Befejeződött a magyar légierő balti missziója

Befejeződött a Magyar Légierő balti légtérellenőrzési küldetése, amelyet a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében láttak el a magyar Gripenek az elmúlt négy hónapban; a magyar vadászokat vezető nemzetként a lengyel légierő váltotta fel csütörtökön a litvániai Siauliában.

A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor. A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látta el feladatát. A magyar légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesített szolgálatot a Baltikumban.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében – tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország a NATO értékes tagja és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez. Arról is szólt, hogy a kormány felismerte, hogy az önvédelem, vagyis a honvédelem fejlesztése stratégiai nemzeti érdek. Ezért már a háború előtt megkezdték a honvédség fejlesztését és igyekeznek a fejlesztést felgyorsítani.

Ványik Attila alezredes, a BAP magyar parancsnoka hangsúlyozta, hogy az éles riasztásokra minden alkalommal azonosítatlan orosz gépek miatt került sor. Ezek között voltak katonai szállítógépek és vadászgépek is. Hozzátette: a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állomány részéről. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket.

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látott el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Az éles riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeztek bejelentett repülési tervvel vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel.

A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)