hogy kevésbé függjünk az ellátási láncoktól – elsősorban a gyógyszeripari termékek tekintetében.
Harmadik lépésként minden korábbinál világosabb, hogy meg kell vitatnunk az egészségügyi
hatáskörök kérdését. Úgy gondolom, hogy ez egy nemes és sürgető feladat az Európa jövőjéről
tartandó konferencia számára.
És mivel ez egy globális válság, világméretű következtetéseket kell levonnunk belőle. Ezért fogok
összehívni Giuseppe Conte miniszterelnökkel és a G20 olasz elnökségével együtt jövő nyárra egy
világszintű egészségügyi csúcstalálkozót Olaszországban.
Ebből látják majd az európaiak, hogy az Unió azért van, hogy mindenki számára védelmet
biztosítson.
Pontosan ezt tettük, amikor a munkavállalókról volt szó.
Hivatalba lépésemkor megfogadtam, hogy egy új programot hozunk létre munkavállalóink és
vállalkozásaink külső sokkokkal szembeni védelmére.
Munkaügyi és szociális miniszterként már láttam ugyanis, hogy az ilyen programok működnek.
Megóvják az emberek munkahelyét, a vállalkozások szaktudását és a kkv-k életképességét. A kkv-k –
gazdaságunk motorjai – a helyreállítás motorjaként is helyt fognak állni.
A Bizottság ezért hozta létre a SURE programot. A Tisztelt Háznak itt külön megköszönöm az ezzel
kapcsolatos gyors munkát.
Ha Európa eddig elkerülte a máshol látott tömeges munkanélküliséget, az nagymértékben annak
köszönhető, hogy mintegy 40 millió ember igényelte a csökkentett munkaidős foglalkoztatást.
Gyorsaságunk és céltudatosságunk eredményeképp 16 ország hamarosan csaknem 90 milliárd eurót
fog kapni a SURE programból a munkavállalók és a vállalkozások támogatására.
Ez a pénz Litvániától Spanyolországig segíteni fogja a családokat abban, hogy legyen étel az
asztalukon, és maradjon tető a fejük felett.
Az egész Unióban segíteni fogja továbbá munkahelyek, jövedelmek és vállalkozások millióinak
megtartását.
Ilyen az európai szolidaritás, ha akcióba lép. Azt is tükrözi, hogy Uniónkban a munka
méltósága érték.
Ugyanakkor sokak munkáját még mindig nem értékeljük eléggé.
A dömpingbérek megfosztják a munkát méltóságától, hátrányos helyzetbe hozzák a tisztességes bért
fizető vállalkozókat, és torzítják a versenyt az egységes piacon.
A Bizottság ezért jogalkotási javaslattal fogja támogatni a tagállamokat egy európai minimálbérkeret
kidolgozásában. A cél, hogy minden munkavállalónak joga legyen a minimálbérhez, akár kollektív
szerződések, akár nemzeti minimálbérek útján.
Én a kollektív tárgyalások híve vagyok, de javaslatunk teljes körűen tiszteletben fogja tartani a nemzeti
hatásköröket és hagyományokat.
Sok tagállamban láthattuk, hogy egy jól kialkudott minimálbér megvédi a munkahelyeket, és
tisztességes körülményeket teremt mind a munkavállalók, mind az őket valóban megbecsülő
vállalkozások számára.
A minimálbér hatásos – itt az ideje, hogy a munka kifizetődő legyen.
A szociális piacgazdaság második ígérete a stabilitásé.
Az Európai Uniós és tagállamai példa nélküli választ adtak egy példa nélküli válságra.
A Bizottság – az Unió történetében először – azonnal aktiválta az általános mentesítési
rendelkezést.
Rugalmasan alkalmaztuk az európai alapokra és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Több mint 3 billió euró összegű támogatást engedélyeztünk a vállalkozások és az ipar számára.
Horvát halászok, görög gazdák, olasz kkv-k és dán szellemi szabadfoglalkozásúak egyaránt részesültek
belőle.
Az Európai Központi Bank az úgynevezett PEPP program keretében tett döntő lépéseket.
A Bizottság rekordgyorsasággal előterjesztette javaslatát a NextGenerationEU-ról és az átdolgozott
költségvetésről.
A javaslat a beruházásokat igencsak szükséges reformokkal ötvözi.
A Tanács villámgyorsan jóváhagyta a javaslatot.
A Tisztelt Ház szintén maximális sebességgel dolgozik a szavazás megvalósításán.
Európa ezen első – és kivételes – alkalommal közös eszközeinkkel egészítette ki a nemzeti fiskális
stabilizátorokat.
Uniónk számára ez az egység jelentős pillanata. Olyan eredmény, amelyre mindannyian
büszkék lehetünk.
Most viszont tartanunk kell az irányt. Mindannyian láttuk az előrejelzéseket. Gazdaságaink a GDP
második negyedévben tapasztalt 12%-os visszaesését követően várhatóan mozgásba lendülnek.
De a vírushoz hasonlóan a bizonytalanság sem tűnt el – sem Európában, sem a világon.
Így biztos, hogy még nem jött el az ideje a támogatások befejezésének.
Gazdaságainknak további szakpolitikai segítséget kell nyújtanunk, kellő egyensúlyt biztosítva a
pénzügyi támogatások és a költségvetési fenntarthatóság között.
A stabilitást és a versenyképességet hosszabb távon legeredményesebben csak a gazdasági és
monetáris unió keretében teremthetjük meg.
Az euróba vetett bizalom erősebb, mint korábban bármikor.
Támogatottságát a NextGenerationEU-ról szóló történelmi jelentőségű megállapodás is mutatja.
A lehetőséget megragadva végre kell hajtanunk gazdaságaink strukturális reformját, és be kell
fejeznünk a tőkepiaci unió és a bankunió kiépítését
Vállalkozásaink mély és likvid tőkepiacok híján nem tudnak finanszírozást szerezni növekedésükhöz,
illetve a helyreállítást és a jövőt célzó beruházásaikhoz.
E tőkepiacok az euró nemzetközi szerepének további erősítéséhez is elengedhetetlenek. Munkára fel,
fejezzük be végre ezt a korszakos projektet.
Tisztelt Képviselők, a harmadik tartós érvényű ígéret a lehetőségeké.
A világjárvány ráébresztett minket arra, hogy mennyi mindent elfelejtünk vagy biztosra veszünk.
Rávilágított, hogy gazdaságaink mennyire egymásra épülnek, és hogy jólétünk és életmódunk mily
nagy mértékben függ az egységes piac megfelelő működésétől.
Az egységes piac lehetőségeket biztosít – konkrétabban a fogyasztóknak választékot, a
vállalkozásoknak piacot, az iparnak globális versenyképességet.
Nekünk európaiaknak pedig lehetővé teszi, hogy a minél jobban éljünk az általunk nagy becsben
tartott szabadságokkal. Vállalkozásaink számára nagy teret biztosít a növekedéshez, és védett kikötőt
a viharos időkben. Megkönnyíti mindennapjainkat, ugyanakkor válság és helyreállítás idején is
nélkülözhetetlen.
