Kormányalakítás: egy időszerű reform, ami a magyarság számára végzetes lehet

Ha így folytatják, akkor karácsonykor is kormány nélkül leszünk, az addig elszálló árak miatt örülünk majd egy szelet diós kalácsnak is, de a golfozó politikai osztályt ez kevésbé érdekli. 

A kormányalakítási tárgyalások megakadtak, nem tudnak megegyezni abban sem, hogy ki legyen a miniszterelnök, de abban sem, hogy milyen módszer szerint rotáljanak. És akkor tegyük hozzá, hogy a két legnagyobb párt állna össze, magyarán mindkettő lenne, ahonnan és amiből engedjen, mert megtérülne neki – de nem! Végül találtak egy megoldást, ami annál is rosszabb, mintha egymás torkának ugrottak volna: elmennek Iohannishoz, hogy találjon ki ő valamit, amivel kibogozza a csomót. Hát, gratulálok, ez olyan, mintha a hóhértól kérnénk nyakkendőkötési szaktanácsadást – lehet, hogy bejön, de jó esély van arra, hogy megfulladjunk.

A miniszterelnöki castingon

túl abban sem tudnak megegyezni, hogy bizonyos jövedelmeket mennyivel emeljenek, ilyen például a differenciált minimálbér. A PNL, a PSD és az RMDSZ vezető végül Iohannishoz fordulnak, oldja fel ő a patthelyzetet – árulták el különböző források az Adevarul napilapnak. Mi pedig eláruljuk az említett vezetőknek, hogy Iohannis golfozni szokott, az pedig nem hasonlít a sakkhoz. Semmiben sem! (Szívesen!)

A pártok vezetői

egyre szembetűnőbb módon kerülik, hogy nyilatkozzanak arról, miként halad a miniszterelnök kiválasztásának ügye: ez ugyanis nemcsak amiatt okoz nehézségeket, hogy nem tudnak egy névben megegyezni, hanem abban sem értenek egyet, hogy miként működjön a rotáció. Az alapötlet ugyanis az lenne, hogy a két őselleneség, a PNL és PSD úgy megy kormányra, hogy kétévente váltják egymást a kormányfői székben. A G4Media azt is rebesgeti, hogy a tárgyalások egyik legnagyobb akadályozója maga Florin Cîțu, aki, mint a PNL elnöke, ragaszkodik ahhoz, hogy miniszterelnök legyen, a PSD viszont ezt csuklóból elutasítja, ami nem is csoda, hiszen ők maguk váltották le a bizalmatlansági indítvánnyal. Cîțu számára ez már olyan pókerjáték, ahol a politikai túlélése a tét, amennyiben nem lesz miniszterelnök, akkor nagy valószínűséggel a pártelnökséget is elveszti, ahhoz viszont, hogy Cîțut meg lehessen kerülni a tárgyalásokon le kéne mondatni a PNL éléről, oda új elnököt keresni stb. Ez nem az az út, ahol gyorsan kormányt lehetne alakítani, de az egyet nem értések ezzel még nem értek véget.

A nyugdíjak emelésének kérdésben

egyetért ugyan a PSD és a PNL, ám a differenciált minimálbér, illetve a gyerekpénz kérdésében már nem. A PNL egyfajta minimálbért akar, ennek összege 2550 lej lenne, míg a PSD bevezetné a diplomás minimálbért, amelynek 2600 lej lenne az összege – első blikkre nem nagy különbség, de az 50 lej per kopf jelentősen meghúzná az amúgy sem túl acélos költségvetést, de nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy ez így sehova sem vezet – 50 lejt adni pluszba egy olyan diplomáért, amit az ország negyede, köztük számtalan politikus az ószeren vett meg, nos, ez nem az az irány, ami a fejlődéshez vezetne. A PSD ezenfelül azt is szeretné, hogy 2022 július elsején még egyszer emeljék a minimálbért. A gyerekpénzről szólva: a liberálisok az infláció mértékével emelnék, míg a PSD kb. 40 százalékkal – jó hír, hogy, amennyieben így folytatják, az infláció elérheti a negyven százalékot és a kérdés érvényét veszti.

