Játszd újra, Milosevics? A horvátok nem engedték be a szerb miniszterelnököt

Alekszandr Vucsics szerb miniszterelnök úgy gondolta, ha már a boszniai Szerb Köztársaság területén utazgat, akkor egy picikét átruccanna a szomszédos Horvátországba is, amíg még nincs euró náluk, mert utána már sokkal drágább lesz a lángos, a szerb dinárból nem futja majd. Csakhogy a horvátok ragaszkodtak bizonyos civilizációs, európai normákhoz, úgy mint a látogatásról szóló előzetes bejelentés, mivel ez nem volt meg, így a horvát határőrök megmutatták Vucsicsnak a merre van a  visszá-t – számolnak be több külön hírben is az esetről a délvidéki tesóink a DélhírInfón.

Szóval, a horvátoknak igaza volt, a nemzetközi protokoll sem véletlenül írja elő, hogy azért be kéne jelenteni, ha érkezik egy magas rangú állami vezető, még ha nem is hivatalos látogatásra jön, ennek azon egyszerű oka van, hogy a fogadó ország hatóságai tudják azért védeni a vendéget, senki sem szereti, ha országa területén puffantanak le egy békésen fagyizgató külföldi politikust, a szerbeknél ez nem egy izgalmas téma, amin fenn kéne akadni, üzeni Ferdinánd a túlvilágról.

A horvát Jutarnij lap számol be róla, hogy a szerb miniszterelnök a boszniai Szerb Köztársaság területéről akart belépni Horvátországba, erről nem értesítette előzetesen a hatóságokat, de a sajtót igen, hiszen tévéstábok kíséretében próbálkozott, szóval mégsem csak egy kis lángosozásról volt szó a Krk-szigeti partok mentén, ki hitte volna? Egy magas rangú horvát kormányilletékes azt is elárulta, hogy Vucsics nemcsak előzetes bejelentés nélkül akarta átlepni a határt, hanem mindezt a Vihar hadművelet évfordulóján tette volna, ezzel akart kisebb feszkót kavarni Horvátországban, ha már Arkan csetnikjei sem a régiek és nem lehet őket csecsemők ledarálására beküldeni az Isztriai-félszigetre és annak környékére.
A horvátok egyszerűen azért mondtak nemet erre a halovány miniszterelnöki belépés-kísérletre, mert a „szerb világ” néven újjáéledő CCCC, a nagyszerb álmok katalizátorának semmi keresnivalója Horvátországban. Ez mondjuk érthető is, legutóbb Vukovárt törölték el a Föld színéről, amikor hasonló érzelmektől fűtve látogattak Horvátországba.
A szerbek persze hozzák a szokásos szláv reakciót, most bedurciztak, a belügyminiszterük, aki mellesleg komoly putyinista is egyben, azzal érvel vissza a nagyvilágnak, hogy a horvátok usztasák. Így, egyszerűen: minden horvát, a kormányukkal együtt: usztasák, azaz nácik. Ismerős retorika, nem?

Talán egy kis nácitlanításról is elálmodozott Alekszandr Vulin (abban az országban minden politikus Alekszandr?), kéjesen megsimogatta a szíve fölött hordott Putyin-segget, majd onnan kapott támogatást, ahonnan nem is remélte volna – a délvidéki magyarok képviselőjétől, Pásztor Istvántól. Bizony.

A Vajdasági Magyar Szövetség (ez a délvidéki tesóink RMDSZ-e) elnöke, Pásztor István kis híján sírva fakadt, pont ugyanazon oknál fogva, amiért a kilencvenes évekből olyan jól ismert nevek, mint Seselj vajda, vagy épp Dragoszláv Bokán is megszólaltak, szóval jó társaságban a magyar érdekképviselet arrafele is, a bácskai kivégzettek ezúton küldik őszinte részvétüket…

Szóval, Pásztor István nem állta meg, hogy ne szóljon bele valami olyasmibe, amihez fingunk sincs, hogy mi köze lenne, és miért kellenen neki feltétlenül meg kellett szólalnia

„Döbbenettel állok a horvát állam döntése előtt, amellyel megtagadta Vučić elnöktől a személyes megemlékezést, nincs rá számomra elfogadható magyarázat. Együtt érzek mindazokkal, akiket Horvátország lépése sért, engem is sért igazságérzetemben és az ártatlanságról vallott hitemben.”

Igen, ezt mondta, annak az államnak a parlamenti képviselőjeként, amely a mai napig nem ismeri el az általa elkövetett horvátországi, boszniai népirtásokat, mi több, Boszniában épp arra gyúr, hogy hátha egy újabb fegyveres konfliktus kirobbantásával kicsit megtoldhatja Szerbia területét.

Nos, ahogy azt már többször jeleztük, a kilencvenes évek népirtó katonai „speciális hadműveleteit” lezavaró jugoszláv/szerb hadsereg és napjaink russzijá ármijá között az égadta világon nincs semmiféle különbség. Most kiderült, hogy politikailag is ugyanahhoz a dílerhez járnak, kérjük a cuccot tartsák meg maguknak, van a világnak elég baja…

Ja, és ajánljuk a Délhír Infót, bár nem tudjuk, kik ők, és nem is biztos, hogy mindenben egyetértünk velük, viszont legalább annyira pimaszok, mint mi, a Nethuszárnál. Sőt, talán még jobban is!

Délvidéki tollászok, szevasztok!

FORRÁS: DélhírInfó

(Nethuszár)