Több mint kormányválság: autoriter útra lépne Románia?

Semmi különös, ismét kormányválság van Romániában, olyan menetrendszerű ez mifelénk, mint angol stadionokban a huliganizmus, hogy kellően korszakos példával hozakodjak elő. De mi is történt, pontosabban, mit tudunk arról, ami történt, mi történhetett valójában, és mi várható – a Nethuszár megpróbálta a lehetetlent, összefoglalni a mai Romániát, kommentekben pedig ti is hozzászólhattok, de csak miután elolvastátok!

Románia nem egyszerű ország, jelzi ezt az is, hogy az 1990-es demokrácia-beköszönés óta, azaz: az utóbbi 31 évben összesen 25 kormány alakult ebben az országban, de az 1862-es államalakulástól számolva is a brutális 131-es szám jön ki, ami azt jelenti, hogy átlagban egy év és pár hónapot tudtak kormányozni errefelé azok, akik elnyerték vagy megvették, kizsarolták stb. a szavazók kegyeit. Összehasonlításképp: Magyarországon 75 (ha jól számoltuk) alkalommal alakult kormány azóta, hogy Ferdinánd király kinevezte az első magyar miniszterelnököt Batthyány Lajos személyében, még 1848 tavaszán – a félreértések elkerülése végett, ideszámoltuk az összes miniszterelnököt, aki kinevezést kapott, a diktatúrák korszakából is. Ha csak az utóbbi 31 demokratikus évet nézzük, akkor az összehasonlítás még brutálisabb: összesen KILENC alkalommal alakult kormány anyaországunkban (Romániában 25, csakhogy ismételjünk), ami azért jócskán stabilabb államot feltételez.

A legújabb kormányválság

igazság szerint senkit sem lepett meg, a PSD hosszú, évtizedes uralma után egy ideológiailag sem egységes, jobboldalainak is nehezen nevezhető konglomerátum került az ország élére, akik a szavazok parancsára hallgatva, kénytelen-kelletlen koalícióra léptek:

• a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelyik hosszú-hosszú éveken keresztül az RMDSZ ellensége volt, ráadásul a PNL legerősebb embere az a Klaus Iohannis jelenlegi államfő, akinek (és pártjának) kulcsszerepe volt Traian Basescu jobboldali államfő elleni lázításban, valamint a Basescu által gründolt, és egykoron kormányzópárt PD-L (Demokrata-Liberális Párt) szétverésében, megbuktatásában és Victor Ponta kormányra hozatalában!
• Az USR, amelyik a romániai városi ifjúság, a Verespatakra tervezett aranybánya megnyitása ellen közel tíz évig (!!!) folyamatosan tüntető utcai mozgalom pártja, amelyik egy gyökeresen másfajta politizálást ígért, hogy párttá alakulásuk és parlamentbe jutásuk után alig egy évvel már a professzionalitás álcája mögé bújva elinduljon a mozgalmi tagok leszalámizása, a helyi, regionális pártok, mozgalmak, szervezetek beolvasztása stb. Dan Barna a legrosszabb, ami történhetett ezzel a jobb sorsra érdemes politikai alakulattal, és meg is történt, ráadásul ezt még tudták fokozni, azzal a Plus-al álltak össze, és lassan olvad össze a két párt, amelyik élén az a Dacian Ciolos áll, aki a francia érdekek helyi képviselője, és a neoliberális gazdaságpolitika híve
• és az RMDSZ, amelyik a fenti két párt ellenségével, a PSD-vel kormányzott közösen hosszú ideig, de a parlamenti többséghez kellettek ők is, így – dacára főleg az USR ellenkezésének – bevették Hunorékat is a koalícióba, hogy mára úgy tűnjön az egyszerű szemlélődő számára, ennek a kormánynak nincsenek is normális tagjai a magyarokon kívül. Közelebbről persze másként fest ez a kép, de ezt most mellőzük, nem ez az írásunk tárgya

Amint látható, már az összeállás, a koalíció megalakulásának pillanatában eldőlt, hogy ebből kormányválság is lesz, az USR és a PNL nagyjából ugyanarra a szavazóbázisra hajt, de érdekeik alapvetően különböznek, az RMDSZ pedig bokszzsáknak és egyik-másik oldal pártját fogó jó havernak egyaránt megfelel, legalábbis eddig úgy tűnt.