Az igazságügy lesz egy olyan kérdés,

ahol várható majd némi egymásnak feszülés, bár ez inkább porhintés: a PNL – elvileg – megszüntetné a bírókat vizsgáló különleges osztályt, az ún. sectia speciala-t. A PSD pedig nem. A helyzet az, hogy ennek feloszlatását az Európai Unió is kéri, viszont, a kötelező szavakon túl, valójában sem a PNL, sem a PSD nem akarja ezt az utat járni.

Összefoglalva: a minimálbér vagy a gyerekpénz kapcsán felmerülő nézetkülönbségek csak porhintésül szolgálnak: egy jó költségvetéssel (amit lassan be kéne terjeszteni, de egy ideglenes kormánynak ehhez nincs joga) biztos meg lehet találni a módját a megegyezésnek, a sectia speciala-t majd elsüllyesztik valahol – lesz is, meg nem  is, főleg az EU felé…

Amiről nem beszélnek, vagy csak keveset:

• Az Alkotmány reformja: azt tudjuk, hogy a parlamenti többségüket kihasználva, a PNL-PSD-RMDSZ koalíció belevágna az alkotmány reformjába, de hogy ez mit is tartalmazna pontosan, arról még részletek sem nagyon szivárognak ki, nemhogy egzakt óhajok. Azt tudjuk, hogy a PNL a magántulajdon védelmét erősítené, de hogy ez pontosan mit jelent, azt szerintem még ők maguk sem tudják.
• Területi-adminisztratív reform: ez az a kérdés, amit nem lehet megkerülni. Amennyiben ezt egy PNL-PSD-RMDSZ koalíció, amelynek akkora többsége van a parlamentben, amilyen rég nem volt, amely attól, hogy összeállításában majdnem minden érdeket leképez, nos, ha ezek így és most nem lépik meg, akkor Románia nagy valószínűséggel elveszett, visszasüllyedünk a középkorba. A jelenlegi felosztás ugyanis nagyon nem kedvez a kohéziós alapok lehívásának, nem véletlen, hogy Románia utolsó ezen a téren. Bár a PNRR-n keresztül érkezik 30 milliárd euró, téved, aki azt hiszi, hogy ez olyan könnyen jön. Mi több, ezek a pénzek azok, amelyekhez banki hitelekhez hasonló feltételek kapcsolódnak, azaz: egy projekt elindulása előtt kapsz egy részletet, majd a befejezett szakasz után jön a második részlet stb. Nem akarok most részletekben elmerülni, de lényeg, hogy ezek sokkal nehezebben nyúlhatók le, mint a kohéziós alapok, és ezzel nemsokára a politikai osztály is szembesül majd. A területi-adminisztratív reform kérdésére visszatérve: ha akarják sem tudják megkerülni a kérdést, így ebbe muszáj lesz lesz belevágni, csak sajnos egyelőre nem tudjuk, hogy mi lenne az irány, viszont nekünk magyaroknak nagyon nem mindegy. Amennyiben a mostanság terjedő pletykák igazzá válnak, és a jelenlegi fejlesztési régiókból alkotnak majd megyéket, akkor kezicsókolom! Hargita, Maros és Kovászna bekerül Brassó, Fehér és Szeben megyékkel egy megyébe, ezzel vége, innen visszaút nem lesz. Ebből a szempontból kulcsfontosságú az RMDSZ kormánytagsága, és az, hogy mit fog tudni majd átverni a magyarság érdekeiből egy olyan kormányon, amelynek azért nélküle is megvan a többsége. Nem irigylem Hunorékat, ez nehéz meccs lesz, a második generációs RMDSZ számára életük küzdelme várható.

Persze, ha sikerül végre kormányt alakítani, ami nem is olyan biztos…

Ghonzó

(Nethuszár)

Kapcsolódó:

Ludovic O. megóvta azt a törvényt, ami önállóvá tette volna a Székelyföldet is tartalmazó Központi ADR-t

Nem vicc: majdnem autonómmá nyilvánította Székelyföldet az Orban-kormány – egy reformjavaslat tündöklése, és ideiglenes bukása

Pénzügyi-adminisztratív autonómia – az ország számára logikus és kötelező reform. Mi tart vissza?

Miért is kéne aláírd a nemzeti régiókért indult polgári kezdeményezést? Íme a Nethuszár válaszai

Nethuszár