Erősítsük meg.
Fel kell számolnunk az egységes piac előtt álló akadályokat. Csökkentenünk kell a bürokráciát.
Fokoznunk kell a végrehajtást és a jogérvényesítést. Helyre kell állítanunk a négy szabadságot –
teljeskörűen, minél hamarabb.
Ebben a központi elem a szabad mozgást biztosító schengeni térség teljes körű működőképessége. Ezt
a Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködve politikai programunk fő helyére kívánjuk emelni, és
ezért új stratégiát fogunk javasolni a schengeni térség jövőjének alakítására.
Az európai ipar az erős belső piacra támaszkodva régóta élteti gazdaságunkat, stabil megélhetést
biztosít milliók számára, és gondoskodik a közösségeink alapjául szolgáló társadalmi központokról.
Márciusban bemutattuk új iparstratégiánkat, amelynek segítségével iparunk a zöld és digitális kettős
átállás élére állhat. Az átalakulás az elmúlt hat hónapban még inkább felgyorsult – olyan időket élünk,
amikor a versenyképesség tekintetében alapvetően és folyamatosan változnak a globális erőviszonyok.
Erre tekintettel a következő év első felében aktualizálni fogjuk iparstratégiánkat, csakúgy, mint
versenyjogi keretünket, amelynek szintén tartania kell a lépést.
LENDÜLETET EURÓPÁNAK: ÉPÍTSÜNK OLYAN VILÁGOT, AMILYENBEN ÉLNI SZERETNÉNK
Tisztelt Képviselők!
Mindez biztosítani fogja, hogy Európa talpra álljon. De miközben együtt leküzdjük a nehézségeket, már
előre kell néznünk.
Sérülékeny bolygónk jövője a tét – ezért sürgősen nagyobb sebességre kell kapcsolnunk.
Miközben a lezárások megbénították a fél világot, bolygónk veszélyes felmelegedése nem szűnt meg.
Körülnézve mindenütt látjuk ennek jeleit: a Mont Blanc gleccsereinek olvadása miatt lakóházakat kell
kiüríteni, Oregonban tűzvész tombol, Romániában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya tizedeli a
termést.
De azt is látjuk, érezzük, hogy a természet újra életünk részévé válik.
Zöld tereket, tiszta levegőt kívánunk szellemi és fizikai frissességünk megőrzése érdekében.
Tudjuk, hogy változtatnunk kell – és tudjuk, hogy ez lehetséges.
A továbblépés alapköve az európai zöld megállapodás.
Lényege az a küldetésünk, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk.
De a jelenlegi helyzet fenntartása ehhez kevés lesz – gyorsítanunk kell, és jobban kell végeznünk a
dolgunkat.
Minden gazdasági ágazat esetében alaposan megvizsgáltuk, milyen gyorsan haladhatunk úgy, hogy ezt
felelős és megalapozott módon tegyük.
Széles körű nyilvános konzultációt tartottunk, és átfogó hatásvizsgálatot végeztünk.
Az Európai Bizottság ennek alapján javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55%-ra
történő emelését.
Tisztában vagyok vele, hogy a célok 40%-ról 55%-ra emelése egyeseknek túl sok, másoknak túl
kevés.
A hatásvizsgálatunk azonban egyértelműen azt mutatta, hogy gazdaságunk, iparunk képes erre.
És nem csak képes: akarja is. Éppen tegnap kaptam egy levelet, amelyben 170 vállalatvezető és
befektető – kisvállalkozásoktól a világ legnagyobb vállalataiig – sürgeti, hogy Európa legalább 55%-os
célt határozzon meg.
A hatásvizsgálatunk világosan mutatja, hogy ha elérjük ezt a célt, akkor 2050-re bizonyosan
megvalósítható lesz Európa klímasemlegessége és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeink
teljesítése.
Ha pedig mások is követik a példánkat, a világ képes lesz 1,5 °C alatt tartani a felmelegedést.
Jól tudom, hogy számos partnerünk messze van ettől – és később visszatérek majd az importáruk
karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra .
Ami azonban minket illet: a 2030-as cél ambiciózus, elérhető és Európa számára hasznos.
Meg tudjuk csinálni.Már megmutattuk, hogy képesek vagyunk rá.
1990 óta kibocsátásunk 25%-kal csökkent, miközben gazdasági teljesítményünk 60%-kal nőtt.
A különbség az, hogy most jobb technológiákkal, nagyobb tapasztalattal és több beruházási forrással
rendelkezünk. És már meg is kezdtük az átállást a klímasemleges termelést lehetővé tevő körforgásos
gazdaságra.
Több közöttünk a fiatal, akik akarják a változásokat. Több a bizonyítékunk arra, hogy ami jó az
éghajlatnak, az jó a gazdaságnak, és jó mindannyiunknak.
És megfogadtuk azt is, hogy senki nem maradhat ki. A Méltányos Átállást Támogató Alapunk segíteni
fogja azokat a régiókat, amelyeknek nagyobb és költségesebb átalakítást kell végrehajtaniuk.
Minden készen áll. Most rajtunk a sor, hogy mindezt megvalósítjuk.
Tisztelt Képviselők!
Az új célérték megvalósítása csökkenteni fogja az importált energiától való függésünket, milliószámra
hoz létre új munkahelyeket, és több mint felére vágja a levegőszennyezést.
Hogy célba érjünk, most kell elindulnunk.
Jövő nyárra átdolgozzuk az összes klíma- és energiaügyi jogszabályunkat, hogy megfeleljenek az 55%-
os célnak.
Megerősítjük a kibocsátáskereskedelmi rendszert, új lendületet adunk a megújuló energiának, javítjuk
az energiahatékonyságot, megreformáljuk az energiaadózást.
Az európai zöld megállapodás célja azonban messze nem merül ki a kibocsátáscsökkentésben.
A cél a gazdaság, a társadalom és az ipar rendszerszintű modernizálása. Egy élhető és erősebb világ
építése.
Nyersanyag-, energia-, víz- és élelmiszerfogyasztásunk, valamint termőföldhasználatunk jelenlegi
szintje fenntarthatatlan.
Újra kell gondolnunk, hogyan kezeljük a természetet, hogyan termelünk és fogyasztunk, élünk és
dolgozunk, étkezünk és fűtünk, utazunk és szállítunk.
Fellépésünk mindenre kiterjed majd, a veszélyes hulladékoktól kezdve az erdőirtáson át a
szennyezésig.
Az európai zöld megállapodás a valódi megújulás terve. Európa beruházási terve.
És ez az a pont, ahol a NextGenerationEU igazi változást hoz.
Először is, a NextGenerationEU 37%-át közvetlenül a zöld megállapodás céljaira fordítjuk.
És biztosíthatom Önöket afelől, hogy ez a zöld finanszírozást is új szintre emeli.
Európa a világ vezető zöld finanszírozója és a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátó a világon. Az uniós
zöldkötvény-standard kidolgozása úttörő vállalkozás.
