Trianon traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett

Trianon következményei több mint 100 év után is itt vannak velünk, traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója az intézet által szervezett Trianon tudományos konferencia megnyitóján hétfőn Budapesten. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy a konferencia témájaként a legnagyobb magyar tragédia jelenik meg.

Kiemelte, hogy Trianonról nagyon sokat tudunk és nagyon sokat nem tudunk, sem az okairól, sem az előzményeiről, ugyanakkor – mint fogalmazott – bár sok dolog ismert az utóéletéről, de ez a kép sem teljes még ma sem. A főigazgató szerint Magyarországot „megszüntetésre szánták”, ám az ország, a magyarság a trianoni kihívásra „brutálisan erős választ adott”, olyan szellemi választ amely Nobel–díjakban, a tudományban, az irodalomban, a zenében nyilvánult meg, miközben az ország átalakította iparát, mezőgazdasága viszonyait és az életszínvonal tekintetében 1938–ra majdnem utolérte Ausztriát.

Kásler Miklós ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Trianont követő időszakban a meghirdetett úgynevezett Wilsoni elvek egyetlen deklarátuma sem valósult meg. Trianon traumája azért égett bele nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is, mert ezt a problémakört ők sem voltak képesek feldolgozni – fogalmazott. Trianon az európai történelem egyik legnagyobb „jusztizmordja” volt – mondta a főigazgató, hozzáfűzve, hogy következményeit csupán szavak, nyilatkozatok szintjén orvosolták.

Kásler Miklós a konferencia jelentőségét hangsúlyozva arról beszélt, hogy az előadók komoly levéltári kutatásokat végeztek, így új ismeretek is elhangozhatnak.
Ez a konferencia mintegy előkészíti azt a monográfiát, melyet az intézet kutatói le tudnak tenni az asztalra és az élet számos területére, politikára, hadviselésre, nemzetiségi kérdésekre is kiterjed, Kásler Miklós ennek kapcsán hívta fel a figyelmet az MKI jelenleg zajló egyik kutatására, mely azt a történelmi eseményt dolgozza fel, amikor II. András (Endre) 1224–ben széles körű autonómiát biztosított az erdélyi szászok számára.

Kásler Miklós méltatta Teleki Pál néhai kormányfőt, neves földrajztudóst, akinek munkásságát 1912–ben, az Egyesült Államokban tett körutazása során amerikai kollégái a legmagasabb elismerésben részesítették. Raffay Ernő történész, az MKI Trianon kutatócsoportjának vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy a konferencián rendkívül komoly tudományos előadások hangzanak el, kizárólag szakmai alapon, levéltári forrásokra támaszkodva, mindenféle szélsőségektől mentesen.

Kiemelte, hogy a konferencián a tudományos és művészi élet számos jeles képviselője vesz részt, erre pedig úgy tekint, hogy ők jelenlétükkel valamennyien a Trianon kutatócsoport munkáját támogatják. Mint az esemény mellé kiadott tájékoztatóban írták, a konferenciáján elhangzó előadások a politikatörténet, a nemzetiségi kérdés, a hadtörténet, a térképészet, a kultúra, az oktatásügy, a könyvkiadás, a jogtörténet, a lengyel–magyar kapcsolatok és a „görög Trianon” témaköreit ölelik fel.

A témakörök sokfélesége azt mutatja, hogy a trianoni országdarabolásnak sok, egymással összefüggő oka volt, illetve hogy Trianon napjainkig ható következményei is kiterjednek az élet szinte mindegyik területére. A kilenc előadás közül öt a román–magyar, egy a lengyel–magyar kapcsolatokról, egy a görög–török viszonyról szól, egy a Székely Himnusz keletkezéséről, mint a nemzeti összetartozás fontos tényezőjéről, egy pedig egy holland emberről, aki megértette és támogatta a magyarok Trianon elleni küzdelmét.

Az Országgyűlés 2010. május 31–én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4–ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az 1920–ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

FORRÁS: AGERPRES

(Nethuszár)