Tusványos – pódiumtémák: gazdasági lassulás, a mezőgazdasági önellátás és a kisebbségi jogok

A várható gazdasági recesszióról, a mezőgazdasági önellátás fontosságáról, a kisebbségi jogok kérdésköréről tartottak előadásokat a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadói Tusnádfürdőn csütörtökön. Varga Mihály pénzügyminiszter a nyitóelőadáson azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót lényegében saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

Kifejtette: az infláció növekedése, az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország. Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.

A magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, a jövő évi költségvetésben elfogadott honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország stabilitását szolgálja: előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – fogalmazott Varga Mihály.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos Tusnádfürdőn bejelentette, hogy a lakosság számára az átlagos fogyasztás felett is a valós piaci árnál alacsonyabb árakat állapítottak meg a villany- és gázfogyasztásra.

A mezőgazdasági témájú előadások között az önellátás fontosságát hangsúlyozták a meghívott előadók. Az agrárminiszter Magyarország „élelmiszer-szuverenitása” mellett érvelt, szavai szerint az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz.

A magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait – fogalmazott Nagy István.

Elmondta, hogy az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható recesszióra, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben.

A magyar agrárgazdaság hangsúlyos ágazatának nevezte az élelmiszeripart az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Nobilis Márton előadásában emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett. Az államtitkár elmondta, hogy az orosz-ukrán háború miatt kiemelten is fontos az önellátás, Magyarország pedig az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást.

A kisebbségi jogokkal és ezek alkalmazási gyakorlatával foglalkozó pódiumbeszélgetésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott arról beszélt, gyakran szembesülnek azzal, hogy erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarok nem ismerik eléggé a jogaikat, ezért nem élnek velük. Ezért a nemzetpolitikai kutatóintézettel együtt egy sorozatot jelentetnek meg, amelyben egyelőre a romániai, a szlovákiai és az ukrán jogszabályoknak egyfajta kézikönyvét adták ki.

Az erdélyi magyar pártok szintén kisebbségi témákkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén élénk vita bontakozott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai között. Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke úgy vélte: új törvénytervezetet kell készíteni, melyet az erdélyi magyar pártok és a magyar társadalom egészének a támogatását élvezi, és amelyik a kulturális autonómia mellett a területi autonómia csíráit is tartalmazza.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke viszont azt tartotta célszerűnek, hogy a Tariceanu kormány által közel két évtizede benyújtott tervezetet javítsák ki és fogadtassák el a parlamentben, az RMDSZ parlamenti képviselőin keresztül pedig a két kisebb magyar párt, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is beleszólhat a vitába.

A közéleti témájú előadások között a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett beszélgetésen elhangzott: jobbak a lelkiegészség-mutatói azoknak, akik harmonikus családban, házasságban élnek, gyermeket nevelnek. A szervezet 2021 nyarán hétezer ember megkeresésével hatodik alkalommal végezték el a magyarok lelkiállapotát vizsgáló kutatásukat, amelyben az egészséget, a boldogságot, a jólétet, a depressziós és stresszmutatókat vizsgálták.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)