Üzenik Ukrajnának: kisebbségi jogok vagy uniós csatlakozás

Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz úgy, hogy a területén élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogai ne lennének teljes mértékben biztosítottak – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP–) képviselője Brüsszelben a Nyelvek Európai Napja alkalmából az MTI–nek nyilatkozva kedden. A Nyelvek Európai Napja alkalmából európai kisebbségi közösségek képviselői kisebbségi nyelvű szótárakat adtak át Brüsszelben az Európai Történelem Háza kiállítása számára.

Gál Kinga az eseményen kijelentette: az anyanyelv használatának biztosítása, valamint oktatása fontos az uniós tagállok mellett a csatlakozásra váró tagállamokban is. Kiemelte: az elmúlt időszakban az oktatás és a nyelvhasználati jogok tekintetében láthatóvá vált, mennyire sérülékenyek a kisebbségi közösségek. Szavai szerint az őshonos kisebbségi nyelvek védelme szavatolhatja csak az identitás megőrzését. Ennek egyik fő eszközét pedig a kisebbségi nyelvű oktatás biztosítása jelenti – emelte ki.
„A megmaradás szempontjából fontos a nyelv megőrzése, hiszen, ahogy Széchenyi István mondta, nyelvében él a nemzet” – fogalmazott. Gál Kinga reményét fejezte ki, hogy a kiállított szótárak a korábbinál jobban felhívják majd a figyelmet az Európai Unió gazdag kulturális és nyelvi örökségére, mindazokra a nemzetekre és nyelvekre, amelyek – mint kiemelte – már évszázadok óta léteznek a kontinensen.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP–képviselője beszédében kijelentette: többet kell tenni az anyanyelv védelméért a nyelvvesztés és a kisebbségi kultúrák eltűnésének megakadályozása érdekében. Elmondta, a kisebbségi közösségek eltérő körülmények között élnek az Európai Unió országaiban. Anyanyelvük használatához való joguk is rendkívül változatos annak ellenére, hogy az „egység a sokféleségben” uniós jelmondat szerint minden közösségnek „otthon kell éreznie magát” Európában – mondta. „A kisebbségek kultúráját óvni és táplálni kell. Támogatásra szorul, és nagyobb figyelmet érdemel az Európai Unió részéről” – fogalmazott.

Az EP–képviselő hangsúlyozta: az Európai Történelem Háza számára átadott kisebbségi szótárak hidat jelentenek a kultúrák között. Segítségükkel a múzeumba látogatók átfogó betekintést kaphatnak Európa kulturális és nyelvi örökségébe, valamint előmozdítják a párbeszédet és hozzájárulnak a békéhez – tette hozzá Vincze Loránt.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric, az évforduló kapcsán közzétett nyilatkozatában emlékeztetett: Európában több mint 225 őshonos nyelvet beszélnek, – szavai szerint – nem számítva azokat a nyelveket, amelyek a migráció útján érkeztek a kontinensre. „A Nyelvek Európai Napja arra emlékeztet bennünket, hogy a nyelvtanulás egy lépést jelent a nyitottság és más kultúrák iránti tisztelet felé” – fogalmazott.

Közölte továbbá, a Nyelvek Európai Napjának célja, hogy tudatosítsa a nyelvtanulás fontosságát a többnyelvűség és az interkulturális megértés növelése érdekében. Előmozdítsa Európa gazdag nyelvi és kulturális sokszínűségét, valamint ösztönözze az egész életen át tartó nyelvtanulást – emlékeztetett az Európa Tanács főtitkára.

FORRÁS: MTI

(Nethuszár)