Nem vicc: majdnem autonómmá nyilvánította Székelyföldet az Orban-kormány – egy reformjavaslat tündöklése, és ideiglenes bukása

Mégis, mi történt MOST?

A miniszterelnök, Florin Cîțu menesztette az igazságügyi minisztert, Stelian Ion-t, akit az USR delegált a kormányba. A hivatalos indoklás: az igazságügyi tárca vezetője nem írta alá a kormány Anghel Saligny tervét, ami a PSD idejéből megismert PNDL (Helyi Fejlesztések Nemzeti Terve) felújított verziója, legalábbis az USR szerint, ami még nem is lenne akkora baj, de Dan Barnaék szerint mindez arra jó, hogy a PNL, mint kormánypárt, financiálisan is megtolhassa saját embereit vidéken, ami a korrupció melegágya. Ez utóbbi igaz is, a román sajtó az elmúlt években tengernyi riportot szállított arról, hogy a PNDL-vel miként éltek vissza a helyi kiskirályok, de ettől még nem szükségszerű, hogy ez most is így történjen, viszont, ismerve ezt az országot, biztos, hogy így lesz.

A hivatalos indoklás azonban némiképp sántít: Stelian Iont ugyanis már kirúgta Citu, amikor az igazságügyi minisztériumhoz jóváhagyásra megérkezett a tervezet – szóval, ha akarta sem tudta volna elutasítani, mert nem volt már tárcavezető, és azért nem volt tárcavezető, mert kirúgták, amiért elutasította azt, amit meg sem kapott. Mindez nem vicc, hanem tényleg így történt – legalábbis a hivatalos narratívában ilyen és ekkora lyukak tátonganak.

A Speciális Szekció

Az viszont tény, hogy az Anghel Saligny projektről már napok óta tárgyalnak a pártok, és az USR-Plus mindvégig megpróbálta kijátszani a bojkott nevű kártyát, hogy engedményeiért, támogató szavazataiért cserébe elérje az igazságiügyi reformcsomaghoz tartozó egyik legfontosabb célját (amit egyébként mind a PNL, mind az USR megígért a kampányban!), nevezetesen a bírókat és ügyészeket felügyelő, felettük ítélkező Speciális Szekció (SIIJ) feloszlatását, amit még a PSD és Dragnea hozott létre, ezzel tartva kordában a Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA).

[Hivatalos nevén: Secția pentru Investigarea Infracțiunilor din Justiție – SIIJ – magyarul valahogy így hangzana: az igazságszolgáltatáson belüli bűncselekmények vizsgáló ügyosztály]

A Speciális Szekció feloszlatásának halogatása úgy látszik nem fért bele az USR elképzeléseibe, igaz, ennek szigorúan jogállami felételekkel való megszüntetése eléggé bonyolult, másrészt a koalíciós pártoknak jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a választók szemében absztrakt dolgoknak tűnő jogi kérdésekkel töltsék az idejüket. AZ USR-Plusnak viszont belefér, ugyanis nincs olyan sok helyi politikai funkciót elfoglaló polgármesterük, hogy lekössék őket a mindennapi problémák Másképp szólva: a PNL-nek, akinek komoly polgármestereken túl még megyei elnökei, prefektusai, alprefektusai stb. is nagy számban lepték el az államigazgatást, hogy a községi és kisebb városok polgármestereiről ne is beszéljünk, első-, másod -s harmadrangú prioritást sem jelent az igazságügy, ugyanis a fent említett bázis (és ezek szállítják a győzelemhez szükséges szavazatokat) fejlesztéseket akar. Nem is csoda, arról az országról beszélünk, ahol a budik 30 százaléka még mindig az udvaron van, a népek pedig vezetékes vizet, gázt, áramot, utakat, minőségi oktatást és egészségügyet akarnak, nem érdekli őket a Speciális Szekció. A PNL, mint kormánypárt nyilván figyel erre, de még jobban figyel arra, hogy a demagógiával kitűnően operáló PSD toronymagasan vezeti a közvéleménykutatásokat, 35 százalékon állnak, ami annyi, mint a koalíciót alkotó három párt támogatottsága összesen.