És ma bejelenthetem, célunk az lesz, hogy a 750 milliárd eurós NextGenerationEU 30%-át
zöldkötvények kibocsátásán keresztül vonjuk be.
Másodszor, a NextGenerationEU-nak a legnagyobb hatású európai vezérprojekteket kell finanszíroznia:
a hidrogént, az épületek korszerűsítését és egymillió elektromos töltőállomás létrehozását.
Hadd mutassam be, hogyan működhet ez:
Két hete, Svédországban megkezdte a próbaüzemet egy egyedülálló, karbonmentes acélgyártási
projekt. Itt szén helyett hidrogén használatával állítanak elő „tiszta” acélt.
Ez jól mutatja, mekkora lehetőséget rejt a hidrogén az új, tiszta ipari technológiák terén.
Arra fogok törekedni, hogy a NextGenerationEU új európai hidrogénvölgyeket teremtsen,
amelyek modernizálják iparunkat, üzemanyaggal látják el autóinkat, és új élettel töltik meg a vidéket.
A második példa: az épületek, amelyekben lakunk és dolgozunk.
Ezek az épületek felelősek Európában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért. El kell
érnünk, hogy kevésbé pazarlóak, olcsóbbak és fenntarthatóbbak legyenek.
És tudjuk, hogy az építőipar karbonkibocsátóból akár karbonelnyelővé is változhat, ha természetes
építőanyagokat, például fát, és okos technológiákat, például a mesterséges intelligenciát alkalmaz.
Az a szándékom, hogy a NextGenerationEU egy európai épület-korszerűsítési hullám
motorja legyen, és az Uniót a körforgásos gazdaság zászlóshajójává tegye.
Ez azonban nem csupán környezeti vagy gazdasági projekt: ez egyúttal Európa új kulturális projektje
kell, hogy legyen. Minden mozgalomnak megvan a maga arculata. Rendszerszintű reformunknak is
saját esztétikát kell kölcsönöznünk – stílust kell adnunk a fenntarthatóságnak.
Éppen ezért hozzuk létre az új Európai Bauhaust, egy olyan közös alkotóteret, ahol építészek,
művészek, diákok, mérnökök és dizájnerek együtt dolgozva válthatják valóra e célokat.
Ez a NextGenerationEU. Erről szól az, hogy olyan világot építünk, amilyenben élni
szeretnénk.
Olyan világot, ahol a gazdaság csökkenti a kibocsátásokat, növeli a versenyképességet, mérsékli az
energiaszegénységet, motiváló munkalehetőségeket teremt, és javítja az életminőséget.
Olyan világot, ahol digitális technológiák segítségével építünk egészségesebb, zöldebb társadalmat.
Ez csak akkor sikerülhet, ha mindannyian együtt dolgozunk rajta, és hadd hangsúlyozzam, hogy a
helyreállítási terveink nemcsak kivezetnek a válságból, de tovább is lendítik Európát a jövő világa felé.
Tisztelt Képviselők!
Képzeljék el egy pillanatra, hogyan élnénk a világjárvány közepette digitális technológia nélkül.
Karanténban, elvágva családtól, barátoktól és a munka világától, súlyos ellátási problémák mellett.
Nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy belássuk, 100 éve, a legutóbbi nagy világjárvány idején éppen ez
volt a helyzet.
Ma, egy évszázaddal később, a modern technológia segítségével diákok és munkavállalók milliói
tanulhattak, dolgozhattak otthonról. A digitális technológia lehetővé tette, hogy a vállalatok, gyárak és
kormányhivatalok távolból értékesíthessék termékeiket, üzemelhessenek és nyújthassanak
létfontosságú szolgáltatásokat. Hetek alatt több évnyi digitális innovációnak és transzformációnak
lehettünk tanúi.
Az analóg korszak a teljesítőképességének a határára érkezett. És a digitális átalakulás még csak most
gyorsul majd be igazán.
Évtizedünket Európa digitális évtizedévé kell tennünk.
A digitális Európa közös tervét kell kialakítanunk, mely 2030-ra egyértelmű célokat tűz ki például a
hálózati összekapcsoltság, a készségek és a digitális közszolgáltatások terén. És világos elveket kell
követnünk: a magánélethez és az összekapcsoltsághoz való jogot, a szólásszabadság, a kiberbiztonság
és az adatok szabad áramlásának elvét.
Európának digitális téren most kell az élvonalba lépnie – különben nem lesz más
választásunk, mint követni másokat, akik majd diktálják a tempót. Ezért kell gyorsan
cselekednünk.
Meggyőződésem szerint a következő három területre kell fordítanunk a figyelmünket.
Először is az adatokra.
Ami a vállalkozások és a fogyasztók személyre szabott adatait illeti, Európa túl lassan lépett, és így
immár másoktól függ.
Az ipari adatok esetében ez nem történhet meg. A jó hír az, hogy Európa vezető szerepet tölt be ezen
a területen – rendelkezünk a megfelelő technológiával és iparral – mely utóbbi döntő jelentőségű.
A verseny azonban korántsem dőlt még el. Az elkövetkező öt évben világszerte megnégyszereződik
majd az ipari adatok mennyisége – és hasonlóan bővül az azokhoz kötődő lehetőségek köre.
Gondoskodnunk kell arról, hogy vállalataink, kis- és középvállalkozásaink, induló innovatív
vállalkozásaink és kutatóink teljes mértékben ki tudják használni lehetőségeiket. Az ipari adatok
ugyanis páratlanul értékesek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése szempontjából.
A valóság azonban az, hogy az összegyűjtött ipari adatok 80%-át soha nem használják fel. Ez az
erőforrások puszta elpocséklása.
Másrészt a valódi adatgazdaság hathatósan ösztönözné az innovációt és az új munkahelyek
megteremtését. Ezért biztosítanunk kell, hogy ezek az adatok rendelkezésére álljanak és széles körben
hozzáférhetők legyenek Európában. Közös adatterekre van szükségünk – például az energetikai és az
egészségügyi ellátási ágazatban. Ezek szolgálnak majd alapul azokhoz az innovációs
ökoszisztémákhoz, amelyek segítségével az egyetemek, a vállalkozások és a kutatók hozzáférhetnek
az adatokhoz és együttműködhetnek azokkal kapcsolatban.
Ezért – a GaiaX alapján – európai számítási felhőt fogunk kiépíteni a NextGenerationEU
keretében.
A második olyan terület, amelynek figyelmet kell szentelnünk, a technológia – és
kiváltképpen a mesterséges intelligencia.
Akár a precíziós mezőgazdaságról, akár a pontosabb orvosi diagnózisokról vagy a biztonságos önvezető
gépjárművekről legyen is szó – a mesterséges intelligencia új lehetőségek tárházát nyitja meg
számunkra. E lehetőségekhez azonban szabályokat is kell társítani.
