Romániai alkotmánybíró: Székelyföld autonómiája lehetséges!
2022. 05. 23. 15:35:02
Izgalmas hír látott napvilágot a Marosvásárhelyi Rádió weboldalán. Sepsiszentgyörgyön a hétvégén rendezték meg az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát, amelyet Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság egykori tagja kezdeményezett – és ha már ott volt, akkor mondott egy olyant, ami teljesen egybecseng azzal, amit e sorok szerzője évek óta hangoztat, jobbára süket füleknek, mert mejjetverni fél téglával mindig könnyebb, mint dolgozni.
A konferencián részt Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Románia összesen kilenc alkotmánybírája vett részt, céljuk, hogy az önkormányzatiság, a kisebbségvédelem, illetve az autonómia kérdésköreit vizsgálják meg. A teljes beszámolót elolvashatjátok a Marosvásárhelyi Rádió honlapján, én most csak a mi, romániai alkotmánybírónkról szóló részt citálnám ide:
„Puskás Bálint előadásában elhangzott: a jelenlegi romániai alkotmány lehetőséget biztosít olyan törvények elfogadására, melyek megteremtik a területi autonómia feltételeit, ehhez csak politikai akarat szükséges.”
Na, kérem szépen: ez tulajdonképp azt is jelenti, hogy autonómia éppenséggel van, megvan, csak kezdeni kéne vele valamit, főleg a helyi politikusnak, azaz az erdélyi magyarság háttérországának: a helyi képviselőknek, polgármestereknek, helyi cégeknek, helyi értelmiségnek stb. Ez viszont évek óta nem történik meg.
Pont annyi éve, vagy táén több is, amióta fújom rendületlenül, hogy az autonómia tulajdonképp létezik: a román önkormányzati törvény ugyanis meglepően sok mindent delegál a helyi hatóságok jogkörébe, ezekkel aligha élünk, mondjak rögtön egy olyan példát, aminek pont blogunk, a Nethuszár járt utána:
A román törvények szerint, azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, ott a helyi hatáskör alá tartozó intézmények dönthetnek például az anyanyelv használatának kérdésében is, hozzunk rögtön egy példát is: a koronajárvány idején számolt be arról a Nethuszár, hogy a Hargita Megyei Kórházban csak románul állítják ki a az akkori külföldi utazáshoz elengedhetetlenül szükséges teszteket. Mivel a hargitaiak többsége magyar anyanyelvű, és Magyarországra utazott volna az említett időszakban, így a tesztek fordítási költségei az állampolgárokat terhelték. Blogunk akkoriban felhívta úgy a kórház illetékes osztályát, mint a Borboly Csaba által vezetett megyei hivatalt, de csak packáztak velünk ide-oda, míg kiderült, hogy a kórház informatikai rendszerében NINCS MAGYAR NYELV, ezért nem tudják a teszteket magyarul is kiállítani. Hozzáteszem ismét: Hargita megyét közel nyolcvan százalékban magyarok lakják. Tudtunkkal a magyar nyelvű tesztek problémáját aztán orvosolták, de aligha hiszem, hogy egy komolyabb műtét után kiadott orvosi jelentést is meg lehet kapni magyarul – holott a törvény erre lehetőséget biztosít, de a kórház főnöke, Hargita Megye Tanácsa nem töri össze magát, hogy előrelépés legyen ebben az ügyben – a magyar nyelvű tesztekért is szükség volt egy kisebb sajtóhadjáratra, hogy a Nethuszár vállát is megveregessük.
Koronateszt: miért fordítjuk magyarra, amikor anyanyelvünkön is kézhez kaphatnánk?
A fenti példa jól tükrözi, hogy van, amit a román törvények megengednek, de nem élünk vele: lustaságból, nemtörödőmségből? Kicsinyes politikai bosszúk, a székelyföldi magyarság sötétségben tartása? Ki tudja, milyen okok és indokok játszanak szerepet mindebben, de tegyük hozzá, hogy az uniós pályázatokon sem törte össze magát a legmagyarabb megye, és a panaszok sora még folytatható.
Összegezve: a törvényi környezet közel sem olyan rossz, ahogy azt a legtöbb politikus, elöljáró stb. mondja, mondogatja: az igazság az, hogy, ha élnénk a jelenlegi lehetőségekkel, ha a jelenlegi kereteket már rég kitöltöttük volna, azokat feszegetnénk, akkor érthető lenne az autonómiaért folyatott küzdelem, de így meg kicsit visszásnak tűnik. A kép az, hogy úgy követelünk egyre nagyobb szabadságot, önrendelkezést magunknak, hogy azt sem használjuk ki, amire a törvény lehetőséget biztosít – nem túl szecessziós képlet. Hogy jobban értsük, kicsit számszerűsítem is a dolgot: amennyiben a román törvények az autonómiaigények 50 százalékát lehetővé teszik, úgy mi alig tíz százalékban, vagy tán még annyi sem, használjuk ki a törvényben rejlő lehetőségeket.
A probléma azonban mélyebb, strukturális, stratégiai problémákra is rámutat: a Nethuszáron már nem egyszer írtam arról, hogy az RMDSZ országos vezetése, képviselő- és szenátorcsoportja nem végez rossz munkát, sőt, tavaly ősszel, egy politikai válság és egy kormánynélküliségi állapotban, a járvány legsúlyosabb periódusában az RMDSZ vezette az egészségügyi minisztériumot, nem is rosszul – sőt! Azonban az országos vezetést lefoglalja Bukarest, és ott kell helyt állniuk, míg a háttérországnak, a helyi képviselőknek, polgármestereknek, magyar vállalkozóknak, értelmiségnek az lenne a feladata, hogy csendben, de határozottan építkezzen, a maximumra tekerje a román állam részéről elérhető források kiaknázását. És ez az, mi nem történik meg, ebben pedig jelentős szerepet játszik az is, hogy a hátország humánerőforrása kezd kimerülni – elég, ha csak egy pillantást vetünk a különböző székelyföldi falvak és községek polgármestereire, a megyei tanácsban üldögélőkre, a megalkuvó helyi értelmiségre, az uniós pályázatírók hiányára, hogy az egymással bérkartellben megállapodó székely vállalkozókról már ne is beszéljünk stb.
Nos, autonómia tehát vagyogat, kicsi, nehezen észrevehető, de lehetne építeni, csak ez nem kedvez annak a kornak, amelyben a mellveregetés megelőzi a munkavégzést, ahol a választók aszerint díjazzák a jelölteket, hogy ki mond/ígér nagyobbat, és nem az elvégzett munka alapján jutalmaznak vagy épp büntetnek, na meg a román mumus is jól jön minden kampányban, addig sem kell arról beszélni, hogy az alacsony bérek és a tisztes megélhetés, gyarapodás hiánya miatt vándorol el Székelyföld fiatalsága.
No, de legalább kiderült, hogy van egy alkotmánybíró ezen a bolygón, akivel egyet tudok érteni – ez sem semmi!
Kapcsolódó:
Kormányalakítás: egy időszerű reform, ami a magyarság számára végzetes lehet
Dan Mașca, a POL elnöke: “lehet Erdély autonóm régió” (INTERJÚ)
Miért is kéne aláírd a nemzeti régiókért indult polgári kezdeményezést? Íme a Nethuszár válaszai
“Povestea” grupului Rezistența Transilvană
(Nethuszár)