Mit csinált még Stelian Ion?

A Speciális Szekció feloszlatásának elmaradásában az államfőnek, Klaus Iohannisnak is megvan a sara, nemhiába panaszkodik most az USR, hogy keresték az elnököt, de az nem válaszolt, de történt ennél érdekesebb is: Stelian Ion elkezdte kinevezni a DNA és a különböző ügyészségi intézmények élére az ügyészeket, ráadásul olyanokat, akik nem feltétlenül politikai komisszárok, márpedig egy erős DNA addig volt érdeke a PNL-nek és Klaus Iohannis álamfőnek, ameddig ellenzékben voltak. Az nem teljesen világos, hogy az államfőnek milyen szerepe lehet és van ezekben a kinevezésekben, de tény, hogy Stelian Ion magasról leszarta, hogy mit gondol Iohannis a kinevezett személyekről. Azt, hogy a legújabb kormányválságban szerepet játszottak az említett kinevezések, mi sem bizonyítja jobban, hogy az ideiglenes igazságügyi tárcavezető, a PNL-s és egyébként belügyminiszter Lucian Bode azon nyomban visszavonta azokat. Másrészről pedig aláírta az Anghel Saligny projektet, amit a kormány másnap el is fogadott.

Mit csinált az USR-Plus?

A lélektelen politika kicsapódása: összeállt a szélsőjobbos AUR-al. Románia és annak pártpolitikája sokat látott már az elmúlt évtizedekben, de azért ilyen erős még itt is ritka. A hírt eleinte kétkedve fogadták a híreket követőek, folyosói pletykának gondolták sokan, de aztán világossá vált: az USR és az AUR közösen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt azon kormány ellen, amelyiknek tagja az USR-Plus. Komoly, nem?

A fiúk talán jól is számoltak eleinte: Iohannis, a bábmester, és a belső választásaival elfoglalt PNL-ben erre valószínűleg senki sem számított, mi több, azt gondolták, hogy a kormányban maradás vágya van annyira erős Cioloș pártjában, hogy lenyelik majd a békát. Nem így történt, ebben azért az is szerepet játszhatott, hogy alig pár hónappal ezelőtt Cîțu kirúgta a szintén USR-Plus által delegált Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert, és két ilyen blamát egy párt sem tud, és nem is akar lenyelni. Bár Iohannis és a PNL meglepődött a liberális-reformista, valamint nackó pártok közötti alkalmi koalíció létrejöttén, elég gyorsan észbe kaptak, és azt hiszem ez lesz az a pont, amikor az USR-Plus hanyatlásnak indul.

Területi átszervezés: de facto már a “regionalizálás” útjára lépett volna Románia – mi lesz a magyar megyék sorsa?

Cîțu ugyanis kemény kormányfőnek bizonyul

Ez a halkszavú ember, akiről azt gondoltuk, hogy nincs benne több, mint egy savanyú könyvelő (remek képességű pénzügyi szakember hírében állt, de politikai vénája nem volt ismert eddig) egyre keményebb kézzel fogja azt, amiről ő azt gondolja, hogy kormányprogram és prioritás. Kétségtelen: Romániának ilyen miniszterelnökre van szüksége, főleg akkor, ha az elnök egy puhapöcs, az már más kérdés, hogy milyen irányba fogunk elmozdulni, de azt hiszem, hogy az autoritással kapcsolatos problémák egyre kevésbe lesznek érdekesek, azzal párhuzamosan, ahogy emelkednek az energiaárak, és növekszik az infláció.