Olyan szabályozást szeretnénk, amely az embereket helyezi a középpontba. Az algoritmusok nem
válhatnak fekete dobozokká, és világos szabályok kellenek arra az esetre, ha nem működnek
megfelelően. A Bizottság jövőre javaslatot tesz az erre vonatkozó jogszabályra, amely a személyes
adataink feletti ellenőrzésre is kiterjed.
Ez utóbbi napjainkban még mindig túl ritkán valósul meg. Nem vagyunk tisztában azzal, mi történik
valójában az adatainkkal, amikor egy alkalmazás vagy weboldal arra kér minket, hogy hozzunk létre új
digitális személyazonosságot vagy egyszerűen jelentkezzünk be egy nagy platformon keresztül.
Ezért a Bizottság hamarosan javaslatot tesz majd az európai szintű biztonságos elektronikus
személyazonosítási rendszer megteremtésére.
Egy olyan rendszerre, amelyben valamennyien megbízhatunk és amelyet a polgárok Európa-szerte
felhasználhatnak az adófizetéstől a kerékpárbérlésig terjedő sokféle szolgáltatás igénybevételéhez.
Olyan technológiáról van szó, amelynek segítségével mi magunk ellenőrizhetjük, hogy milyen adatokat
és hogyan használhatnak fel.
A harmadik terület az infrastruktúra.
Az adatkapcsolatoknak lépést kell tartaniuk a gyors ütemű változással.
Ha az esélyegyenlőség Európájának megteremtésére törekszünk, elfogadhatatlan, hogy a vidéki
térségekben élők 40%-a továbbra sem rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal.
Pedig jelenleg ilyen internetkapcsolat nélkül nem képzelhető el a távmunka, az otthoni tanulás és az
online vásárlás, és e kapcsolat kiépítése a jelentős új szolgáltatások érdekében nap mint nap
sürgetőbbé válik. Szélessávú internetkapcsolat nélkül immár aligha lehet egy vállalkozást felépíteni
vagy hatékonyan működtetni.
Ez egy páratlan lehetőség és a vidéki térségek újbóli felvirágoztatásának előfeltétele. E
térségek kizárólag így tudják maradéktalanul kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, és még több
embert és beruházást magukhoz vonzani.
A NextGenerationEU révén elért beruházásösztönzés egyedülálló esélyt nyújt arra, hogy minden
települést bekössünk a szélessávú internethálózatba. Ezért kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a
biztonságos internetkapcsolatra, valamint az 5G, 6G és üvegszálas hálózatok bővítésére irányuló
beruházásokra.
A NextGenerationEU arra is egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy következetesebb európai
megközelítést dolgozzunk ki az összekapcsoltság és a digitális infrastruktúra fejlesztése tekintetében.
Ezek egyike sem önmagáért való célkitűzés – kis- és nagy léptékben egyaránt Európa digitális
szuverenitása a tét.
Ennek szellemében örömmel jelentem be az európai gyártmányú csúcstechnológiába, a
szuperszámítógépek új generációjába irányuló 8 milliárd eurós beruházást.
Azt szeretnénk, ha az európai ipar állítaná elő új generációs mikroprocesszorunkat, amelynek
segítségével egyre nagyobb adatmennyiséget használhatunk fel energiahatékony és biztonságos
módon.
Erről szól Európa digitális évtizede!
Tisztelt Képviselők!
Ha azt szeretnénk, hogy Európa előrelépjen és gyorsan haladjon, nem habozhatunk tovább.
A tét az, hogy esélyt adjunk Európának saját jövőjének meghatározására.
Minden rendelkezésünkre áll ennek megvalósításához. A magánszektor is nagyon várja ezt.
Soha nem volt még kedvezőbb időszak arra, hogy európai technológiai vállalatokba ruházzunk be, és
Szófiától Lisszabonig és Katowicéig mindenfelé technológiai központok épüljenek ki. Rendelkezésünkre
állnak a megfelelő emberek, ötletek és erő ahhoz, hogy az Unió sikeressé váljon.
Ezért fogjuk a NextGenerationEU beruházásainak 20%-át a digitális területre fordítani.
Értékeink, erőnk és globális ambícióink alapján vezető szerepet kívánunk betölteni: mi szeretnénk
kijelölni a digitális korba vezető európai utat.
ÉLETERŐS UNIÓ EGY SÉRÜLÉKENY VILÁGBAN
Tisztelt Képviselők!
Európa készen áll arra, hogy egy olyan világ kiépítésére használja fel ezt az átmenetet, amilyenben élni
szeretnénk. Ez természetesen messze túlmutat a határainkon.
A világjárvány egyidejűleg mutatott rá a globális rendszer sérülékenységére, és arra, hogy milyen
fontos az együttműködés a közös kihívások leküzdéséhez.
Világszerte vannak olyan szereplők, akik a válsággal szembesülve úgy döntenek, hogy az elkülönülést
választják. Mások aktívan közreműködnek a rendszer destabilizálásában.
Európa a segítségnyújtást választja.
Vezető szerepünk nem öncélú propaganda. Nem arról szól, hogy Európa az első, hanem azt jelenti,
hogy elsőként adunk komoly választ a fajsúlyos ügyekben hozzánk érkező kérésekre.
A pandémia során Szudántól Afganisztánig, és Szomáliától Venezueláig világszerte mindenfelé európai
repülőgépek szálltak le, és több ezer tonna védőfelszerelést juttattak el a rászorulókhoz.
Egyikünk sem lehet biztonságban mindaddig, amíg mindannyian nem vagyunk biztonságban – bárkik is
vagyunk és bárhol is élünk.
Ennek a legígéretesebb módja az egész világon hozzáférhető, megfizethető és biztonságos
oltóanyag.
A világjárvány kezdetén nem állt rendelkezésre finanszírozás és globális feltételrendszer a koronavírus
elleni oltóanyag kifejlesztéséhez – hanem minden szereplő azon igyekezett, hogy elsőként jusson
hozzá ahhoz.
Ez volt az a pillanat, amikor az EU közbelépett azért, hogy a globális reagálás élére álljon. A civil
társadalommal, a G20-csoporttal, az Egészségügyi Világszervezettel és más szereplőkkel
együttműködve elértük, hogy több mint 40 ország fogott össze annak érdekében, hogy 16 milliárd
eurót teremtsenek elő az oltóanyagra vonatkozó kutatás, a tesztelés és a terápiák finanszírozására a
világ egésze számára. Ez az EU páratlan mozgósító erejének köszönhető.
Az oltóanyag kifejlesztése azonban nem elegendő. Gondoskodnunk kell arról, hogy az európai polgárok
és a világon mindenki hozzájussanak ahhoz.
Az EU éppen ebben a hónapban csatlakozott a koronavírus elleni oltóanyaghoz való globális
hozzáférést célzó eszközhöz (COVAX), és 400 millió euróval járult hozzá annak elősegítéséhez, hogy a
biztonságos oltóanyag ne csupán azoknak álljon a rendelkezésére, akik képesek azt megfizetni –
hanem mindenkinek, akinek szüksége van rá.
