Az olasz legfelsőbb bíróság: szabad karlendíteni, ha…

A fasizmust idéző karlendítéses köszöntés csak abban az esetben számít bűncselekménynek, ha fennáll az egykori, feloszlatott olasz fasiszta párt újjászerveződésének veszélye – így foglalt állást az olasz legfelsőbb bíróság az olasz szélsőjobboldali csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról. Az állásfoglalást, amelynek indoklását később teszik közzé, ellentmondóan értelmezik jogászok és politikusok is.

A legfelsőbb bírói testület, a Semmítőszék elismerte, hogy a magasba lendített karral végzett köszöntés, amelyet olaszul római köszöntésnek is neveznek az ókorra és a Benito Mussolini alatti történelmi korszakra utalva, a „feloszlatott olasz fasiszta párt gesztusait” idézi. Ezzel egy időben a jogi fórum kiemelte, hogy a mozdulat csak akkor számít bűncselekménynek, ha magában hordozza a „fasiszta párt újraszervezésének veszélyét”.

A bíróságnak kilencven napon belül kell közölnie indoklását. Jogi szakértők értelmezése szerint a Semmítőszék kimondta, hogy a karlendítés önmagában nem bűncselekmény – kivéve, ha a gesztus esetében konkrétan bizonyítható az egykori fasiszta párt újjászervezésének veszélye, utóbbi pedig egy megemlékezés esetében nem áll fenn.

A harmadfokú bíróság egy 2016–os ügyben határozott, amikor Milánóban egy szélsőjobboldali megemlékezés résztvevői magasba lendített karral tisztelegtek Sergio Ramelli és Carlo Pedenovi emléke előtt. A két fiatal a hetvenes évek közepén a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali ifjúsági szervezetek összecsapásaiban veszítette életét.

A milánói megemlékezésen történt karlendítésért nyolc személy ellen indult vádemelés: első fokon felmentették, másodfokon elítélték őket. A Semmítőszék mostani határozata értelmében újabb fellebbezési eljáráshoz van joguk.
A legfelsőbb bíróság elvetette az államügyész felvetését, miszerint a karlendítéses köszöntés a közrendet veszélyezteti, és az 1993–as, úgynevezett Mancini–törvénycsomagot kell alkalmazni, amely bűncselekménynek tartja a gyűlölet– és erőszakkeltést, diszkriminációt, valamint faji, etnikai, vallási vagy nemzeti erőszakra irányuló kijelentéseket, tetteket, jelszavakat és gesztusokat. A Semmítőszék szerint az 1952–es úgynevezett Scelba–törvényt kell alkalmazni.

Az ügynek aktualitást ad, hogy Rómában január 7–én karlendítéssel emlékeztek meg az egykori szélsőjobboldali Ifjúsági Front három tagjáról, aki 1978–ban szintén szélsőbaloldali fegyveres támadásban halt meg az Acca Larentia utcában. A megemlékezést minden évben megtartják: az idén mintegy ezren sorakoztak fel, köztük a római labdarúgócsapatok szélsőséges szurkolói táborainak tagjai. Az ügyészség öt személy ellen emelt vádat a fasizmus éltetése címén. A Semmítőszék döntését az elsők között Ignazio La Russa, a felsőház elnöke, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) politikusa kommentálta.

La Russa, aki a hetvenes években az Ifjúsági Front vezetője volt, „érdeklődéssel várta a Semmítőszék állásfoglalását, amelyet tiszteletben tart, itt volt az ideje tisztázni az ügyet” – közölték szenátusi források. La Russa a 2016–os milánói megemlékezés vádlottjainak egyik ügyvédje volt. A szélsőjobboldali megemlékezéseket szervező Casapound mozgalom történelmi győzelemnek tartja a bírói testület véleményét, amely „mindenki mást elhallgattat”. Továbbra is karlendítéssel fogunk köszönteni – hangoztatta a Casapound.

Az Anpi olasz partizánszövetség alelnöke, Emilio Ricci értelmezése szerint a Semmítőszék leszögezte, hogy az egyéni vagy csoportos találkozókon használt gesztusok és rituálék esetében fennáll a lehetőség, hogy a fasiszta párt újjászervezését szolgálják.

FORRÁS: MTI

Borítókép: Paoli di Canio, a Lazio egykori focistája köszönti a szurkolókat, kép forrása: Heraldo

(Nethuszár)