Cîțu végül ott ütött vissza, ahol a legjobban fájhat Cioloșéknak: az európai politikai közöséghez fordult, rendben valónak találják-e, hogy a Renew Europe társelnökének pártja Romániában egy szélsőjobbos alakulattal fog össze? A Renew meglepő választ adott: nem igaz, hogy az AUR-al fogna össze Ciolos és Dan Barna alakulata. A valóság ilyen mérvű letagadására aligha volt példa, így aztán nem túlzás kijelenteni azt, hogy az USR-Plus óriásinak bizonyuló belpolitikai hibája akkora hullámokat ver majd, amit a kontinens kétarcúságban jeleskedő liberális erői is megéreznek majd. Arról már nem is beszélve, hogy a kormányfő beígérte: leváltja az USR-Plus összes miniszterét, prefektusát, alprefektusát, gyakorlatilag mindenkit, akit a hatásköre megenged.

Hol tartunk most?

Végül megtörtént a majdnem elképzelhetetlen: az USR-Plus és az AUR benyújtották a bizalmatlansági indítványt, nagyjából kedd magasságában várható, hogy szavaznak róla a honatyák. Csak az USR és az AUR együtt nem tudja majd megbuktatni a kormányt, kérdés az is, hogy az USR-Plus és az AUR képviselői közül hányan nyelik majd a békát, ugyanis egyik alakulat szimpatizánsai sem rajonganak a közös munka ötletéért, de a képbe erősen bezavarhat majd a PSD, akinek szintén okoz kényelmetlen perceket szavazás napja, ugyanis azt sem tehetik meg, hogy nem támogatják, hiszen a Cîțu- és úgy általában a  PNL-kormány nagy ellenségei, másrészt pedig ők akartak a bizalmatlansági indítvány vezérei lenni, tervezték is, hogy benyújtanak egyet, amihez az USR-Plus és az AUR is csatlakozhat, de utóbbi kettő tegnap este már meglépte a szükségest.

Ceaușescu parancsát teljesítik az úzvölgyi temető elrománosításával?

És mi zajlik valójában?

Romániát a titkosszolgálatok vezetik – ez már közhelynek számít errefelé, így érdemes ebből a szemszögből is megvizslatni az eseményeket. Hogy jobban megértsük, dióhéjban összefoglalva nagyjából így fest a kép: a különböző titkosszolgálati szervek közös eredője a kommunista Szekuritáté, ahol azért szintén létezett egy nem túl népes, de pozícióiban erős Nyugat-barát vonal, abból az egyszerű képletből kiindulva, hogy onnan lehet sok pénzre szert tenni. Bár az apák és fiúk vonal miatt nem sikerült teljesen elszakadniuk a kommunista örökségtől, a román szervek körében két tábor feszül ma is egymásnak: a Nyugat-barátibb, hazafiasabbnak is nevezhető, szakmailag eléggé kompetens rész, és az egykori Szeku délibábjától még mindig megzavarodott őskövületek, és a hálózatuk által beszervezett fiatalabbak. Utóbbiakra példa az úzvölgyi temetőrablást megszervező csoport, és ezek általában a PSD-vel utaznak egy szekéren.

Az úzvölgyi provokátorok II. rész: alig észrevehetően, de megjelenik a titkosszolgálati szál

Hogy a szervek miként fogják elejét venni annak, hogy a politikusok szűklátókörűsége miatt teljesen összeomoljon Románia, az egyelőre nem világos, de arra bátran fogadhatunk, hogy a háttéralkudozások már megkezdődtek, ahogy az is eléggé valószínű, hogy az orosz gáz, a szövetségeseit egyre inkább magára hagyó Biden-adminisztráció, az új német kancellár és a távozni készülő Macron francia elnök által kijelölt dimenzióban Románia számára csak egy út tűnik járhatónak, és ez pedig a kemény kezű kormányzás intézménye, amelyik a népjóléti intézkedéseket akár a jogszabályok megsértése árán is átveri a politikai közegen. Másképp szólva: Románia elmozdul az autoriter kormányzás irányába, ennek első felvonását láthatjuk most, egy nem mindennapi kormányválság formájában.

Hogy ebből mi lesz, azt már csak a jó ég tudja…

Ghonzó

(Nethuszár)

Nethuszár