Az oltóanyag-nacionalizmus életeket veszélyeztet, az e területen kialakított együttműködés
viszont életeket ment.
Tisztelt Képviselők!
Szilárdan hiszünk a nemzetközi szervezetek keretében történő együttműködés erejében és értékében.
Olyan válságokra, mint a líbiai vagy a szíriai, csak egy erős ENSZ-szel tudunk hosszú távú
megoldásokat találni.
Csak egy erős Egészségügyi Világszervezettel tudunk jobban felkészülni a világméretű és helyi
járványokra, legyen szó akár a koronavírus-járványról, akár az eboláról.
Tisztességes versenyt mindenki számára pedig csak egy erős Kereskedelmi Világszervezet révén
biztosíthatunk.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a multilaterális rendszer újjáélesztése és
reformja sosem volt olyan sürgető, mint napjainkban. Globális rendszerünk bénítóan
megmerevedett. Kulcsfontosságú szereplők lépnek ki az intézményekből vagy használják fel azokat
saját céljaikra.
Egyik út sem vezet sehová. Igen, változást akarunk. De nem romboló, hanem tervezett
változást.
Ezért azt szeretném, hogy az EU álljon az élére a WTO és a WHO megreformálására irányuló
törekvéseknek, hogy ezek az intézmények megfeleljenek a mai világ kihívásainak.
Tudjuk azonban, hogy a többoldalú reformok időigényesek, és közben a világ nem áll meg.
Kétségtelen, hogy Európának egyértelműen állást kell foglalnia és gyors lépéseket kell
tennie a globális ügyek terén.
Két nappal ezelőtt került sor az EU és Kína vezetői közötti legutóbbi találkozóra.
Az Európai Unió és Kína kapcsolata stratégiailag az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik
legnagyobb kihívást jelentő kapcsolatunk.
Kínát kezdettől fogva tárgyalópartnerünknek, gazdasági versenytársunknak és rendszerszintű
riválisunknak tekintem.
Közösek az érdekeink olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás – és Kína tanúbizonyságot tett
arról, hogy hajlandó a magas szintű párbeszédre. Elvárjuk azonban, hogy teljesítse a Párizsi
Megállapodásban vállalt kötelezettségeit és jó példával járjon elöl.
Még sok munka vár rá az európai vállalatok méltányos piaci hozzáférése, a kölcsönösség és a
kapacitásfelesleg terén. Kereskedelmi és beruházási partnerségünk továbbra is kiegyensúlyozatlan.
Nem kétséges, hogy nagyon eltérő kormányzási és társadalmi rendszereket támogatunk. Hiszünk a
demokrácia egyetemes értékében és az egyén jogaiban.
Európa nem problémamentes – gondoljunk például az antiszemitizmusra. E problémákat azonban
nyilvánosan vitatjuk meg. A bírálat és az ellenvetés nem csupán elfogadott, hanem jogi védelmet is
élvez.
Ezért mindig fel kell hívnunk a figyelmet az emberi jogi jogsértésekre, legyen szó Hongkongról, vagy
az ujgurokról.
De mi tart vissza bennünket? Miért van az, hogy az uniós értékekkel kapcsolatos egyszerű
nyilatkozatok is késlekednek, felhígulnak vagy azokat más indítékok bénítják meg?
Amikor a tagállamok azt mondják, hogy Európa túl lassú, én azt mondom: legyetek bátrak, és térjetek
át végre a minősített többségi szavazásra, legalább az emberi jogok és a szankciók alkalmazása
tekintetében.
Az Európai Parlament számos alkalommal sürgette egy európai Magnyickij-törvény
elfogadását – most bejelenthetem, hogy elő fogunk terjeszteni egy erre irányuló javaslatot.
Teljessé kell tennünk eszköztárunkat.
Tisztelt Képviselők!
Legyen szó Hongkongról, Moszkváról vagy Minszkről: Európának egyértelműen és gyorsan kell állást
foglalnia.
Hangosan és világosan kimondom: az Európai Unió Belarusz népe mellett van.
Mindannyiunkat megindított a Függetlenség terén békésen gyülekező emberek vagy a félelmet nem
ismerő nők menetében részt vevők mérhetetlen bátorsága.
A választás, amely miatt az utcára vonultak, nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kormány azóta
tett válaszlépései pedig szégyenteljesek.
A belarusz nép szabadon kell, hogy dönthessen saját jövőjéről. Ezek az emberek nem valaki
más sakktáblájának sakkfigurái.
Azokat, akik Oroszországgal való kapcsolataink szorosabbra fűzését szorgalmazzák, emlékeztetem,
hogy Alekszej Navalnij korszerű vegyi harcanyaggal történő megmérgezése nem egyedi eset. Ezt az
eljárásmódot láthattuk Grúziában és Ukrajnában, Szíriában és Salisburyben – és mindenhol
a világon, ahol a választásokat befolyásolják. Ez az eljárásmód nem változik, és semmilyen
csővezeték sem fogja azt megváltozni.
Törökország fontos szomszédunk, és mindig is az marad. Azonban – bár a térképen közel vagyunk
egymáshoz, úgy tűnik, hogy a köztünk lévő távolság egyre nő. Igen, Törökország problémás földrajzi
környezetben helyezkedik el. És igen, menekültek millióit fogadta be, amiért cserébe mi jelentős
finanszírozással támogatjuk. Egyik körülmény sem indokolja azonban a szomszédai megfélemlítésére
irányuló kísérleteket.
Tagállamaink, Ciprus és Görögország mindig számíthatnak Európa teljes szolidaritására a
szuverenitásukhoz fűződő jogaik védelme terén.
Közös érdekünk, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult feszült helyzet enyhüljön.
Pozitív lépést jelent ebbe az irányba, hogy a kutatóhajók az elmúlt napokban visszatértek a török
kikötőkbe. Ez kell ahhoz, hogy megteremtsük az olyannyira szükséges teret a párbeszédre Az egyetlen
út, ami előre visz, ha tartózkodunk az egyoldalú lépésektől, és ha valóban jóhiszeműen folytatjuk a
tárgyalásokat. Csak ez az út vezet stabilitáshoz és tartós megoldásokhoz.
Tisztelt Képviselők!
Európának amellett, hogy határozottabban reagál a globális eseményekre, elmélyültebbé és
kifinomultabbá kell tennie barátaival és szövetségeseivel fennálló kapcsolatait.
Ezt a folyamatot pedig a legrégebbi kapcsolatunk újjáélesztésével kell kezdenünk.
Lehetséges, hogy az utóbbi időben nem mindig értettünk egyet a Fehér Ház döntéseivel. De mindig is
becsben tartjuk a közös értékeken, közös történelmen, és a népeink közötti törhetetlen köteléken
alapuló transzatlanti szövetséget.
Ezért akárhogy alakuljon is az idei év hátralévő része, készen állunk arra, hogy új transzatlanti
cselekvési programot dolgozzunk ki. Készen állunk kétoldalú partnerségünk megerősítésére – legyen
szó akár a kereskedelemről, akár a technológiáról vagy az adózásról.
