Hurrá tátti, elvitték a szemetet Vássárhelyen!

Olvasom, hogy győzelmi mámorban fürdőzik Maros és Vásárhely közigazgatása, mert hónapok (évek? Ki tudja már követni?) izzasztó munkája után sikerült nyélbe ütni a dealt, és került szemétszállító, aki – láss csodát! – el is vitte a felgyűlt szemetet. Vagy nem, de ez részletkérdés.

Marosvásárhelynek van egy ilyen aurája: a Kombinát csípős levegője teheti, nem tudom biztosan, de a szemétből mindig ügy volt az utóbbi hónapokban (években? Ki számolja?), mert szemét ügyek ezek, főleg, ha a nyakunkon marad. Mármint a szemét, nem az ügyek, mert az ügyek megoldódnak.

És az jut eszembe, hogy idén év elején, pontosabban meg nem határozható időintervallumban a sors és bizonyos barátok jóvoltából egy barátom, aki lehettem volna én is, eljutott az ukrajnai Herszonba.

Igen, abba a Herszonba, amit az oroszok elfoglaltak, ahol lelőttek sok-sok civilt, kizárólag azért, hogy foglalásukat fenntartsák, de nem bírtak a sok nácival, pedig a helyi múzeumot is rendesen népirtották, amit tagadnak, nem is igaz, mondják, valójában a kórház volt a célpont (fekete humor, egyenesen Ukrajnából) ezért átvonultak a Dnyeper másik oldalára, Herszon ezzel felszabadult.

Olyan volt ez a felszabadulás, mint a vásárhelyi szemétszállítás: megvolt, de mégse, mert a ruszkik nem haboznak rendszeresen rakétázni a várost, így aztán egyik romos épület nő ki a másik után, de most nem is ez a sztorim lényege, hanem a következő: mit látott a barátom, aki akár én is lehetnék, Herszonban?

Na, mit? Szemeteskocsit.
Kukásautót.

Szép csinos kis ukrán zászlócska a vezető ablakánál, rajta valami név, hátul a csimpaszkodó kukások, akik ürítették a kikészített kukákat.

Háború ide, vagy oda, rendnek kell lenni.

Másnap délben lépték át a barátaim, akik között akár én is ott lehetnék, a határt visszafele, előveszi mobilját, pörgeti a híreket, és azt kell neki olvasnia, hogy Vássárhelyen a táttik azon ügyködnek, hogy a szemét legyen elszállítva.

A napokban ez is megoldódott.

Még szerencse, hogy mi nem vagyunk ukránok…

Örs

Borítókép: A szemét, olaj, vászon, kikiáltási ár: 1000 euró

(Nethuszár)