Nekrológ egy elkerülhető tragédia margójára: vádolom!

Úgy gondolom, hogy a szóban forgó tragédia részleteit különösebben nem kell ismertetnem: az eset, amiről most beszélni fogok, Molnár Beáta tragédiája, akit párja/élettársa, Boné Ferenc ölt meg. Mint a koronavírus esetében, vagy az ukrán-orosz háború kapcsán, most is előkerültek azok, akik háttal ülnek a lovon és nem értik, hogy a horizont miért távolodik. A hozzászólásmezőben felütötte fejét az áldozathibáztatás, amelynek egy európai országban, illetve egy társadalmi szerződés alapján működő rendszerben nem is szabadna előkerülnie! Tudjuk jól, mi az az áldozathibáztatás: „minek ment oda?”, ,,miért vett olyan kurta szoknyát”?Az „aki kurvának öltözik, ne csodálkozzon, hogy megb@sszák” össznépi butaságot mélyen osztó és népszerűsítő társadalmunk előtt ezennel kijelentem azt, hogy VÁDOLOM:

Vádolom azokat, akik valamilyen formában segédkeztek, akár hallgatással is, hogy Boné Ferenc két évvel ezelőtti, mindenki által ismert gyilkossági kísérlete nem járt komolyabb következményekkel! Az ,,entellektüel” szféra képmutatása, amely ilyen és hasonló esetekben olyan szépen összezár, és bár Bonét kirakták a munkahelyéről, mégsem fektették úgy kétvállra, hogy az elkövetkezendő két évtizedben, nemhogy egy értelmiségi nő, hanem még egy metamfetamin függő prosti is nagy ívben elkerülje. Tudjuk jól, hogy egy Metoo mozgalom keretében képesek leszedni a húst is csontról, olyan formában, hogy akit kipécéznek, annak még régióból, ha nem az országból is költöznie kell… Boné Ferenc esetében azonban ez nem történt meg, hiszen mindenkinek jár egy ,,második” esély. Igen, ez tényleg jár, csakhogy az elbeszélések alapján, a tagnak ez volt a huszonakárhányadik esélye. Tipikusan iskola példája annak, amikor azzal szoktak poénkodni, hogy A szürke ötven árnyalatában, ha a pasas egy lakókocsiban él és nem milliárdos, akkor nem egy háromrészes film készül, hanem csak egy csütörtöki rész a Gyilkos elmékből. Biztos vagyok benne, hogy ha Boné Ferenc kazánfűtő lett volna, akkor ez a tragédia nem történik meg…De ugye ,,a mi kutyánk kölyke volt”…

Vádolom a hatóságokat, akik ilyen esetben annyira be tudják tartani a protokollt, és olyan jó ráérősen tudnak dolgozni. Az első jelentések szerint Bea már szombaton halott lehetett, ez esetben sajnos nem tehettek volna semmit, azonban az ellen bőven, hogy Boné Ferenc ne oldjon kereket és ne legyen NÉGY nap előnye…A mai világban négy nap alatt akárhová eljuthat az ember. Lehet akár Costa-Rica-n, fekete Afrikában, de a Királyhágó melletti erdőben, egy fára felakasztva is.

Vádolom azt a terapeutát, aki nem vizsgálta meg kellő alapossággal Boné Ferencet a 8 percen át tartó és mindmáig tévesen verésnek nevezett gyilkossági kísérlete után.  Ugye nem egy ,,sapkáról” beszélünk, nem egy elvétett, ingerült mozdulatról, hanem 8 percen át tartó ütlegelésről és fojtogatásról, amely még filmvászonra is SOK(K)! Ráadásul a bíró tudta, hisz olvasta a Boné Ferenc által korábban is elkövetett tettetekről szóló vallomásokat: arra ébredni, hogy Ferike fojtogat, vagy épp egy másik barátnőjének ájulásig szorította a nyakát, de olyan személyről is tudunk, akinek konyhakéssel eredt a nyomába, és nem azért, hogy felszeletelje neki a kenyeret. Nem kell géniusznak lenni ahhoz, hogy érezzük a tényt: ez az ügy alapos kivizsgálást igényelt volna, és minimum egy pár hónapos beutalót valamilyen intézménybe, ami NEM történt meg!

Vádolom a közvélemény azon részét, amely elnagyolva nyilatkozik, áldozatot hibáztat és olyan hülye kérdéseket tesz fel, hogy ,,hát miért állt össze vele”? Miért, miért? Talán azért, mert senki nem kezdi úgy az ismerkedést, hogy kriminálpszichológushoz viszi a kiszemeltet, valamint a pszichopaták nagyon jól elő tudják adni magukat – az értelmiségi pszichopaták pedig különösen jól: műveltek, jól öltözöttek, remek társalgók és mindig, de mindig valaminek és/vagy valakinek az áldozatai, ellenük a világ összeesküdött, pedig valójában zsenik stb. Mindannyiunkat vertek már át mások, ne csináljunk úgy, mintha ez velünk nem történhetne meg! S nem, én nem szoktam feltenni magamnak azt a kérdést ismerkedéskor, hogy vajon meg fog-e ölni? Aki így gondolkodik, az menjen orvoshoz. Nagyon sürgősen.

Vádolom a társadalom azon szegmenségt is, amely most a „minek adott neki még egy esélyt” kapcsán épp a bűnhődés és megtérés elől veszi el a kínálatban és elfogadásban amúgy sem túl bővelkedő lehetőséget. Mindmáig alap az erdélyi kismagyar világunkban, hogy aki beismeri hibáit, aki jó útra tér, az örökre bűnös marad, akibe ingyen és veszély nélkül lehet belerúgni, hisz védekezni nem tud, mert azzal ismét tettes szerepébe emelné magát. NEM Beáta tévedett, amikor a „mindenkinek jár még egy esély”-t hangoztatta – a társadalom téved, amikor arra a macsóságra építette fel önképét, hogy tévedéseket, hibákat beismerni gyengeség! A gyilkos neve Boné Ferenc, és a kisvilágunk TUDTA, mert az éttermiségnek TUDNIA KELLETT, hogy előbb-utóbb gyilkolni fog! Azon kellene dolgoznunk, hogy a Beák ne kelljen megváltozzanak egy pszichopata miatt, helyette mintha mindannyian egy pszichopatához akarnánk alkalmazkodni. Biztos, hogy ez jó így?

Végezetül annyi, hogy elvesztettünk egy értékes embert, egy emberi élőlénnyel kevesebb van a Földön, akinek csak annyi volt a bűne, hogy nem ítélkezett, teljes értékű emberként bízott és esélyt kínált valakinek, ezzel végzetesen visszaélt. MI pedig továbbra is úgy teszünk, mintha ez a tragédia kötelezően be kellett volna következzen!

Nyugodj békében, Bea! Bár nem álltunk soha közel egymáshoz, ismertelek az egyetemen annyira, hogy kijelenthessem: egy remek ember voltál, és az is maradtál! (Dantés)

Isten nyugtasson, Bea! Madárcsicsergés voltál egy patkányok által irányított világban! (Ghonzó)

Dantés
Ghonzó

(Nethuszár)