Készen állunk arra is, hogy a hasonló gondolkodású partnerekkel együtt végezzük el az együtt
kialakított nemzetközi rendszer megreformálásának munkáját. Saját érdekünkben és a közjó
érdekében.
Új kezdetekre van szükségünk a régi baráti kapcsolatokban – az Atlanti-óceán mindkét partján és a La
Manche csatorna mindkét oldalán.
Az a jelenet, amikor ebben a teremben megfogtuk egymás kezét és az Auld Lang Syne-t énekelve
elbúcsúztunk, többet mondott ezer szónál. A brit nép iránti soha nem halványuló rokonszenvet
mutatták.
Annak az esélye viszont minden nappal halványabb lesz, hogy időben megállapodás szülessen.
A tárgyalások sohasem könnyűek. Ezt már megszoktuk.
A Bizottság részéről a legjobb és legtapasztaltabb tárgyaló, Michel Barnier vezet minket ezen a
folyamaton.
A megbeszélések azonban nem haladnak úgy, ahogy szerettük volna. Ez pedig nagyon kevés időt hagy
számunkra.
Mint mindig, most is ez a Parlament lesz az, amely elsőként értesül a fejleményekről, és
amely kimondja majd a végső szót. Biztosíthatom Önöket arról, hogy továbbra is folyamatosan
közöljük a Parlamenttel a helyzet alakulását, csakúgy, mint a kilépésről rendelkező megállapodás
tárgyalásakor.
A megállapodás tárgyalása három évet vett igénybe, és ezalatt fáradhatatlanul dolgoztunk, soronként,
szavanként haladva.
És együtt sikerült. Az eredmény garantálja polgáraink jogait, pénzügyi érdekeit, az egységes piac
integritását – és ami a legfontosabb, a nagypénteki megállapodás érvényesülését.
Az EU és az Egyesült Királyság egyetértett abban, hogy ez a legjobb és egyetlen módja a béke
biztosításának az Ír-szigeten.
És e tekintetben mi soha nem fogunk visszakozni. Ezt a megállapodást az Európai Parlament és a brit
alsóház is megerősítette.
Azt nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, figyelmen kívül hagyni, vagy az alkalmazását mellőzni. Ez
jog, bizalom és jóhiszeműség kérdése egyaránt.
És ezt nem csak én mondom – hadd emlékeztessem Önöket Margaret Thatcher szavaira:
„Nagy-Britannia nem táncol vissza az általa kötött szerződésektől. Ez ártana Nagy-Britanniának, a világ
más részeivel ápolt kapcsolatainak, és minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásnak.”
Ez igaz volt hajdan, és ma is helytálló.
Minden erős partnerség alapja a bizalom.
És Európa mindig készen fog állni arra, hogy szoros partnerségeket alakítson ki legközelebbi
szomszédainkkal.
Ez pedig a Nyugat-Balkánnal kezdődik.
Az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó,
hat hónappal ezelőtti döntés kétségtelenül történelmi jelentőségű volt.
Valóban az EU-ban van az egész régió jövője. Közös a történelmünk, azonos a sorsunk.
A Nyugat-Balkán Európa része, nem csupán a selyemút egyik állomása.
Hamarosan előterjesztjük a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési csomagot, amelynek
középpontjában regionális beruházási kezdeményezések állnak.
Emellett a keleti partnerországoknak és déli szomszédságbeli partnereinknek a
munkahelyteremtésben és a gazdaságaik újraindításában is segíteni fogunk.
Hivatalba lépésemkor az Európai Unión kívülre tett legelső útként az Afrikai Uniónál tett látogatást
választottam, és ez a választás magától értetődött. Magától értetődő választás és egyértelmű üzenet
volt ez, mivel nemcsak szomszédok vagyunk, de egymás természetes partnerei is.
Három hónappal később a teljes biztosi testülettel tértem vissza, hogy meghatározzuk az Afrikával
kapcsolatos új stratégiánkra vonatkozó prioritásokat. Egyenrangú felek közötti partnerségről van szó,
amelyben mindkét félnek megvannak a lehetőségei és a feladatai.
Afrika kulcsfontosságú partner lesz egy olyan világ építésében, amilyenben élni szeretnénk – legyen
szó akár az éghajlatváltozásról, akár a digitalizációról vagy a kereskedelemről.
Tisztelt Képviselők!
Továbbra is hiszünk a nyitott és tisztességes kereskedelemben szerte a világon. Ez nem
önmagában vett cél, hanem egyik módja annak, hogy saját országainkban jólétet biztosítsunk,
ugyanakkor érvényre juttassuk értékeinket és normáinkat. Európában több mint 600 000 munkahely
kapcsolódik a Japánnal folytatott kereskedelemhez. A Vietnámmal a közelmúltban kötött
megállapodásunk pedig hozzájárult ahhoz, hogy az ország történelmében először több millió dolgozót
munkavállalói jogok illessenek meg.
Diplomáciai erőnket és gazdasági befolyásunkat olyan megállapodások megkötése érdekében
fogjuk latba vetni, amelyek pozitív változásokat hoznak – mint például a védett tengeri területek
kijelölése az Antarktiszon. Ez lenne a történelem egyik legnagyobb környezetvédelmi intézkedése.
Ambiciózus koalíciókat fogunk létrehozni olyan kérdésekben, mint a digitális etika, vagy az
erdőirtás elleni küzdelem – és szövetségre lépünk minden hasonló gondolkodású partnerrel – az ázsiai
demokráciáktól kezdve Ausztrálián és Afrikán át Észak- és Dél-Amerikáig, és bárki mással is, aki
csatlakozni kíván.
Az igazságos globalizáció megvalósításáért fogunk dolgozni. Ezt azonban nem szabad magától
értetődőnek tekintenünk. A méltányossághoz és az egyenlő versenyfeltételekhez ragaszkodnunk kell.
És Európa haladni fog a céljai felé – egyedül vagy a csatlakozni kívánó partnerekkel együtt.
Olyan mechanizmus kialakításán dolgozunk, amely ellensúlyozza az importáruk karbonintenzitását.
A szén-dioxid-kibocsátásnak árat kell szabni – a természet nem terhelhető tovább.
Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó említett mechanizmus arra
fogja ösztönözni a külföldi gyártókat és az uniós importőröket, hogy csökkentsék szén-dioxidkibocsátásukat, miközben a WTO-szabályokkal összeegyeztethető módon egyenlő versenyfeltételeket
biztosítunk.
Ugyanez az elv vonatkozik a digitális gazdaság adóztatására is. Minden tőlünk telhetőt megteszünk
annak érdekében, hogy az OECD és a G20-ak keretében megállapodást érjünk el. De senkinek se
legyen kétsége afelől: ha bármely megállapodásból hiányozni fog a hosszú távon fenntartható
bevételeket biztosító, méltányos adórendszer, Európa jövő év elején ilyen irányú javaslatot terjeszt
elő.
