Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács májusban

Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május végi ülésén az alapkamat 13,0 százalékon tartásáról, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlábának 100 bázispontos csökkentéséről 19,50 százalékra és az egynapos jegybanki betét kamatlábának 12,50 százalékon tartásáról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. A monetáris testület tagjai a május 23–ai ülésén egyetértettek a kötelező tartalék választható részére fizetett kamat csökkentéséről is, 18 százalékról 17 százalékra.

A döntéshozók hangsúlyozták azt is, hogy a piaci stabilitás megőrzése érdekében a tavaly október 14–én bevezetett egynapos eszközök kondícióit a jegybanknak fokozatosan, óvatosan, lépésről lépésre kell az alapkamathoz közelítenie. A tagok egyhangúlag azon a véleményen voltak, hogy mivel az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért sem a májusi ülésen, sem a következő hónapok ülésein nem indokolt annak megváltoztatása.

Az indoklás szerint a kockázati környezet tartós javulása tette lehetővé, hogy a jegybank lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába. Az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében „tartósan és jelentősen” javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása.

A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovagyűrűző hatásai; a feltörekvő piacok befektetői megítélése általánosan erősödött; az európai energiaválság kockázata csökkent; Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege nagymértékben javul; a hazai bankrendszer tőke– és likviditási helyzete stabil – fejtették ki.

A grémium egyhangúlag azon az állásponton volt, hogy a jegybanknak továbbra is mindent meg kell tennie az inflációs várakozások horgonyzása és az inflációs cél gyors elérése érdekében. Néhány tanácstag kiemelte, hogy az infláció lassulásával és a szigorú monetáris politika fennmaradásával a reálkamat 2023 végére pozitívvá válik, ami szükséges az infláció tartós csökkenéséhez.

A döntéshozók felhívták a figyelmet a bázishatások év közepétől várható felerősödésére, és hangsúlyozták, hogy a hatások eredőjeként az infláció 2023 végére jó eséllyel egyszámjegyű tartományba csökken. Az infláció 2023–ban éves szinten 15,0–19,5, 2024–ben 3,0–5,0, 2025–ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul – erősítették meg.

Az MNB helyzetértékelése szerint az idén várhatóan 3–4 százalék közé csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetési hiány mérséklődése folytatódik, az államadósság–ráta pedig 2023–ban a GDP 69 százalékára, 2025 végére pedig 65 százaléka közelébe csökkenhet.

A jegybanknál úgy látják, hogy a GDP–növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. Előrejelzésük szerint a hazai GDP 2023–ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024–ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025–ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)