A kormány továbbra is stratégiai célként tekint a nemzetegyesítésre

A magyar kormány a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem adja fel nemzetstratégiai céljait, így a külhoni magyar közösségek megerősítésével, a róluk való gondoskodással folytatja nemzetegyesítő munkáját is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Pécsen.

Potápi Árpád János a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által szervezett, Diaszpóra 2023 – Határtalan közösségek címmel csütörtökön kezdődő háromnapos konferencián kijelentette: a kabinet számára a nemzetrészekről, nemzeti közösségekről, a Magyarország határain kívül élő magyarokról való gondoskodás alapvető, egyértelmű és folyamatos.

A politikus, aki a konferencia fővédnöke, közölte: mindez 2010-től így van, hiszen tizenhárom évvel ezelőtt döntöttek a Parlamentben a nemzetegyesítő erőt képviselő kettős állampolgárság intézményének felállításáról, és ez a mérföldkő azóta is meghatározza az Orbán-kormányok nemzetpolitikáját – húzta alá.

Az államtitkár nyitóbeszédében közölte, az idei a „Gondoskodó nemzet éve” a nemzetpolitikában, annak középpontjában pedig a külhoni magyar intézményrendszer működtetésének biztosítása, a folyamatosság és kiszámíthatóság, a tematikus évek során létrehozott közösségi segítő hálózatok fenntartása és működtetése áll.

Kitért rá, továbbra is csaknem száz nemzeti jelentőségű intézményt és programot támogat a kabinet, így folyamatosan zajlanak a Nemzeti Újrakezdés Program, a Gondoskodó Nemzet Program és a Szülőföldön Magyarul Program pályázatai, utóbbi esetében pedig az oktatási-nevelési és hallgatói támogatás összegét minden régióban évi 100 ezer forintra emelték.

Közölte: a Kárpát-medencében óvodafejlesztési program indult, így csaknem 900 óvoda és bölcsőde építéséről és felújításáról gondoskodtak azért, hogy a határon túli magyar közösségek fennmaradjanak, erősödjenek – mondta, hozzáfűzve, 800 helyszínen már befejeződtek a fejlesztések. Mint mondta, a Határtalanul Program keretében félmillió anyaországi diák juthatott el, illetve juthat el valamelyik külhoni régióba a Kárpát-medencében. A hetedikes gyerekek továbbra is volt magyarországi területeket ismerhetnek meg állami finanszírozással.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kabinet kiemelten támogatja a külhoni kulturális rendezvényeket, programokat, de ösztöndíjasok juthatnak el szórvány és a diaszpóra magyar közösségeihez is, továbbá sportakadémiákat hozott létre és sportrendezvényeket támogat a kormányzat a határon túl. Utóbbi lépéseknek is köszönhető – fűzte hozzá – hogy eredményesebbé váltak a sportolók a magyar településeken, és megerősödtek az ottani sportegyesületek.

Közölte: az Erdélyben elindított lovasprogram keretében 220 millió forintból 80 lovasegyesületet támogatott a magyar állam, a programot pedig idén kiterjesztik a teljes Kárpát-medencére. Mint mondta, a Kárpát-medence mindig is egy gazdasági tér volt, ezért a kormány 2014 óta támogatja a külhoni magyar vállalkozásokat, így azokat is, amelyek szintén magyar munkavállalókat alkalmaznak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok szintjén 1000 testvértelepülési kapcsolat létesült, illetve erősödött meg a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedben, 2022-től pedig a gazdasági együttműködéseket is támogatja az állam. Kijelentette: a diaszpórával is folyamatos a kapcsolattartás, így a Nyugat-Európában és a világ más részein élők irányába megnyilvánuló támogatás és a programok, működtetése is folyamatos.

Bejelentette, ez évtől új lehetőséget kínálnak azok számára, akik hazatelepülnének Magyarországra, így a kormány egyablakos ügyintézést biztosít majd minden hazatelepüléshez szükséges ügyben az úgynevezett Welcome Office – Hazaváró Irodák segítségével. Szili Katalin a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, miniszterelnöki főtanácsadó köszöntőjében kiemelte: hatalmas nemzetpolitikai eredményeket ért el a magyar kormány az elmúlt tizenhárom évben, ennek köszönhetően a „világ magyarjait összefogó szövetek” jelentős mértékben megerősödtek.

Szili Katalin szerint kijelenthető, hogy a magyar világnemzet, s minden magyar számít, bárhol is éljen a nagyvilágon. Éppen ezért – fűzte hozzá – minden magyar számára biztosítani kell, hogy szülőföldjén boldogulhasson, a többi magyarral való kapcsolatait pedig könnyedén gyakorolhassa.

Miseta Attila, a PTE rektora reményét fejezte ki, hogy a konferencia hatására jobb és organikusabb lesz az együttműködés a külhoni magyarok és az anyaországban élők, dolgozók, valamint intézményeik között.

Fedeles Tamás, a PTE rektorhelyettese arról szólt, hogy az elmúlt száz évben a pécsi egyetem erős és gyümölcsöző kapcsolatot ápolt a magyarok lakta, határon túli települések intézményeivel, amelyeken kihelyezett tanszékeket is működtet, továbbá diaszpóra-projekt hálózatot is alakított.

Az esemény sajtóanyaga szerint a szervezők a rendezvénnyel egy kétévente megrendezett, magyar és nemzetközi fókuszú konferenciasorozatot kívánnak életre hívni, amely feltárja a diaszpóraközösségek sokszínű kulturális örökségét, erősíti a közösségi tudatot, valamint hozzájárul a hálózatépítéshez és a generációk közötti kapcsolatok erősítéséhez.

A pécsi MTA-székházban május 4. és 6. között zajló rendezvény három napja alatt számos tudományos előadást, kerekasztal-beszélgetést tartanak magyar és határon túli előadók, szakemberek részvételével.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)