Azt szeretném, hogy Európa mindenhol a világon a méltányosság előmozdítója legyen.
ÚJ ÉLETERŐVEL TÖLTJÜK MEG EURÓPÁT
Tisztelt Képviselők!
Ha Európa a globális színtéren ilyen fontos szerepet kíván betölteni, akkor saját határain belül is új
életerőre van szüksége.
Az előrehaladáshoz pedig túl kell lépnünk azokon a különbségeken, amelyek eddig visszatartó erővel
hatottak ránk.
A NextGenerationEU-ról kötött történelmi jelentőségű megállapodás arról tanúskodik, hogy mindez
megvalósítható. A költségvetési szabályokra, az állami támogatásra és a SURE eszközre vonatkozó
döntések meghozatalának sebessége szintén arról tanúskodik: ez megvalósítható.
Váltsuk hát valóra!
A migráció olyan téma, amely már éppen elég régóta szerepel a napirenden.
Európa számára a migráció mindig is adott volt – és mindig is adott lesz. Évszázadokon keresztül
társadalmaink meghatározó ismérve volt, gazdagította kultúráinkat és alakította sokunk életét. És ez a
jövőben is így lesz.
Mindannyian jól tudjuk, hogy a 2015-ös migrációs válság nyomán számos mély választóvonal
keletkezett a tagállamok között, és az akkor ejtett sebek némelyike máig sem gyógyult be teljesen.
Azóta sok mindent megvalósítottunk, ugyanakkor még mindig sok tennivaló vár ránk.
Ha mindannyian hajlandók vagyunk kompromisszumokat kötni – saját értékeink csorbítása
nélkül – meg fogjuk találni a megoldást.
A Bizottság a jövő héten előterjeszti az új migrációs paktumot.
Emberközeli és emberséges megközelítést fogunk alkalmazni. A tengeri életmentés számunkra
nem lehetőség, hanem kötelesség. A jogi és erkölcsi kötelezettségeiket teljesítő, vagy a migrációnak
fokozottan kitett országok számára pedig biztosítanunk kell, hogy támaszra leljenek az Európai Uniónk
egésze által tanúsított szolidaritásban.
Gondoskodni fogunk a menedékjog és a visszaküldés közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséről.
Egyértelműen meg kell különböztetnünk, hogy kik jogosultak a maradásra és kik nem.
Fel fogunk lépni az embercsempészek ellen, a külső határok megerősítéséért, a külső partnerségek
elmélyítéséért és a legális migrációs lehetőségek megteremtéséért.
Emellett gondoskodni fogunk a maradásra jogosult személyek integrációjáról és arról, hogy érezzék: az
Unió szívesen látja őket.
A jövő ígéretes lehetőségeket tartogat számukra, amelyeket szakértelmük, energiájuk és tehetségük
révén ki is aknázhatnak.
A tizenéves Suaddra gondolok, aki szíriai menekültként érkezett Európába és az volt az álma, hogy
orvos lehessen, három évvel később pedig elnyerte az írországi Királyi Sebészeti Kollégium rangos
ösztöndíját.
A Líbiából és Szomáliából elmenekült orvosokra gondolok, akik a befogadó ország lakosságának
szolgálatába állították egészségügyi szakértelmüket, mikor a világjárvány elérte Franciaországot.
Tisztelt Képviselők! Ha belegondolunk, hogy ezek az emberek min mentek keresztül és mit értek el,
akkor egyszerűen elengedhetetlen, hogy képesek legyünk közösen kezelni a migráció
kérdését.
A moriai menekülttábor pusztulásáról készült képek fájdalmas emlékeztetőként jelzik az európai
összefogás szükségességét.
Mindenkinek fokoznia kell erőfeszítéseit és felelősséget kell vállalnia – és a Bizottság pontosan ezt
fogja tenni. A Bizottság a görög hatóságokkal együtt jelenleg is munkálkodik egy új leszboszi
menekülttábor létrehozására vonatkozó közös kísérleti projekt kidolgozásán. Segítséget tudunk
nyújtani a menedékjogi és a visszaküldési folyamatok során, és képesek vagyunk számottevően
javítani a menekültek körülményeit.
Szeretném azonban egyértelműen leszögezni: ha mi fokozzuk erőfeszítéseinket, akkor
ugyanezt várom el valamennyi tagállamtól is.
A migráció egész Európa előtt álló kihívás, melynek kezelésében Európa egészének részt kell
vennie.
Újfent meg kell teremtenünk az egymás iránti bizalmat, és együtt kell előrelépnünk.
Ez a bizalom Uniónk központi eleme, ennek jegyében cselekszünk közösen.
Mélyen beágyazódik alapvető értékeinkbe, demokráciáinkba és – Walter Hallstein szavaival élve –
jogközösségünkbe.
Nem valamiféle elvont fogalomról van szó. A jogállamiság segít megvédeni az embereket az
erőfölényben lévők önkényuralmától. Garantálja legalapvetőbb, mindennapi jogainkat és
szabadságainkat. Lehetővé teszi, hogy kinyilvánítsuk véleményünket és a szabad sajtóból
tájékozódjunk.
A Bizottság még ebben a hónapban elfogadja a valamennyi tagállamra kiterjedő, első éves
jogállamisági jelentést.
Ez a dokumentum a problémák korai felismerésének és a megoldások kialakításának megelőző jellegű
eszközeként szolgál.
Szeretném, ha a Bizottság, a Parlament és a tagállamok egyaránt kiindulópontként tekintenének erre,
hogy ne történhessen visszalépés.
A Bizottság meghatározó jelentőséget tulajdonít a jogállamiságnak. Biztosítani fogjuk, hogy a
költségvetésünkből és a NextGenerationEU-ból származó pénzek esetében még csak fel se
merülhessen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség gyanúja. Ez nem képezheti vita tárgyát.
Az utóbbi hónapok azonban arra is ráirányították figyelmünket, mennyire törékennyé válhat a helyzet.
Kötelességünk, hogy szüntelenül éberen őrködjünk a jogállamiság megőrzése felett.
A jogállamiság megsértése nem tolerálható. Jómagam továbbra is kiállok a jogállamiság és az európai
intézmények integritásának védelme mellett. Legyen szó akár az uniós jog elsőbbségéről, a
sajtószabadságról, a bírói függetlenségről vagy a befektetői állampolgársági programokról. Az európai
értékek nem eladók.
Tisztelt Képviselők!
Ezek az értékek fontosabbak, mint valaha. Ezt azért hangsúlyozom, mert Uniónk helyzetére gondolva
eszembe jutnak az egyik nagyszerű – sajnos idén elhunyt – európai gondolkodó, John Hume szavai.
Az, hogy ma ennyi ember él békében az Ír-szigeten, nagyban az ő emberiségbe és a
konfliktusmegoldásba vetett megingathatatlan hitének köszönhető.
Hume szerint a konfliktus a különbségekről szól, a béke pedig a különbségek tiszteletben tartásáról.
