Belassul a magyar gazdasági növekedés

Ahogy az várható volt, a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog – így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy a növekedés az első negyedévben széles bázison nyugodott, ahhoz az iparágak többsége hozzájárult. Visszaesés egyedül a mezőgazdaság esetében következett be, ami az élelmiszerpiacon látható folyamatok fényében különösen kedvezőtlen hír – jegyezte meg.

Az elemző szerint az orosz-ukrán háború leginkább az emelkedő infláción és a gyenge forintárfolyamon keresztül fejti ki hatását a magyar gazdaságra. A Századvég előrejelzése alapján az év egészét tekintve a gazdaság növekedési üteme 5 százalék körüli lehet. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt emelte ki, hogy a várakozásoknak megfelelően a felhasználási oldalon a magyarországi GDP-t az első negyedévben a háztartások belső fogyasztása húzta leginkább; a fogyasztást támogatták a kifizetett kormányzati transzferek. A termelési oldalról kiemelte az építőipar 18,3 százalékos növekedését.

Az elemző megjegyezte, hogy a költségvetési kiigazítás miatt a harmadik negyedévben lassulhat a gazdaság növekedési üteme, az állami beruházásokat átütemezik, a vállalati beruházásokat pedig az emelkedő finanszírozási költségek foghatják vissza. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szintén arra figyelmeztetett, hogy a következő negyedévekben már a növekedés lassulása várható, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt.

Az elemző úgy látja, hogy negyedéves alapon jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számít visszaesésre. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, a nyersanyaghiány, a hitelkamatok emelkedése és az „elszálló infláció”. Pozitív kockázatot jelent ugyanakkor az új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok – tette hozzá.

A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, a nagyobb rendezvények megtartása is támogatja, így összességében továbbra is elérhető a 6 százalékhoz közeli idei GDP növekedés, kissé felfelé is módosítható az adat – vélekedett Suppan Gergely.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)