És 1998-ban nagyon is jogosan arra emlékeztette ezt a parlamentet, hogy: „Az európai projekt alapító
atyái úgy döntöttek, hogy a különbözőség nem fenyegetés, a különbözőség természetes. A
különbözőség az emberiesség esszenciája.”
Ezek a szavak azóta mit sem veszítettek jelentőségükből.
Hiszen amikor körbe tekintünk, feltesszük magunknak a kérdést: hol az emberiesség esszenciája,
amikor Wisconsinban egy rendőr az autóban ülő három gyermek szeme láttára lövi le apjukat?
Feltesszük magunknak a kérdést: hol az emberiesség esszenciája, amikor utcáinkon antiszemita
karneváli jelmezben vonulnak fel?
Hol az emberiesség esszenciája, amikor minden egyes nap roma személyeket rekesztenek ki a
társadalomból, mások pedig pusztán bőrszínük vagy vallásuk miatt ütköznek korlátokba?
Büszke vagyok arra, hogy itt élek Európában, az értékek és a sokféleség nyitott társadalmában.
Ugyanakkor ezek a történetek még itt, ebben az Unióban is oly sok ember számára a mindennapi
valóságot jelentik.
Ez pedig emlékezetünkbe idézi, hogy a rasszizmus és a gyűlölet elleni küzdelem terén tett
haladás törékeny – elérni nehéz, elveszteni viszont annál könnyebb.
Most tehát itt az ideje, hogy változtassunk ezen.
Itt az ideje egy valóban rasszizmusmentes Unió kiépítésének, amely az elítélés helyett a tettek
mezejére lép.
A Bizottság egy cselekvési terv előterjesztésével kívánja beindítani ezt a folyamatot.
Ennek keretében javasolni fogjuk az uniós bűncselekmények jegyzékének bővítését, hogy az a
gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formáját magában foglalja, függetlenül
attól, hogy faji, vallási, nemi vagy szexuális alapon elkövetett tettekről van-e szó.
Mindenkit védelem illet a gyűlölettel és a gyűlöletkeltéssel szemben.
Meg fogjuk erősíteni a faji egyenlőségre vonatkozó jogszabályainkat az esetleges joghézagok
kiküszöbölésével.
Költségvetési forrásaink felhasználásával kezelni fogjuk például a foglalkoztatás, a lakhatás és az
egészségügy terén tapasztalható hátrányos megkülönböztetést.
Szigorítani fogjuk a jogérvényesítési eljárásokat, ha késlekedik a végrehajtás.
Mert ebben az Unióban a rasszizmus elleni fellépésnek nincs alternatívája.
Javítani fogjuk a rasszizmus történelmi és kulturális okaival kapcsolatos oktatást és
tájékozottságot.
Kezelni fogjuk a tudattalan előítéleteket, amelyek az emberek, az intézmények, sőt, még az
algoritmusok szintjén is tetten érhetők.
És ki fogjuk nevezni a Bizottság rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó első
koordinátorát, aki napirendünk élén fogja tartani ezt a kérdést, és közvetlen együttműködést folytat
majd az emberekkel, a civil társadalommal és az intézményekkel.
Tisztelt Képviselők!
Fáradhatatlanul fogok dolgozni az egyenlőségközpontú Unió kiépítésén.
Ez egy olyan Unió, ahol az lehetsz, aki vagy és azt szerethetsz, akit akarsz – ahol nem kell tartanod
vádaskodástól és hátrányos megkülönböztetéstől.
Hiszen az ember személyisége nem ideológia kérdése.
Ez az identitásunk.
És ettől soha senki nem foszthat meg minket.
Hogy mindenki számára egyértelműen fejezzem ki magam: az LMBTIQ-mentes övezetek
emberiességmentes övezetek, amelyeknek nincs helye Uniónkban.
A Bizottság annak érdekében, hogy biztosítsa e közösség egészének támogatását, hamarosan
előterjeszti az LMBTIQ személyek jogainak megerősítését célzó stratégiát.
Ennek részeként szorgalmazni fogom a családi kapcsolatok EU-n belüli kölcsönös elismerését is. Aki
egy országban szülő, az minden országban szülő.
KÖVETKEZTETÉS
Tisztelt Képviselők!
Ez az a világ, amelyben élni szeretnénk.
Ahol a sokféleségben és az ellentétekben egyesülve létezhetünk. Ahol közös munkával igyekszünk
túllépni a köztünk lévő különbségeken, és segítő kezet nyújtunk egymásnak a nehéz időkben.
Ahol most fektetjük le az egészségesebb, erősebb és tiszteletteljesebb világ alapjait, amelyben majd
gyermekeink fognak élni.
De miközben gyermekeinket az életre próbáljuk nevelni, valójában ők azok, akik megtanítják nekünk,
miről is szól az élet.
Az elmúlt év rámutatott, hogy ez mennyire jól fedi a valóságot.
Beszélhetnénk arról a több millió fiatalról, akik egy jobb bolygó érdekében változást szeretnének.
Vagy arról a több százezer gyönyörű szivárványról, amelyeket gyermekeink a szolidaritás jelképeként
kitettek Európa ablakaiba.
Van azonban egy kép az elmúlt hat nehéz hónapból, amely élesen belémrögződött. Egy kép, amely
gyermekeink szemén keresztül láttatja a világot.
Ez Carola és Vittoria képe. A két fiatal lány a háztetőkön ugrálva teniszezik az olaszországi Ligúriában.
Nem csupán a lányok bátorsága és ügyessége volt rám nagy hatással, hanem a kép mögött
meghúzódó tanulság. Ne hagyjuk, hogy az akadályok elállják utunkat, ne hagyjuk, hogy a konvenciók
visszatartsanak, ragadjuk meg a pillanatot.
Ez az, amit Carola, Vittoria és valamennyi európai fiatal nap mint nap tanít nekünk az életről. Erről szól
Európa következő generációja. Ez a NextGenerationEU.
Európa idén az ő példájukat követte, és együttes erővel hatalmas előrelépést tett.
Mikor jövőnk érdekében meg kellett találnunk a kiutat, nem hagytuk, hogy a régi berögződések
visszatartsanak.
Mikor bizonytalanná vált körülöttünk a világ, a pillanatot megragadva új életerővel töltöttük meg
Uniónkat.
Mikor egyedül is cselekedhettünk volna – ahogy azt a múltban tettük –, a 27 tagállam összesített
erejét kihasználva teremtettük meg a jobb jövő lehetőségét mind a 27 tagállam számára.
Megmutattuk, hogy egy csónakban evezünk, és közösen fogjuk leküzdeni a nehézségeket.
Tisztelt Képviselők!
A jövőnk attól függ, hogy hogyan alakítjuk. Rajtunk múlik tehát, hogy milyen lesz a jövő
Európája.
Ne kicsinyeljük le ennek jelentőségét. Lássunk máris munkához. Tegyük erőssé Európát. És
építsünk olyan világot, amilyenben élni szeretnénk.
Éljen Európa!

(Nethuszár)

Nethuszár